// 2026. június 20., szombat // Rafael
Szántai János Szántai János

Ne magyarnak, európainak tekintsük Hunyadi Jánost meg Mátyást! Oké, de mi lesz Deceballal?

// HIRDETÉS

Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?

A hírhedt 1932-es Iorga-tábla a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport előtt. (Fotó: Szántai János.)
(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2026. március 18., 17:24

A hírhedt 1932-es Iorga-tábla a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport előtt. (Fotó: Szántai János.)

Van az MCC-nek egy kiváló, vegyes, román-magyar előadás-sorozata (Románok és magyarok a közös múlt tükrében), amelyről mi is szoktunk tudósítani, kollégám, Sólyom István szakavatott helyszíni beszámolói formájában. Idén januárban volt egy előadás, melynek témája igazi kard-ki-kardos nyalánkság volt: hogy

akkor hogy is van, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul?

Az előadásról itt lehet olvasni.

// HIRDETÉS

Én is elolvastam a beszámolót, elgondolkodtam a szakemberek kínálta értelmezéseken, magyarázatokon és az erdélyi tolerancia jegyében elfogadtam a különböző nézőpontokat. Persze, ahogy Sólyom István is írja, van egy bizonyos kisördög, amely az én kobakom valamelyik csücskében is ott csücsül és időnként kajtárkodik. Hogy jól van, én toleráns vagyok meg nyitott meg minden, de vajon ez nem eredményezi azt is, hogy hagyom, telepedjék rá a saját történelmem történeteire, ha épp nem a trikolór, akkor a szép egyszínkék európai lúg?! Régebb az a szlogen járta: ej, nem számít, miféle, ember legyen.

Most meg ez: ej, nem számít, miféle, európai legyen. Pedig számít.

Érdekes elnézni, ahogy a legkülönbözőbb identitású, jó sok diplomával rendelkező csúcsértelmiségiek szeme időnként megnedvesedik (felteszem, az őszinte meghatódástól), aztán megnyílnak az ajkak és ömleni kezdenek a mondatok az európaiságól, európai értékekről. És ez mind nagyon szép, viszont engedtessék meg, hogy halkan hozzátegyem: a németek, portugálok, franciák, britek, bolgárok, magyarok, románok… mind-mind hozzátették a magukét (jót is, rosszat is) ahhoz a bizonyos európaisághoz.

Az európaiság nem valamiféle mennyből alászálló színtelen, szagtalan harmat,

ami jótékonyan belepi az avas, ásatag, romantikus, kártékony nemzeti gondolkodást, eltörli az avítt és nacionalista jelzőket (lásd, német, portugál, francia stb.) és valamiféle homogén lényt eredményez, amelynek neve európai. Ilyen nincs. Nem volt. És nem is lesz. (Hogy a kultúrák összecsapása következtében hogyan módosul a német, portugál, francia stb. alapú európai kultúra, ez egy másik kérdés, másik írás tárgya.)

A minap szembejött néhány felirattal ellátott fotó a fent említett előadásból. Az egyiken ez áll (Ovidiu Pecican író, történész, amúgy kedves ismerősöm mondata):

„Beleragadhatunk a 19. század etnikai, nemzeti, akár nacionalista paradigmájába, de nézhetünk rájuk (értsd, Hunyadi Jánosra és Mátyásra) úgy is, mint két nagy európaira.”

Mindenek előtt: nem igazán értem,

mi a lényegi különbség a nemzeti és a nacionalista paradigma között.

Mert felteszem, a beszélő nem csak azért tartotta szükségesnek külön kimondani őket, hogy lássák, milyen szóbőséggel rendelkezik. Gyanítom (persze, biztos tudásom nincs róla), hogy különbséget akart tenni az úgynevezett „Jó” és az úgynevezett „Rossz” között. Vagyis amellett, hogy ó, túl kellene már lépni mindkettőn, a nemzeti paradigma jó és vállalható, a nacionalista paradigma pedig csúnya és vállalhatatlan.

Ez a különválasztás egyébként csupán azért fontos, mert rávilágít a bő száz éve többségi nemzet képviselői (bármilyen nyitottak legyenek is, tisztelet a feltételezhető kivételeknek) elméjében rejlő ellentmondásnak, amely néha úgy viselkedik, mint a frontálisan egymásba rohanó gyorsvonatok. Mert ugye, egyrészt ott van az, hogy a román nemzet létezik, él, virul és fontos,

bármilyen avíttnak is szokták néha nevezni az etnikai alapú paradigmát egyesek, HA a máséról van szó.

Másrészt ott van a román nemzet esetében Európa legnagyobb, autonómiával nem rendelkező kisebbsége, amely… né, minek annyit rugózni ezeken az ósdi, kopott, romantikus elképzeléseken, hiszen mind európaiak vagyunk, hát nem?

Dehogynem, tisztelt többségi polgártársaim! Hát már hogyne lennénk európaiak, például abban az értelemben, ahogy Hunyadi János és Mátyás európainak tekintette magát. Hiszen Önök is, én is keresztények vagyunk. Hogy görög-keletiek, görög-katolikusok, reformátusok, római katolikusok, unitáriusok, evangélikusok stb., az értelemszerűen nem mindegy, ó, dehogy… viszont

„mátyási” értelemben keresztények vagyunk és kész.

Na de menjünk tovább. A történészek (nyilván, akik hajlandók magukat túltenni a valósághajlító történetíráson) egyetértenek abban, hogy Hunyadi János román származású volt. Szuper! A magam részéről szűnni nem akaró taps, cukrot neki, hol a probléma? Ahogy az sem probléma (vagy nem kéne annak lennie), hogy maga Hunyadi János nem tekintette magát a román nemzet tagjának, mert fogalma sem volt arról, mi a román nemzet.

Jó hadvezérnek igen, Magyarország kormányzójának igen, törökverőnek igen.

Ugyanezek a történészek felteszem, egyetértenek abban, hogy Hunyadi Mátyás édesatyja román származású volt, édesanyja magyar származású, ő maga Magyarország, Horvátország és Csehország királya, illetve Ausztria főhercege volt. Hunyadi Mátyás sem tekintette magát a román, de a magyar nemzet tagjának se, mert lásd fennebb. Királynak igen, törökverőnek igen, nagy stratégának igen.

Eddig tehát elvileg rendben lennénk. Viszont tagadhatatlan, hogy a Hunyadiak kora és a mi jelenünk közé beékelődött az a fránya 19. század, amikor is az emberek fejében felkapcsolódott egy lámpa, hogy jé, hát akik magyarul beszélnek, azok magyarok, vagyis a magyar nációhoz, nemzethez tartoznak. És így tovább.

Ettől persze még vígan európainak tartotta magát minden európai nemzet,

csak feltűnt nekik egy lényeges és ma már közhelyszámba menő dolog: nincs olyan, hogy ember. Csak német, portugál stb. ember van. Aki németül, portugálul, satöbbiül beszél. És ma is ezt csinálja. Ja, és olyan ember sincs, aki európaiul beszélne. Tehát olyan sincs, aki európai lenne, a szónak ebben a nemzeti (nacionalista) értelmében.

Na és akkor felteszem a kérdést:

mi a fenének kellene nekünk nagy európaiaknak tekinteni Hunyadi Mátyást és Hunyadi Jánost?

Rákóczi Ferencet? Kossuth Lajost? Vagy akár (mondom kajánul) Krasznahorkai Lászlót? Hogyne, európai, adott esetben világnagy jelentőségű hadvezérekről, politikusokról, gondolkodókról, írókról van szó. De könyörgöm: gondoljuk már el, mi lenne, ha az összes európai nemzet összes nagy embere megszűnne németnek, portugálnak, franciának (juj, bele se merek gondolni), britnek, bolgárnak, ukránnak (na, ebbe még annyira se merek belegondolni), magyarnak, románnak lenni.

Képzeljék el, hogy az összes panteon tele lenne… európai államférfiakkal (és nőkkel), írókkal (és nőkkel), gondolkodókkal (és nőkkel).

Azt hiszem, elég sokan tiltakoznának ez ellen. És biza, gyanítom, hogy a román értelmiségi elit lenne az egyik leghangosabb tiltakozó. Hogy miért? Egyszerű: fiatal nemzetről lévén szó (alig bő száz éves), teljesen természetes, hogy ragaszkodik az identitásához. Ragaszkodik ahhoz, hogy az alkotmányban ott álljon az egységes és oszthatatlan nemzetállam kifejezés. Ragaszkodik ahhoz, hogy a híres románok híres románok legyenek. Mihai Eminescu, Nicolae Iorga, George Enescu, Victor Babeș, Constantin Brâncuși, Loți Bölöni (hoppá!), ugye, ugye.

Tisztelettel kérdezem a román értelmiségi elitet: nem lehetne a fenti urakat nagy európaiakként emlegetni? Mert hát nagy dolgokat tettek le az európai asztalra.

Úgy tűnik, valamiért ez nem europaizáló diskurzustéma. Csak Mátyás. Meg János. Meg László. Meg a többiek.

Tisztelettel kérdezem továbbá a román értelmiségi elitet: ha már ilyen nagylelkűen felajánljuk, legyen ez a Hunyadi János meg Mátyás európai, akkor miért néznek félre (tisztelet az ismert és ismeretlen kivételeknek), amikor a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport előtt ma is ott van a hírhedt, 1932-ben odatett (igaz, akkor másképp) Iorga-tábla, amely szerint Mátyás győzedelmes király volt, csak épp a saját népétől kapott ki? Ugye, ezzel igazából az tételeződik a hivatalos román diskurzusban, hogy Mátyás román volt.

Na és mi lesz Deceballal? A derék európaival?

Akit aztán az európaiak (tudják, akiket Rómából irányítottak) alaposan helyretettek. Aztán jöttek keletről más ööö… európaiak és Decebal európaiait leseperték a történelem színpadáról. Végül jöttek ilyen lovas, hátranyilazó európaiak, akik megtelepedtek a letűnt európaiak helyén, rettegésben tartották Európát (?) és csináltak egy királyságot meg minden. Persze, más európaiak is jöttek innen-onnan, és Transzilvánia földjén mind szépen lecsücsültek, mint a nyulak. Agyrém, nem?

Azt már meg se merem kérdezni, mi lesz Avram Iancuval. Ő se román? Európai netán?

A magam részéről semmi bajom a nemzetekkel. Sem a nemzeti mitológiákkal. (A pontosság kedvéért jegyzem meg: a mitológiák nem attól relevánsak, hogy minden mondatuk igaz. Ilyen alapon a Bibliába is bele lehetne kötni. Bele is kötnek egyes ostobák.) Addig, amíg sikerül őket kibékíteni. A bajom a kettős mérce. Ha egyszer elfogadjuk, hogy adott esetben Bölöni László Loți Bolonivé válhat, akkor ejsze azt is fogadjuk el, hogy Matia Corvinul (de Hunedoara) Hunyadi Mátyás. Határozottan azt gondolom, ez a hiteles európai gondolkodás. Nem az ájtatos európaizó mantra.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon

Szántai János

Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…

Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz

Fall Sándor

Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

Sólyom István

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron

Varga László Edgár

Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Száz nyestbőrrel a batyujában akart beutazni Romániába egy ukrán állampolgár – hírmix
Főtér

Száz nyestbőrrel a batyujában akart beutazni Romániába egy ukrán állampolgár – hírmix

Több mint félmilliárd lej eltitkolt vagyonra derített fényt az ANAF legújabb ellenőrzése. Népszavazással váltottak le egy Maros megyei polgármestert.

Tanasă most éppen nem a magyaroknak ment neki
Krónika

Tanasă most éppen nem a magyaroknak ment neki

Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) a magyarellenes kirohanásairól hírhedtté vált Dan Tanasă, a szélsőjobboldlai Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője.

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája
Főtér

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat
Székelyhon

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Kijöttek a friss, az idei áprilisi hónapra vonatkozó átlagfizetési adatok mind Magyarországon, mind pedig Romániában. Hasonlítsuk össze!

„A magyarok is beszéljenek és írjanak románul”. Az anyanyelvhasználat ellen hergel egy AUR-os politikus
Krónika

„A magyarok is beszéljenek és írjanak románul”. Az anyanyelvhasználat ellen hergel egy AUR-os politikus

A magyar nyelv használata és a kétnyelvű feliratok ellen ágált egy videóban Lucian Mușat, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Szilágy megyei parlamenti képviselője, a megyei pártszervezet elnöke.

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték
Székelyhon

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Kilőttek azt a medvét Gyergyószárhegy községben péntek hajnalban, amelyik az elmúlt napokban több alkalommal visszatért egy esztenához és haszonállatokat pusztított el.

// még több főtér.ro
Guszti bácsi és a permanens választási kampány
2026. június 17., szerda

Guszti bácsi és a permanens választási kampány

Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.

Guszti bácsi és a permanens választási kampány
2026. június 17., szerda

Guszti bácsi és a permanens választási kampány

Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.

Egyes állatok egyenlőbbek?
2026. június 11., csütörtök

Egyes állatok egyenlőbbek?

Ha egy politikus pónijának halála levette a farkast a fokozottan védett fajok listájáról, akkor talán tucatnyi nem politikus halála a medvét is le fogja...

Egyes állatok egyenlőbbek?
2026. június 11., csütörtök

Egyes állatok egyenlőbbek?

Ha egy politikus pónijának halála levette a farkast a fokozottan védett fajok listájáról, akkor talán tucatnyi nem politikus halála a medvét is le fogja...

Különvélemény

Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon

Szántai János

Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…

Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz

Fall Sándor

Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

Sólyom István

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron

Varga László Edgár

Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.

// HIRDETÉS