// 2026. július 27., hétfő // Olga, Liliána
Bakk Miklós Bakk Miklós

Obama-effektus következett be Romániában

// HIRDETÉS

Mit várhatunk Klaus Johannistól erdélyiként és magyarként? A romániai elnökválasztási eredményeket gyorselemeztük a politológussal.

(Külön)Vélemény

Szerző: Bakk Miklós
2014. november 17., 18:09

Az összes közvélemény-kutatás Ponta viszonylag fölényes győzelmét jelezte előre. Mi történt az elmúlt hetekben, miért fordult a kocka?

 

Azt hiszem, a közvéleménykutatások többé-kevésbé helyesen mutatták a helyzetet. Ez pedig az utolsó pár napban fordult meg ennyire, egyfajta hólabda-hatás, lavina-effektus volt megfigyelhető, elsősorban a tüntetések és a közösségi hálózatok hatására. A lavina a külföldi románoktól indult: ennek a viszonylag fiatal csoportnak a sűrűn szőtt közösségi hálóján indult el változás. Azt hiszem, a PSD lebecsülte ennek a rétegnek a mobilizációs erejét. Olyanszerű változás volt ez most, mint amilyen az Egyesült Államokban Obama 2008-as kampányakor bekövetkezett.

 

Az RMDSZ-nek sikerült – immár nem először – rossz lóra tennie, és szembemenni választói többségének akaratával. Lesznek-e ennek következményei, és hogyan lehet kezelni ezt a helyzetet? 

 

A magyarok jelentős többsége Johannisra szavazott, ennek egyik oka – véleményem szerint – egyfajta ösztönös erdélyiség. A legfontosabb üzenet, amit az RMDSZ innen kapott, az az, hogy nem tekinthet el választóinak ettől az ösztönös viszonyítási keretétől az éppen aktuális koalíciós-taktikai számításai alapján. Az RMDSZ nem először szaladt bele ilyen politikai pofonba: 2009-ben Geoană-t támogatta a második fordulóban Băsescu ellenében, miközben a magyarok nagy többsége Băsescura szavazott. Aztán Băsescu leváltási kísérlete, az erre kiírt népszavazás szintén hozott ilyen eredményt. Az RMDSZ-t ez látszólag nem rendítette meg, mert a legfontosabb kérdésben, abban, hogy a magyarságnak rendelkeznie kell parlamenti képviselettel, folyamatosan meg tudta őrizni választóinak a támogatását, ebben a magyar választók többsége mindeddig követte az RMDSZ-t, jóllehet, csökkenő számban. Minden más politikai kérdést – így köztük a mostani államfőválasztást is – azonban a választók külön mérlegelés tárgyává tettek és tesznek. 

 

Milyen típusú kisebbségpolitikára számíthatunk Johannistól, ha számíthatunk egyáltalán ilyesmire?

 

A kisebbségek kérdése mint törvényhozási és közpolitikai kérdés elsősorban a parlamentre és a kormányra tartozik. Közvetlenül nem, mert Johannis nem nagyon szólhat bele a kormányzásba. Viszont államfőként közvetítői szereppel rendelkezik az állam és a társadalom között – ezt az alkotmány 80. szakasza írja elő a számára, és ez biztosíthat neki lehetőséget arra, hogy – például – fontos mozgalmakat, civil kezdeményezéseket, köztük kisebbségieket is meghallgathasson, kívánságaikat pedig közvetetíthesse a törvényhozók és a végrehajtó hatalom fele.

 

Mi várható az új elnök és a kormány viszonyában? Átstrukturálhatja-e Johannis elnöksége a politikai erőviszonyokat?

 

Bár új korszakot hirdetett meg, nem hinném, hogy Johannisnak sikerül változtatnia. Románia a parlamentáris jellegű demokráciák felé tart. És ha Johannis a Băsescu-féle szerepfelfogással szakítani kíván – amire egyébként alkata is predesztinálja –, akkor kevés változtatási lehetőség marad számára. Úgy hiszem, a direkt beavatkozás helyett a párbeszéd és a közvetítés eszközeihez kell fordulnia, azaz az állam és társadalom, illetve az államon belül a hatalmi ágak közötti közvetítésre kell koncentrálnia.

 

Mi lesz az Erdély-projekttel? „Túléli-e” a regionális öntudat Johannis győzelmét (hiszen eddig részben épp az erdélyi elnök vágyképe éltette)?

 

Paradox módon, Johannis győzelme nehezíti az erdélyi mozgalom kibontakozását. Ponta győzelme esetén a frusztráció gyorsította volna fel a mozgalom kibontakozását, szétterülését, most azonban egyfajta várakozásra is számítani lehet. Nehéz most jósolni, de úgy hiszem, elég hamarosan válaszokat kapunk erre a kérdésre. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?
Főtér

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

Tarr Zoltán bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól Fehéregyházán
Krónika

Tarr Zoltán bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól Fehéregyházán

A magyar kormánynak kötelessége a határon túli magyarok jogainak képviselete, ami azt is jelenti, hogy ezekből a jogokból nem lehet elvenni – hangsúlyozta Tarr Zoltán Fehéregyházán.

Kataszter-katasztrófa: milyen tanulságai lehetnek a földhivatal-rendszer összeomlásának?
Főtér

Kataszter-katasztrófa: milyen tanulságai lehetnek a földhivatal-rendszer összeomlásának?

Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.

Már ki is vizsgálta az ügyészség, hogy milyen drónt lőtt le pénteken Buzău megyében a román vadászpilóta
Székelyhon

Már ki is vizsgálta az ügyészség, hogy milyen drónt lőtt le pénteken Buzău megyében a román vadászpilóta

Shahed típusú volt az a drón, amelyet pénteken a román légierő egyik F-16-os vadászgépe lőtt le a Buzău megyei Padina térségében – közölte a legfőbb ügyészség.

Magyar Péter már reagált a Fidesz elnökének tusványosi beszédére
Krónika

Magyar Péter már reagált a Fidesz elnökének tusványosi beszédére

Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt kormányfő Tusnádfürdőn szombaton elmondott beszédére.

A nap, amikor Orbán Viktor 16 év után ellenzéki pártvezetőként mond beszédet Tusványoson
Székelyhon

A nap, amikor Orbán Viktor 16 év után ellenzéki pártvezetőként mond beszédet Tusványoson

Legutóbb 2002-ben fordult elő, hogy Orbán Viktor a miniszterelnöki pozíció átadása után az ellenzék vezetőjeként tartott előadást Tusnádfürdőn. Ez most ismét megtörténik. Kövesse velünk élőben a Tusványos legfontosabb szombati történéseit!

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS