Gyűlölködünk, Vincent? – választási statisztikák az árokpartról

Ismerik, ugye, Tarantino Ponyvaregényéből azt a jelenetet, amikor John Travolta – vagyis Vincent Vega – bemegy a szobába és értetlenkedve néz körbe, kissé széttárt karokkal… még gyors, közösségimédiás válaszlehetőségként is ott van, ha csupán egy kis gif formájában akarjuk valahová bekommentelni. Ez is egyike azoknak a leegyszerűsített üzeneteknek, amelyeket nap mint nap használunk. Legalább ilyen leegyszerűsítettek azok a politikai üzenetek is, amelyekkel az elmúlt időszakban az erdélyi magyarságot bombázták minden irányból.

Lehet-e ezt másképp? Kötve hiszem. Vannak következményei? Ó, hát hogyne lennének. Most is épp ezeket nézzük ezerrel, kapkodjuk a fejünket, időnként értetlenkedve nézünk, kissé széttárt karokkal, mint Vincent... nos, örülünk, Vincent? A kérdésre a válasz nem egyszerű.

A magyarországi országgyűlési választásokat megelőzően (jócskán visszamenve az időben), közben és után is

Elég, ha végiggörgetjük a Facebook kommentszekcióit vagy elolvasunk néhány nyilatkozatot, bejegyzést, főképp olyanoktól, akik bennünket képviselnek, és szembejön, hogy az erdélyi magyarok 90 százaléka szavazott a Fideszre, a leköszönő kormánypárt győzelmére számított, őket támogatta ésatöbbi. Vannak pontosabb megfogalmazások ebben a tekintetben, de inkább a pontatlanok dominálnak.

Arra szeretnék utalni itt, hogy az erdélyi magyarok nem egy homogén egység, mint ahogyan azt sokan elképzelik, főleg Magyarországon, de itthon Erdélyben is. Az érdekképviselet és a kisebbségi létből fakadó összezárási szükségszerűség (néha pedig kényszer) kétségkívül homogenizál időnként, de sokszor pont az ellenkezője látszik, mint ahogy most is. Ez pedig, azt gondolom, hogy a gyűlölet visszaszorításának és mérséklésének egyik eszköze lehet.

(Közbevetném ide, hogy itt a közelebbi és távolabbi prérin talán mindenki jobban járna, ha egyenesen a titkosszolgálatok indulnának a választásokon, mert senki se nagyobb demokráciacsináló, mint ők :), de ez egy más lapra tartozik.)

Magyarország választott, az előbbi közbevetésemtől eltekintve demokratikusan – senki ne mondja, hogy nem volt ott demokrácia, ráadásul azt mondhatjuk, hogy ez az 1989-es fordulat utáni Magyarország leglegitimebben megválasztott kormánya, 78 százalékos szavazási részvétellel. Ezt a mateket pedig senki nem tudja elvitatni – nyilván a korábbi eredményeket sem, félreértés ne essék.

Ez „az erdélyi magyarok kilencven százaléka a Fideszre szavaz” szlogen ilyen leegyszerűsített formában azonban nem állja meg a helyét, sem a mostani, sem a korábbi felénk irányuló gyűlölethullám idején. Nézzük csak meg a számokat.

A Nemzeti Választási Iroda honlapján közzétett adatok mindenki számára hozzáférhetők, részletes lebontásban. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélszavazatot adhatnak le, de csak pártlistára. Ha ebből indulunk ki, akkor 2026. április 16-án, 99 százalékos feldolgozottsági aránynál a következők az adatok:

• vannak azok a választópolgárok, akik a levélszavazók névjegyzékében vannak, ők 494 244-en vannak.
• ebből a névsorból 355 774-en adták le összesen a levélszavazatukat, és van kicsivel több, mint 20 ezer érvénytelen szavazat.
• a legtöbb levélszavazat értelemszerűen határon túlról érkezik, az Érvényes szavazási iratok megnevezésű fülnél megvan teljes lebontásban, hogy a levélszavazatok milyen országokból érkeztek és szám szerint mennyi: Romániából jön a legtöbb, ezt követi Szerbia és Németország.
• Romániából 142 754 érvényes levélszavazat érkezett, Szerbiából 44 508, ők jellemzően az elszakított területekről szavazó kettős állampolgársággal rendelkező magyarok.
• az eredmények tekintetében összesítve a pártlistára leadott levélszavazatok a következőképp oszlanak meg a most kormányra kerülő pártok között: a Fideszre 275 717 (a levélszavazatok 84 százaléka), a Tiszára 44 020 (13 százalék), a Mi Hazánkra pedig 5057 (1,5 százalék) voks érkezett levélben.

Ebből az következik, hogy a Romániából érkezett érvényes levélszavazatok nagy többsége a Fideszre ment, kis része a Tiszára és a Mi Hazánkra.

Van itt ugyanakkor egy másik matek is. Az a matek, amelyik azt mondja, hogy a 2021-es romániai népszámlálási adatok szerint jelenleg Romániában 1 002 151 magyar él, azaz kicsivel több, mint egymillió.

Ami pártpreferenciától függetlenül árnyalja a képet és azt a megrögződést, hogy itt mind kettős állampolgárok vagyunk és mind szavazunk.

Ezt alátámasztja a SoDiSo közvéleménykutató cég április 1–10. között végzett felmérése is, amely közvetlenül a választások előtt készült saját kezdeményezésből, saját erőforrásból a pontos tájékoztatás érdekében. A felmérés a következőket ragadta meg: az erdélyi magyarok választói attitűdje, szavazói viselkedése és várakozása az idei választások tükrében.

A felmérésből az derül ki, hogy az erdélyi magyarok három csoportra tagolhatók:

• vannak azok, akik rendelkeznek magyar állampolgársággal, regisztráltak a szavazásra és részt is vesznek ezen (31 százalék).
• aztán vannak, akiknek van ugyan magyar állampolgárságuk, de nem regisztráltak szavazásra, vagy regisztráltak de nem vesznek részt azon (kb. 30 százalék).
• és végül azok az erdélyi magyarok, akiknek nincs magyar állampolgársága (35 százalék).

Ebben a választások előtti felmérésben azok az erdélyi magyar állampolgárok, akik regisztráltak is és részt is akartak venni, elsöprő többségben a Fideszt támogatták (91 százalék), a Nemzeti Választási Iroda utólagos eredményeinek fényében azonban

Annak a csendes erdélyi magyar többségnek a szemszögéből, amelyet magam is osztok, az a következtetés vonható le, hogy vannak itt olyanok, akik számára a szavazati jogukkal élés nem szimbolikus, van akiknek csak szimbolikus, van akiket tudatosan érdekel, és van akiket nem –

Összehasonlításképp: a magyar többségű vagy számottevő magyar lakossággal rendelkező romániai megyék általában sereghajtók részvételben a romániai parlamenti- és/vagy elnökválasztásokon, legalábbis az elmúlt 15 év tendenciája némi kivétellel ezt mutatja, a Központi Választási Iroda (BEC) és az Állandó Választási Hatóság (AEP) adatai szerint. Ennek más okai vannak, de a részvételi arányok azért itt is beszédesek.

Feleim határon innen és túl, a lövészárkok partjairól, így állunk. Örülünk, Vincent?