// 2026. szeptember 29., kedd // Mihály
Bakk Miklós Bakk Miklós

Obama-effektus következett be Romániában

// HIRDETÉS

Mit várhatunk Klaus Johannistól erdélyiként és magyarként? A romániai elnökválasztási eredményeket gyorselemeztük a politológussal.

(Külön)Vélemény

Szerző: Bakk Miklós
2014. november 17., 18:09

Az összes közvélemény-kutatás Ponta viszonylag fölényes győzelmét jelezte előre. Mi történt az elmúlt hetekben, miért fordult a kocka?

 

Azt hiszem, a közvéleménykutatások többé-kevésbé helyesen mutatták a helyzetet. Ez pedig az utolsó pár napban fordult meg ennyire, egyfajta hólabda-hatás, lavina-effektus volt megfigyelhető, elsősorban a tüntetések és a közösségi hálózatok hatására. A lavina a külföldi románoktól indult: ennek a viszonylag fiatal csoportnak a sűrűn szőtt közösségi hálóján indult el változás. Azt hiszem, a PSD lebecsülte ennek a rétegnek a mobilizációs erejét. Olyanszerű változás volt ez most, mint amilyen az Egyesült Államokban Obama 2008-as kampányakor bekövetkezett.

 

Az RMDSZ-nek sikerült – immár nem először – rossz lóra tennie, és szembemenni választói többségének akaratával. Lesznek-e ennek következményei, és hogyan lehet kezelni ezt a helyzetet? 

 

A magyarok jelentős többsége Johannisra szavazott, ennek egyik oka – véleményem szerint – egyfajta ösztönös erdélyiség. A legfontosabb üzenet, amit az RMDSZ innen kapott, az az, hogy nem tekinthet el választóinak ettől az ösztönös viszonyítási keretétől az éppen aktuális koalíciós-taktikai számításai alapján. Az RMDSZ nem először szaladt bele ilyen politikai pofonba: 2009-ben Geoană-t támogatta a második fordulóban Băsescu ellenében, miközben a magyarok nagy többsége Băsescura szavazott. Aztán Băsescu leváltási kísérlete, az erre kiírt népszavazás szintén hozott ilyen eredményt. Az RMDSZ-t ez látszólag nem rendítette meg, mert a legfontosabb kérdésben, abban, hogy a magyarságnak rendelkeznie kell parlamenti képviselettel, folyamatosan meg tudta őrizni választóinak a támogatását, ebben a magyar választók többsége mindeddig követte az RMDSZ-t, jóllehet, csökkenő számban. Minden más politikai kérdést – így köztük a mostani államfőválasztást is – azonban a választók külön mérlegelés tárgyává tettek és tesznek. 

 

Milyen típusú kisebbségpolitikára számíthatunk Johannistól, ha számíthatunk egyáltalán ilyesmire?

 

A kisebbségek kérdése mint törvényhozási és közpolitikai kérdés elsősorban a parlamentre és a kormányra tartozik. Közvetlenül nem, mert Johannis nem nagyon szólhat bele a kormányzásba. Viszont államfőként közvetítői szereppel rendelkezik az állam és a társadalom között – ezt az alkotmány 80. szakasza írja elő a számára, és ez biztosíthat neki lehetőséget arra, hogy – például – fontos mozgalmakat, civil kezdeményezéseket, köztük kisebbségieket is meghallgathasson, kívánságaikat pedig közvetetíthesse a törvényhozók és a végrehajtó hatalom fele.

 

Mi várható az új elnök és a kormány viszonyában? Átstrukturálhatja-e Johannis elnöksége a politikai erőviszonyokat?

 

Bár új korszakot hirdetett meg, nem hinném, hogy Johannisnak sikerül változtatnia. Románia a parlamentáris jellegű demokráciák felé tart. És ha Johannis a Băsescu-féle szerepfelfogással szakítani kíván – amire egyébként alkata is predesztinálja –, akkor kevés változtatási lehetőség marad számára. Úgy hiszem, a direkt beavatkozás helyett a párbeszéd és a közvetítés eszközeihez kell fordulnia, azaz az állam és társadalom, illetve az államon belül a hatalmi ágak közötti közvetítésre kell koncentrálnia.

 

Mi lesz az Erdély-projekttel? „Túléli-e” a regionális öntudat Johannis győzelmét (hiszen eddig részben épp az erdélyi elnök vágyképe éltette)?

 

Paradox módon, Johannis győzelme nehezíti az erdélyi mozgalom kibontakozását. Ponta győzelme esetén a frusztráció gyorsította volna fel a mozgalom kibontakozását, szétterülését, most azonban egyfajta várakozásra is számítani lehet. Nehéz most jósolni, de úgy hiszem, elég hamarosan válaszokat kapunk erre a kérdésre. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Amerikai lapinformációk szerint a Trump-adminisztrációnak is szerepe lehetett a Bolojan-kormány bukásában
Krónika

Amerikai lapinformációk szerint a Trump-adminisztrációnak is szerepe lehetett a Bolojan-kormány bukásában

Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Dési só váltja fel a parajdit a magyar piacon
Krónika

Dési só váltja fel a parajdit a magyar piacon

Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS