Egyesek szerint a Kolozsvári U focicsapatának olyan húsz szurkolója a Kolozsvári CFR két szurkolóját verte meg. Mások viszont gonoszul magyarverést emlegetnek.
2006-ban részt vettem egy dokumentumfilm elkészítésében. Lakatos Róbert kolozsvári filmrendező alkotása a Kolozsvári CFR szurkológárdájával, no meg a focival, a szenvedéllyel, a (lokál)patriotizmussal foglalkozott, többek között. Én addig életemben csak egyszer jártam focimeccsen, gyerekkoromban, nagyapámmal. Ennek alapján megvolt a magam könyvszagú, értelmiségi véleménye a fociról, a szurkolókról. A forgatás során több szurkolói megbeszélésre, meccsre elmentem. És
Nem, nem lettem fociszurker. Viszont bizonyos fokig értem a szurkolói… nem is tudom, létélményt?
Mindennek ellenére (vagy talán éppen ezért) azt mondom: a szurkolói leszámolásoknak, balhéknak nincs helyük. Sem a lelátókon, sem a vécében, sem a meccs előtt, sem a meccs után, a stadionon kívül. Nem azért, mert nem lenne rá igény. De, lenne. Ilyen a szurkolói vér. Amit egy tétmeccs a nagy ellenféllel igencsak fel tud forralni. Emberileg értem. Viszont vannak szabályok, törvények, amelyeket a focistáknak a pályán, a szurkolóknak a pályán kívül be kell tartaniuk. És ez jó. Mert
Vagy mi lenne, ha egy feldühödött szurkoló betörné az épp gólörömben üvöltöző „ellenséges” szomszéd ajtaját és egy csinos szamurájkarddal győzné meg a kuss lélekemelő mivoltáról? Szar lenne, higgyék el.
Történt a múlt hét elején, hogy Kolozsvár két első ligás focicsapata, az U és a CFR ismét összecsapott. Szeretném hangsúlyozni: ennek a meccsnek eleve van egy interetnikai vonatkozása is.
Persze, röhej az egész: aki kíváncsi, nézze meg a két csapat összetételét (itt meg itt). Igen, az U-ban több román van, mint ahány magyar a CFR-ben (az idegenlégiósokra most nem térek ki), de ez a szurkolók, focirajongók fejében levő mitikus képet nem befolyásolja. Pont. Szóval, a két csapat ismét egymásnak feszült s ezúttal az U legyőzte a CFR-t. Hurrá, mondom én, ilyen a foci, a labda kerek. A szurkolók akkor, ott, felteszem, nem így gondolták. Na de, kérdezem afféle amatőr detektívként:
Nem látom a motivációt. Azt el tudom képzelni, hogy a győztesek kiállnak flekszelni, mire a vesztesek odamondanak, szó szót követ és jön a tasli. Azt azonban nem (és erről szólnak a beszámolók), hogy megy két ifjú CFR-szurkoló az utcán (a hírek szerint se sál, se egyéb CFR-jelvény nem volt rajtuk), beszélgetnek (a hírek szerint magyarul), aztán egyszer csak előbukkan vagy húsz U-szurker és jól megverik a másik kettőt. Csak úgy. Mert ki az a hülye, aki beszólna húsz diadalittas szurkolónak? Nem, ez irreális.
Amit (sajnálatos módon) el tudok képzelni: a két ifjú azért kapott a fejére, mert magyarok.Egész pontosan a marosvásárhelyi fekete március óta. Számtalan egyéb dátumot is tudnék sorolni, amikor is
És van egy olyan érzésem (bár ezt dokumentumokkal bizonyítani nem tudom), hogy az ilyen akciók afféle ellensúlyként működnek a román társadalommérnökök (mindegy, hogy politikusok, katonák vagy szekusok ők) szándékai szerint. Ugyanis a nagy román álom, az európai átfazonírozás azt is megköveteli, hogy a nemzeti kisebbségi közösségek jogait tartsa már tiszteletben a mioritikus haza. Ehhez képest mindig kiráz a hideg, amikor azt hallom, hogy a romániai magyar közösség ma is nemzetbiztonsági kockázatot jelent odaát, Bukarestben. Tehát: az az érzésem, hogy van egy ilyen hallgatólagos trikolór deal, miszerint
Például: nyakunkra léptek az úzvölgyi temetőben. Aztán olvasom, hogy épp elévült az ügyben indított utolsó büntetőper. Most mit csináljanak ők is, ugye?
A múlt heti esetre visszatérve: a csendőrség, a rendőrség, Kolozsvár álmultikulturális polgármestere következetesen azt nyilatkozta: á,
Aztán felbukkant egy videó, amelyben a Kolozsvári U magyar szurkolói tesznek hitet amellett, hogy á, dehogy szélsőségesek ők, hát ők mindent és mindenkit szeretnek, épp csak a keblükre nem ölelik a CFR szurkolóit meg a húsvéti nyuszit. (Érdekes megfigyelni, hogy időnként nehezen ugyan, de minden felszólaló ugyanazt az előregyártott szöveget mondja, kis változtatásokkal.) Mindez azt követően, hogy a drága jó kolozsvári polgármester rögtön a meccs után azt mondta, a maga hurráoptimista módján: Kolozsvár a normalitás városa románok és magyarok számára egyaránt. Persze, hogy az, kivéve, amikor nem az. Például akkor, amikor Kolozsvár álmultikulturális polgármestere foggal-körömmel harcol a magyar feliratok ellen. Mert
Vagy akkor, amikor Kolozsvár multikulturális polgármestere bezárat egy épp megnyitott történelmi múzeumot, mert a kiállított tárgyak közt nem talált románt. És a sort ismét hosszan tudnám folytatni.
Jelenleg tehát az a hivatalos álláspont, hogy a tökéletesen normális városban valakik megvertek valakiket. Nem szép dolog, elő is állítottak egy gyanúsítottat, lapozzunk hát.
Szóval, gyakorlatilag rálépnek a nyakunkra, ha szót emelünk a magyarokat ért, ez esetben jó pár napon túl gyógyuló sérelmek ügyében. Ha az úzvölgyi, a kolozsvári múzeumbeli, a kétnyelvű feliratok vagy a Steaua-szurkerek székelyföldi akcióit nézzük, tulajdonképpen szinte mindegy, mit teszünk. A nyakunkra fognak lépni. Attól függetlenül, hogy folyik-e vér, avagy nem folyik, perre megy-e az ügy, avagy nem megy.
Még egy dolog zavar. A Kolozsvári U focicsapatának egyik fő finanszírozója a polgármesteri hivatal. Ismétlem, nem értek a focihoz, tehát a finanszírozáshoz sem, de gondolom, nem Boc úr fizetéséből pénzeli a városháza a csapatot. Ha viszont nem a zsebéből fizet a kolozsvári bíró, hanem közpénz is van abban az aktatáskában, akkor azért jobban odafigyelhetne a szurkereire is. Mert akárhogy kutattam a sajtót, mindig az jött ki, hogy az U-szurkerek atrocitásai toronymagasan meghaladják a CFR-szurkerekét. És biza, olyan U-szurkert is találtam, akinek a Facebook-oldalán náci karlendítős képek vannak. Szóval értem én, hogy a magyarokat baljós játékkal gyanúsítják, de kérdem halkan:
Magyar fiatalok százai tüntettek az eset után Kolozsváron. Csendben, békésen. Ott voltam, láttam, hallottam mindent. Jól tették. Örülök, hogy úgy tűnik, ismét van ügy, amiért sokan azt érzik, ki kell menni a házból. Olyan ügy, ami minket, romániai magyarokat érint. Sajnálom, hogy véres és etnikai ügy. Kimehetnénk például szemetet szedni az erdőbe. Vagy örökbe fogadni egy-egy sétatári fát. A helyzet azonban az, hogy
Vagyis nem, nem Georgescu, nem Putyin, nem Trump, nem a nép, nem a kínaiak, nem a marslakók tehetnek azért, hogy atrocitások érnek bennünket ma is. Hanem a román hatalmi elit, politikusostól, szekusostól, hadseregestől, médiástól. És őszintén, nem látom, hogy ez a közeljövőben megváltozna.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Provokációnak nevezte a ProSport román sportportál minapi cikkében azt, hogy a Hungary Today című angol nyelvű magyar hírportál „erdélyi magyarként” hivatkozott Kovács István futballbíróra.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es jegy.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Ha sem a tanárnak, sem a rendőrnek nincs joga átvizsgálni a szabálytalankodó diákot, akkor minek tanuljon a diák?
Ha sem a tanárnak, sem a rendőrnek nincs joga átvizsgálni a szabálytalankodó diákot, akkor minek tanuljon a diák?
Képzeljük el, megy Grindeanu tárgyalni Bolojannal és Kelemennel, de a bokorból előugrik egy medve, ő meg kint reked. Nem lesz kormány!
Képzeljük el, megy Grindeanu tárgyalni Bolojannal és Kelemennel, de a bokorból előugrik egy medve, ő meg kint reked. Nem lesz kormány!
Érdemes-e mindenhol durván nyírni a füvet a városban? Kiváltható-e egy öreg fa tíz újonnan ültetett fával? Az urbánus zöldterületek mint hűtőberendezések kicsit másképp élnek a vezetőség fejében, mint a lakosság tapasztalataiban.
Érdemes-e mindenhol durván nyírni a füvet a városban? Kiváltható-e egy öreg fa tíz újonnan ültetett fával? Az urbánus zöldterületek mint hűtőberendezések kicsit másképp élnek a vezetőség fejében, mint a lakosság tapasztalataiban.
És lett fogaknak nagy csikorgatása. Pedig hogy egy nap meg fog jelenni, ebben csak valami buroklakó kételkedhetett. A lényeges kérdés: hogyan használja, aki használja. Esetleg: miért.
És lett fogaknak nagy csikorgatása. Pedig hogy egy nap meg fog jelenni, ebben csak valami buroklakó kételkedhetett. A lényeges kérdés: hogyan használja, aki használja. Esetleg: miért.
Mi, még hatalomban levő, fél lábbal predigitális ősemberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy úgy lesz, ahogy most gondoljuk. Pedig… És jó lesz az úgy, higgyék el.
Mi, még hatalomban levő, fél lábbal predigitális ősemberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy úgy lesz, ahogy most gondoljuk. Pedig… És jó lesz az úgy, higgyék el.
Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.
Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.
Ez már a második év, hogy több a pozitív hang a román nyelv és irodalom vizsga után, mint amennyi a negatív. De miért kellett erre három és fél évtizedet várni?
Ez már a második év, hogy több a pozitív hang a román nyelv és irodalom vizsga után, mint amennyi a negatív. De miért kellett erre három és fél évtizedet várni?
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?