… közben nagy lendülettel hányják a ganét egymás udvarára az állami elitjátékosok, akiknek az lenne a dolguk, hogy finanszírozzák a múzeumokat, a kutatást, a régészeti ásatásokat… na meg a román történelem szaros pelenkájának kicserélését.
A 2025. január 24-éről 25-ére virradó éjszakán Románia édesdeden aludta álmát. Maroknyi múzeumi szakemberen (és maroknyi motorverseny-rajongón) kívül gőze nem volt arról, hogy létezik egy Assen nevű apróka város valahol Hollandiában. Pedig létezik, és elsősorban a motorsport egyik világszínvonalú kegyhelye, mert ott van a híres TT Circuit Assen nevű motorpálya. Persze, van ott más is, például kiváló bicikliutak. Meg egy tekintélyes korú, 1854-ben alapított művészeti és történelmi múzeum: a Drents. Amelynek szép saját gyűjteménye van, de időszakos kiállításokat is szervez (2000 négyzetméteren): egyik kiemelt célja a hírek szerint olyan
Nos, a fent említett éjszakán a Drents múzeum is édesen aludt. Benne egy román vonatkozású tárlattal, amelynek címe: Dácia! Az arany és az ezüst királysága. Összesen 673 kiállítási darab hevert a múzeumi térben, köztük a kiemelt nemzeti kincsek: néhány aranyból készült dák karperec, no meg a híres coțofenesti aranysisak, amely a köztudatban (hála például Sergiu Nicolaescu Dákok című filmjének, no meg a kommunista diktatúra agresszív mítoszteremtési propagandájának) dák sisakként él.
Na és akkor felrobbant a bomba. Szó szerint. Az eseményeket olvasva eszembe jutott, mennyi bonyolult fifikát látunk a hollywoodi betörős-műkincsrablós filmekben. Az asseni betörők (három alakot a biztonsági kamerák megmutattak, de egy negyedikről is szól már a fáma) amolyan westernesen, dinamittal felrobbantották a múzeum egyik falát, behatoltak, felmarkoltak három arany karperecet és a sisakot, aztán 2 (egyes források szerint 3) perc jól végzett munka után eltűntek a ködben.
Méltán. Hiszen ilyen jellegű és hatású betöréses műkincslopás nem minden évben fordul elő. Romániában például 1968-ban loptak el ismeretlen tettesek nyolc értékes festményt a nagyszebeni Brukenthal múzeumból. Abban az időben, amikor ugyan megfigyelő kamerák, mozgásérzékelők és automatikusan záródó ajtók ugyan nem voltak a román múzeumokban, a Securitate nevű mindent is megfigyelő szervezet viszont nagyon is jelen volt. Az ellopott és külföldre csempészett képek fele hosszú idő után visszakerült a múzeumba, a tetteseket viszont nem kapták el soha. Nem mellesleg:
hogy felhívja a figyelmet a múzeumok finanszírozásának és múzeumi dolgozók rendes megfizetésének szükségességére (és hiányára).
A másik, Romániához kötődő híres múzeumi betörés a rotterdami (na igen, Hollandia) Kunsthalban történt, 2012. október 12-én. A román tettesek hét híres festményt loptak el, Romániában rejtegették őket és amikor egy évre rá a rendőrség a nyomukba eredt, állítólag elégették a remekműveket.
Nemzeti kincsnek minősülő dák karpereceket is loptak polgártársaink: a legismertebb, detektoros nemesfém leletek kiásására és értékesítésére szakosodott bűnbanda 1998-an alakult Déván. A banda egyik tagja beszerzett egy kóser fémdetektort, azzal járták a dák várak környékét és ha pittyent a szerkezet, ásni kezdtek. A hírek szerint 10, egyenként kábé másfél kilós dák arany karperecet ástak elő, amelyeket nyilván értékesíteni próbáltak, míg le nem fülelték őket.
A röpke betörés- és lopástörténetet követően ugorjunk vissza 2025 januárjába. Ahol
Miközben a holland rendőrség nekiállt nyomozni, idehaza elkezdődött a szokásos szájkarate. Döbbenten figyeltem, ahogy Románia miniszterelnöke bejelenti, válságsejtet hoz létre az ügyben (értsd, a válságstáb tagjai papírokat fognak gyártani, aláírogatnak, pecsételgetnek, telefonálgatnak, mert mi mást tehetnének Bukarestből), továbbá ellenőrző testületeket szabadít a mindenre és mindenkire, aki érintett lehet az ügyben. Akkor meg egyenesen leesett az állam, amikor azt nyilatkozta, hogy izé, nagy baj van, vagy lesz, mert kiderült, hogy az egész kiállítás megvalósításához külön kormányrendeletre lett volna szükség.
Bizony,
konkrétan ganéval dobálták egymást a remek politikai munícióként kínálkozó műkincslopás kapcsán. A PSD (konkrétan az egyik volt művelődési miniszter) hazudott egyet a kiállításhoz elengedhetetlenül szükséges kormányrendeletről, hogy azt a PNL (konkrétan egy másik volt művelődési miniszter) nem állította ki. És ezt a hazugságot a miniszterelnök is belemondta a világba. Hogy pár napra rá kiderüljön, épp a ganéval bekent PNL-s művelődési miniszter volt az, aki a kormányrendeletesdit megszüntette azon esetekben, amilyen az asseni dák tárlat. Csinálják ezt az alpári, gennyes cirkuszt akkor, amikor a sarok mögött ott áll Georgescu úr meg az AUR és röhög, hogy a könnye is csorog bele. Többször megjegyeztem: ennek a poszt-trianoni kamaszpátriának államférfiakra lenne szüksége. És helyettük
De van itt más is: szombat óta gyakorlatilag állandósult a nemzetközi műkincs-kiállításokról folytatott vita az ország szinte minden médiafórumán. Akadnak, akik azt mondják, nem kéne annyit sétafikáltatni az igazán értékes nemzeti kincseket. Mások amellett kardoskodnak, hogyan ismerhetné meg a világ a román történelmet, művészetet, kultúrát, ha csak akkor nézhetne rá, ha Romániába jön. Egyetértek utóbbi érveléssel. Tessék vinni, tessék megmutatni a világnak a hazai kincseket! Csak akkor tessék jobban finanszírozni a múzeumokat, tessék jobban megfizetni a múzeumi dolgozókat, tessék több pénzt fektetni a szakmai tudásba. Sajnos az a gyanúm, épp az ellenkezője következik be. Ha nem történik valami csoda (például előállnak a betörők, egyikük fején a sisak, a többieken a karperecek, hogy hahó, vicc volt),
azért, hogy egy hasonló kiállítást meg lehessen rendezni. Tehát nem a problémát oldja meg, hanem a bürokrácia papírhegyei alá fogja temetni az amúgy remek kezdeményezéseket. Apropó, halkan kérdem ezt is: ha valóban szükség lett volna kormányrendeletre és azt minden illetékes alá is írta volna, nem lopták volna el a sisakot meg a karpereceket? Biztos nem, hiszen tudjuk: az ilyen ráolvasásos papíroknak mágikus erejük van…
Még valami: az imént azt írtam, egyetértek azzal, hogy a román történelmet, művészetet, kultúrát megismertessék a nagyvilággal. És tartom, egy feltétellel:
Mert ugye, ennek a kiállításnak is az a címe, hogy Dácia! Na mármost, az ellopott sisak minden, csak nem dák. Ezt a tényt mostanában senki sem vitatja nyíltan (a dákopatákon kívül). Lehet géta, lehet trák, lehet szkíta, lehet... Viszont minden általam olvasott, meghallgatott kutató hozzáteszi: sajnos alig kutatták a sisak származási korát, szinte semmit nem tud a szakma, a tudomány a Kr. u. 5. századról, amikor a sisak készült. Miért? Mert az egymást ganéval kenegető illetékesek nem finanszírozzák a kutatást, a régészeti ásatásokat (kivéve, ha autópályát kell építeni, mert akkor kötelező).
Igaz, akkor szembe kellene nézni a fabrikált nemzeti mitológia lufi mivoltával is. Ami, valljuk be férfiasan, nem olyan könnyű dolog.
Hol tartunk most? Hát ott, hogy egy rövid bűnbakkeresési színjáték után a jelenlegi művelődési miniszter (nem mondom a nevét, művelődésileg teljesen irreleváns ez a figura is) kirúgta a bukaresti történelmi múzeum igazgatóját, egyebek közt több sikeres nemzetközi kiállítás (Madrid, Lisszabon, Róma) hazai főszervezőjét. Mivel állítólag nem kommunikált vele. Mit mondjak: je suis Ernest Oberländer-Târnoveanu! Az eddigi tények alapján ez az ember nem vétett semmit a procedúrák és protokollok ellen. Csak ugye,
(bár nagy kártérítési követelésekkel fenyegetőzik). És az a csicska a művelődési minisztériumban, na, az szállította a fejet. Szép, mi? Ahogy az 1968-as szebeni műkincslopás után letartóztattak és hat évre börtönbe vetettek egy… muzeológust, bizonyos Theodor Ionescu urat, enyhén szólva gyanús tanúvallomások alapján. Ilyen alapon Oberländer-Târnoveanu úr örüljön, hogy csak kirúgták.
Őszintén drukkolok, hogy a holland rendőrség mielőbb elkapja a múzeumi betörőket. Aztán nézzen a körmére a holland múzeumi illetékeseknek, amennyiben hibáztak a biztonsági protokollokat illetően. Aztán azért is drukkolok, nehogy a tettesek beolvasztották volna a műkincseket. A nyerhető arany értékét olyan 70 000 euróra becsülik a szakértők. Ennyiért nem volt érdemes, srácok! Amiért azonban a legjobban drukkolok:
ha már olyan nagyra vannak a hazai történelemmel, művészettel, kultúrával. És ügyesen lecserélik a mioritikus történelem szaros pelenkáit is. Sajnos tartok attól, hogy mindennek az ellenkezője jön. Mert (egyelőre legalábbis) Románia egy ilyen elcseszett ország.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Meghalt a roncsautóprogram, de túlélte. Justin Timberlake a feleségével, Jessica Biel-lel érkezett az Electric Castle-re.
Egy 15 éves fiú életét vesztette abban a balesetben, melynek során vonat sodort el egy autót a gyimesközéploki Antalokpataka településen, szerdán délelőtt.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.
Merre tart a vihar? Hol volt szivárvány? Hol kattog a kanálistető? Honnan árad a bűz?
Merre tart a vihar? Hol volt szivárvány? Hol kattog a kanálistető? Honnan árad a bűz?
Az influenszerkedésnek akkora hatása van, hogy társadalmi léptékben is mérhető párhuzamos, informális hatalom-kiépülésnek lehetünk szemtanúi.
Az influenszerkedésnek akkora hatása van, hogy társadalmi léptékben is mérhető párhuzamos, informális hatalom-kiépülésnek lehetünk szemtanúi.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.