// 2026. november 8., vasárnap // Zsombor
Bakk Miklós Bakk Miklós

Obama-effektus következett be Romániában

// HIRDETÉS

Mit várhatunk Klaus Johannistól erdélyiként és magyarként? A romániai elnökválasztási eredményeket gyorselemeztük a politológussal.

(Külön)Vélemény

Szerző: Bakk Miklós
2014. november 17., 18:09

Az összes közvélemény-kutatás Ponta viszonylag fölényes győzelmét jelezte előre. Mi történt az elmúlt hetekben, miért fordult a kocka?

 

Azt hiszem, a közvéleménykutatások többé-kevésbé helyesen mutatták a helyzetet. Ez pedig az utolsó pár napban fordult meg ennyire, egyfajta hólabda-hatás, lavina-effektus volt megfigyelhető, elsősorban a tüntetések és a közösségi hálózatok hatására. A lavina a külföldi románoktól indult: ennek a viszonylag fiatal csoportnak a sűrűn szőtt közösségi hálóján indult el változás. Azt hiszem, a PSD lebecsülte ennek a rétegnek a mobilizációs erejét. Olyanszerű változás volt ez most, mint amilyen az Egyesült Államokban Obama 2008-as kampányakor bekövetkezett.

 

Az RMDSZ-nek sikerült – immár nem először – rossz lóra tennie, és szembemenni választói többségének akaratával. Lesznek-e ennek következményei, és hogyan lehet kezelni ezt a helyzetet? 

 

A magyarok jelentős többsége Johannisra szavazott, ennek egyik oka – véleményem szerint – egyfajta ösztönös erdélyiség. A legfontosabb üzenet, amit az RMDSZ innen kapott, az az, hogy nem tekinthet el választóinak ettől az ösztönös viszonyítási keretétől az éppen aktuális koalíciós-taktikai számításai alapján. Az RMDSZ nem először szaladt bele ilyen politikai pofonba: 2009-ben Geoană-t támogatta a második fordulóban Băsescu ellenében, miközben a magyarok nagy többsége Băsescura szavazott. Aztán Băsescu leváltási kísérlete, az erre kiírt népszavazás szintén hozott ilyen eredményt. Az RMDSZ-t ez látszólag nem rendítette meg, mert a legfontosabb kérdésben, abban, hogy a magyarságnak rendelkeznie kell parlamenti képviselettel, folyamatosan meg tudta őrizni választóinak a támogatását, ebben a magyar választók többsége mindeddig követte az RMDSZ-t, jóllehet, csökkenő számban. Minden más politikai kérdést – így köztük a mostani államfőválasztást is – azonban a választók külön mérlegelés tárgyává tettek és tesznek. 

 

Milyen típusú kisebbségpolitikára számíthatunk Johannistól, ha számíthatunk egyáltalán ilyesmire?

 

A kisebbségek kérdése mint törvényhozási és közpolitikai kérdés elsősorban a parlamentre és a kormányra tartozik. Közvetlenül nem, mert Johannis nem nagyon szólhat bele a kormányzásba. Viszont államfőként közvetítői szereppel rendelkezik az állam és a társadalom között – ezt az alkotmány 80. szakasza írja elő a számára, és ez biztosíthat neki lehetőséget arra, hogy – például – fontos mozgalmakat, civil kezdeményezéseket, köztük kisebbségieket is meghallgathasson, kívánságaikat pedig közvetetíthesse a törvényhozók és a végrehajtó hatalom fele.

 

Mi várható az új elnök és a kormány viszonyában? Átstrukturálhatja-e Johannis elnöksége a politikai erőviszonyokat?

 

Bár új korszakot hirdetett meg, nem hinném, hogy Johannisnak sikerül változtatnia. Románia a parlamentáris jellegű demokráciák felé tart. És ha Johannis a Băsescu-féle szerepfelfogással szakítani kíván – amire egyébként alkata is predesztinálja –, akkor kevés változtatási lehetőség marad számára. Úgy hiszem, a direkt beavatkozás helyett a párbeszéd és a közvetítés eszközeihez kell fordulnia, azaz az állam és társadalom, illetve az államon belül a hatalmi ágak közötti közvetítésre kell koncentrálnia.

 

Mi lesz az Erdély-projekttel? „Túléli-e” a regionális öntudat Johannis győzelmét (hiszen eddig részben épp az erdélyi elnök vágyképe éltette)?

 

Paradox módon, Johannis győzelme nehezíti az erdélyi mozgalom kibontakozását. Ponta győzelme esetén a frusztráció gyorsította volna fel a mozgalom kibontakozását, szétterülését, most azonban egyfajta várakozásra is számítani lehet. Nehéz most jósolni, de úgy hiszem, elég hamarosan válaszokat kapunk erre a kérdésre. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?
Főtér

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?

A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség
Krónika

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség

Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“
Székelyhon

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.

// még több főtér.ro
Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS