// 2026. augusztus 15., szombat // Mária
Botházi Mária Botházi Mária

S máskülönben? Hogy vagytok?

// HIRDETÉS

Ahogy mi kérdezünk, nem kérdez úgy senki. Ezért is tudnak egymásról többet az erdélyi emberek, mint a világ más tájain.

(Külön)Vélemény

Szerző: Botházi Mária
2019. január 29., 16:42

Az erdélyi ember, ha ismerőseivel találkozik, nem csak azt állapítja meg, amit az ismerősein lát, hanem igyekszik mélyebben is eltársalogni arról, hogy milyen az élet.

Ha rég nem látott, idegenbe szakadt ismerőse hazamegy, igyekszik abba az irányba terelgetni a beszélgetés fonalát, ahonnan a messzire került érkezett, ellentétezéssel világítva rá az otthonlét sajátságaira. Az erdélyi ember mindenekelőtt megkérdi, hogy az illető hazajött-e. Így:

– Hazajöttél, Jancsika?

(A kicsinyítő képző eleve azt a bizalmas viszonyt jelzi, hogy a kérdező kiskora óta ismeri a most negyvenöt éves csúcsvezető Jancsikát, aki odahaza mindig Jancsika marad, hisz édesapja Jancsi, a nagyapja pedig János bácsi.) Ez a kérdés nem arra vonatkozik, hogy valóban hazajött-e a kérdezett, hiszen ott áll teljes valójában, hanem inkább egyfajta bevezetése a társalgásnak. Csak annyit kell rá válaszolni, hogy: – Haza. Ebben a három szavas párbeszédben sok minden benne foglaltatik az otthon melegétől az együvé tartozás érzéséig.

Ezt az érzést további kérdés erősíti, amely attól függően, hogy Jancsika hol lakik, így hangzik: – Milyen az élet Bukarestben/Budapesten/Kolozsváron/Amerikában? Ilyenkor nem kell megijedni, erre nem vár pontos és kimerítő elemzést a témában az erdélyi ember, csak valami egyszerűt, ami továbblendítheti a társalgás menetét. Például hogy: – Jó, de drága. Vagy: – Futunk egész nap. Vagy egyszerűen csak: – Hol ilyen, hol olyan. Innen már nagyszerűen el lehet beszélgetni pár mondat erejéig arról, hogy nem könnyű az élet sehol, de mit csináljunk. Otthon sem az, de az legalább otthon van.

Az érzelmi szálak megpendítését aztán a politikai élet felvillanása követi. Attól függően, hogy Bukarest, Budapest, Kolozsvár vagy Amerika, az erdélyi ember azt kérdezi: – Iliescu/Gyurcsány/Funar megvan-e még? Trump mit csinál? Bár egy idegennek riasztónak tűnhet, hogy erre most válaszolni kell, a kérdezett pontosan tudja, hogy nem kell túlbonyolítani a dolgot. Csak ilyeneket mond:

– A múltkor láttam Funart a belvárosban, vette a perecet.

– Trump? Hátha éppen semmit. Ebből már remek kis beszélgetés bontakozik ki a világpolitikáról és ezen belül is az otthoni politikai helyzetről, a kisebbségi sorsról.

Az erdélyi ember egyébként minden helyzetben szereti azzal indítani a beszélgetést, ami nyilvánvaló, bizonyos. Ha valamelyik ismerőse új kocsiból száll ki, azt kérdi: – Vettetek új kocsit? Vagy ha jön hazafele: – Jössz hazafele? Vagy ha fodrásznál volt: – Voltál fodrásznál? Vagy ha a szomszédból bekopog valaki egy kis friss süteménnyel: – Sütöttetek tésztát? Ez nem azt jelenti, hogy az erdélyi ember ne látná, hogy éppen mi történik körülötte, inkább azt, hogy nem elvont, hanem megkerülhetetlenül látható dologgal szereti indítani a párbeszédet, és egyfajta sorsközösséget vállal a kérdezettel. Ő is készül új kocsit venni, de drága. A felesége is éppen fodrásznál van. És sajnos mostanában nem sütnek tésztát, mert egészségesen kezdtek élni. Innen már szép elbeszélések kerekedhetnek ki arról, hogy mi milyen és kinek milyen.

Az erdélyi ember azt is szereti megkérdezni, hogy mi mennyibe kerül. Ezzel nem annyira mások pénztárcájában kíván kutakodni, inkább saját magát szeretné megnyugtatni: ő látott olcsóbban. Vagy ő nem vette volna meg ennyiért. Vagy ő is ennyit adott érte.

Az erdélyi ember megerősödik ezáltal, ügyesnek, talpraesettnek érzi magát.

Lehet, hogy az, akit kérdezett, gyomorideggel veszi tudomásul, hogy rossz üzletet csinált, na, de az erdélyi ember megvigasztalja: van egy balfék ismerőse, aki sokkal többért vette meg ugyanazt. És különben is, minden olyan drága, hogy bele kell pusztulni. Az erdélyi ember szeret szörnyülködni az árakon, de azért szeret drága dolgokat a magáénak tudni. Egy kicsit olcsóbban, ha lehet.

Az erdélyi ember ugyanakkor idénytől függően érdeklődik az ismerőseitől, hogy azt csinálják-e, amit a többi erdélyi ember. Júniustól szeptemberig azt kérdezi: – Hol nyaraltatok/nyaraltok az idén? Októbertől decemberig pedig azt: – Hol fogtok szilveszterezni? Januárban tehetősebb ismerőseitől arról tájékozódik, mennek-e valahová sízni, a többiektől, hogy mennek-e farsangi buliba. (Amikor ő is kijut a sípályára, megállapítja magában, hogy az élet igazságtalan: akik jól tudnak sízni, szinte mind a farsangi buliban vannak, a többiek pedig idefent kínlódnak.) Tavasszal pedig, hogy hová mennek május elsejézni. Ezek az ismétlődő kérdések esetleg nyomasztónak tűnhetnek, olyasvalaminek, ami kötelező lenne az év éppen aktuális szakában, főleg azoknak, akiknek fogalmuk sincs, hogy eljutnak-e valahová. De kár ekként felfogni. Ezek a kérdések jóindulatból születnek, elsősorban társalgási és információáramlási céllal. Ha kiderül, hogy nem megyünk sehová, az erdélyi ember azt mondja együttérzőn:

– Nem baj, csak egészség legyen.

És biztosak lehetünk benne, hogy ezt komolyan is gondolja.

Hiszen az erdélyi ember szereti azért, ha pozitív végkicsengése van a dolgoknak. Mert megesik, hogy egészség sincs, pénz sincs, jó idő sincs, s még a társalgás is akadozik. Olyankor azt kérdezi: – S máskülönben? Hogy vagytok? – Jól, azért, a bajokat leszámítva, válaszolja cinkosan a másik erdélyi ember, és mindketten tudják, hogy ez így is van.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A mélyülő energetikai válság a mélyülő politikai válsággal együtt elhozhatja a hét szűk esztendőt

Varga László Edgár

Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

Szántai János

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem is olyan magától értetődő a román-moldovai unió

Sólyom István

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.

 

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Beteg kisgyermeket szállított a mentős, amikor megállt dinnyét vásárolni az út szélén – hírmix
Főtér

Beteg kisgyermeket szállított a mentős, amikor megállt dinnyét vásárolni az út szélén – hírmix

Rohamtempóban kellene felgyorsítania az államnak az energiatároló kapacitását, ha nem akar blackoutot a közeljövőben. Románia légtere felől érkező drón robbant fel Bulgáriában, nem messze a határtól.

Ha leáll az atomerőmű, nehéz napok elé nézünk. De honnan lesz egyáltalán áram?
Krónika

Ha leáll az atomerőmű, nehéz napok elé nézünk. De honnan lesz egyáltalán áram?

Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.

Untold, avagy Kolozsvár feladása
Főtér

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

Csökkentik a jövedéki adót, jelentősen olcsóbb lesz a gázolaj
Székelyhon

Csökkentik a jövedéki adót, jelentősen olcsóbb lesz a gázolaj

Ideiglenesen 20 százalékkal csökkenti a gázolaj jövedéki adóját 2026. augusztus 16. és 31. között a pénzügyminisztérium – jelentette be csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Búcsú Spanyolországtól: rekordszámú román állampolgár távozik az Ibériai-félszigetről
Krónika

Búcsú Spanyolországtól: rekordszámú román állampolgár távozik az Ibériai-félszigetről

Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.

Erdélyi lehet egy Firenzében talált nő, akinek a hozzátartozóit keresik
Székelyhon

Erdélyi lehet egy Firenzében talált nő, akinek a hozzátartozóit keresik

Mintegy két hete egy firenzei egészségügyi, illetve Caritas-ellátóközpontban tartózkodik egy iratok nélkül talált nő, aki egészségi problémái miatt nem emlékszik személyes adataira. Azt mondja, Erdélyből származik, családját keresik.

// még több főtér.ro
Újra pezseg a kisebbségi diszkriminációs koktél
2026. július 27., hétfő

Újra pezseg a kisebbségi diszkriminációs koktél

A recept: végy két rész etnikai és nyelvi, egy rész szexuális kisebbséget, ízesítsd jó nagy kanál xenofóbiával és frusztrációval, öntsd le az egészet gyűlöletkeltéssel, gyújtsd meg és kész.

Újra pezseg a kisebbségi diszkriminációs koktél
2026. július 27., hétfő

Újra pezseg a kisebbségi diszkriminációs koktél

A recept: végy két rész etnikai és nyelvi, egy rész szexuális kisebbséget, ízesítsd jó nagy kanál xenofóbiával és frusztrációval, öntsd le az egészet gyűlöletkeltéssel, gyújtsd meg és kész.

Különvélemény

A mélyülő energetikai válság a mélyülő politikai válsággal együtt elhozhatja a hét szűk esztendőt

Varga László Edgár

Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

Szántai János

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem is olyan magától értetődő a román-moldovai unió

Sólyom István

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.

 

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

// HIRDETÉS