Na persze nem az ő életük munkájáét, hanem egy kevésbé szerencsés állampolgárét.
Az ember kimenne a boltba tejért, és egy fordulóban, egy tűzfalról váratlanul lenéz rá Vlad Țepeș. Mindenféle plakátokról zömében középkorú, zömében kopasz, intimidáló tekintetű férfiak bámulnak rá, bámulnak bele a szatyrába, ahogy jön haza a boltból a tejjel. Hát minek nézik ezek az emberek az én tejemet? Miért bámulják a csökkentett zsírtartalmú joghurtomat a petrezselyemzöld és a csirkeszárny társaságában? Miért nem vehet az ember már egy zacskó rukkolát sem, hogy ezek ki ne figyelnék?
Az ember persze soha nem lehet benne egészen biztos, hogy a világ válik egyre zajosabbá, vagy egyszerűen csak hozzá jut el egyre több zaj, amitől már nem tud csendre lelni. Minden választási kampány egyre primitívebbnek tetszik, de vajon azért, mert tényleg egyre primitívebb, mert a politikusok egyre primitívebbek, mert a választók egyre primitívebbek, vagy csak arról van szó, hogy az embernek egyszer csak elfogy a türelme az alacsony szellemi nívón, lassú tűzön párolt kampányszlogenektől.
Románia többet érdemel. Nekünk Románia az első. Építkezünk a ti megyétekben. Együtt győzni fogunk. Hopp egy Decebal, hopp egy kurva Ștefan cel Mare.
Miért vagyok én köteles ezeket a bamba arcokat nézni hónapokon keresztül,
Vagy akkor már miért nem mennek le tényleg a legaljára, ha már úgyis a legrudimentálisabb választók szintjére kalibrálnak mindent? Szavazz rám: kockacukor. Válassz engem, és megdicsérem a frufrudat. Szép tej, ugye rám szavazol?
Még inkább felböffen a pacalcsorba, amikor az ember arra gondol, hogy ezek a remek kampányszlogenek, ezek a szétfolyt tükörtojásfejek mennyi pénzébe kerülnek. Az európai parlamenti választásokon induló jelöltek például fejenként 750 (!) minimálbért, 2,4 millió ropogós román lejt tapsolhatnak el arra, hogy egy újszülött-látogató hibbant nagynéni szintjén gügyögjék el a választónak: szavazz rám, riadt szemű!
Még egy mezei megyei tanácselnök-jelölt is elkótyavetyélhet a közösből 200 minimálbért, mintha azért nem kellett volna valakiknek 200 hónapig dolgoznia. Az több mint 16 és fél év. A fent említett 750 minimálbérért pedig 62,5 éven keresztül dolgozik egy kevéssé szerencsés állampolgár.
Nézd, ezt a hatalmas, duzzadó plakátot, a te pénzedből vettem. Szavazz rám.
És közben ott stíröli a tejemet, mint valami perverz.
És még csak nem is ez a baj. A baj az, hogy ezekben a kampányzajos időkben döbbenünk rá, hogy a politika sajnos az új vallás lett, nem a politikai meggyőződések mentén voksolnak a legtöbben, hanem hitbéli megfontolásból. Nincsenek már észérvek, okfejtések, jól kidolgozott választási programok, mert a populista politizálás kiokoskodta, hogyan kell, és milyen jól lehet az érzelmekre hatni unalmas gazdasági adatok ismételgetése helyett.
Nahát, te aztán jó kis románnak látszol, igazán összefolyt a nacionalista nyál a szánkban tőled – ugye az AUR-ra szavazol? Nézd csak, itt van egy Decebal, for no fucking reason.
Közben világszerte egyre inkább fanatizálódnak az emberek a permanens, vérre menő politikai kampányok hatására, nemcsak a magyarok, bár kétségtelen, hogy a magyarok ennek a jelenségnek az állatorvosi lovai. Az életnek egyre kevésbé lesz hétköznapi, nyugodt csöndje. Folyamatosan azt dörgölik az orrunk alá, hogy immár választani kell, ez így nem mehet tovább.
A 24. órában vagyunk. A körmünkre fog égni a gyertya. Nézd, itt egy Vlad Țepeș.
Mindenhol a szélsőségek erősödnek, jön fel a széljobb, a szélbal, teljesen mást mondanak, mégis ugyanúgy hülyeség minden szavuk. Kár, hogy azt is tudjuk, hogy a történelem ismétli önmagát. Hogy amikor ennyi indulat, gyűlölet, feszültség, ilyen éles szembefordulás van az oldalak közt, az mindig valami szörnyűséget vetít előre. És elnézve a 20. századot, én speciel nem vagyok nyugodt.
A polipoknak három szíve van. Szavazz ránk!
A testünkben 10-szer több baktérium található, mint sejt. Nicsak: Decebal.
A Szaturnuszon és a Jupiteren gyémánt-eső hullik.
Nálunk kampányeső.
El a kezekkel a tejünktől!
Rókák, jég, cégérek. A kolozsvári polgárok nap mint nap fenyegetettségben és rettegésben élnek. Jöhet a tél, a hó, a karácsony, a polgártársak nem győzik a sok aggodalommal. Amerre néznek, mindenhol veszélyforrás, némi elégedetlenkedéssel fűszerezve.
Az egységes és oszthatatlan román nemzeti mítoszgenerátor rajongói számára a nagy egyesülésről mesél, akkor is, ha hallgat. Ám a polgárok többségének valószínűleg nem mond semmit.
Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.
Mi az az Éber, és hogyan képezi le kicsiben a rendszerváltás utáni pillanatnyi eufória szabadságrohamát? És mi köze mindennek a bányákhoz?
Hiába tetováltatta a karjára Ciolacu, hogy nem lesz áfa-emelés, mert elképzelhető, hogy áfa-emelés lesz. Nagyon rosszul járt egy férfi, aki bűnözők pénzéből gazdagodott meg a bitcoin-piacon.
Bár az elmúlt években folyamatosan nőtt a romániai lakosság átlagjövedelme, látványosan megugrott azoknak is a száma, akik hátralékokat halmoznak fel valamely bank vagy más hitelintézet irányában, vagyis évek óta nem törlesztik kölcsöneiket.
… nem egészen potom áron, de eladó Erdély volt kormányzójának szülőháza Szeben megyében… és Crin Antonescu, a kormánykoalíció közös államelnök-jelöltje elárulta, mivel foglalkozott az elmúlt évtizedben, amióta munkanélküli.
Egy többek között szexuális erőszak miatt elítélt visszaeső bűnöző, egy 29 éves éradonyi (Adoni) férfi „rendkívüli kegyetlenséggel” megölt otthonában egy szintén éradonyi 63 éves nőt és annak 27 éves fiát.
Tíz európai uniós ország – köztük Románia – azt kéri, hogy a közösség tiltsa be az Oroszországból származó gáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát – derül ki egy, a <a href="https://www.reuters.com/world/europe/ten-eu-countries-call-sanctions-russian-gas-lng-document-shows-2025-0
Egy székelyudvarhelyi autóműhelyben csaptak fel kedd este a lángok.
Az egységes és oszthatatlan román nemzeti mítoszgenerátor rajongói számára a nagy egyesülésről mesél, akkor is, ha hallgat. Ám a polgárok többségének valószínűleg nem mond semmit.
Az egységes és oszthatatlan román nemzeti mítoszgenerátor rajongói számára a nagy egyesülésről mesél, akkor is, ha hallgat. Ám a polgárok többségének valószínűleg nem mond semmit.
Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.
Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.
„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”
„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Románia kapott néhány kegyelmi hónapot az elnökválasztásig – ha nem történnek gyors változások, márciusban Călin Georgescu lesz az ország elnöke.
Románia kapott néhány kegyelmi hónapot az elnökválasztásig – ha nem történnek gyors változások, márciusban Călin Georgescu lesz az ország elnöke.
Călin Georgescu a testét és az egészségét edzi egy jeges alpesi tó vizében. Erő, egyensúly, nyugalom – Isten hozott a szélsőséges politikai egészségmegőrzés világában.
Călin Georgescu a testét és az egészségét edzi egy jeges alpesi tó vizében. Erő, egyensúly, nyugalom – Isten hozott a szélsőséges politikai egészségmegőrzés világában.
Két dolog van, amin nem érdemes bosszankodni. Az egyik, amin tudunk változtatni, a másik, amin nem.
Két dolog van, amin nem érdemes bosszankodni. Az egyik, amin tudunk változtatni, a másik, amin nem.
És már egy jó kis vallásháború is körvonalazódni látszik.
És már egy jó kis vallásháború is körvonalazódni látszik.
Kulcsszavakban a káoszról, a rettegésről, a reményekről és fogalmaink kiüresedéséről.
Kulcsszavakban a káoszról, a rettegésről, a reményekről és fogalmaink kiüresedéséről.
Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.
Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.
Rókák, jég, cégérek. A kolozsvári polgárok nap mint nap fenyegetettségben és rettegésben élnek. Jöhet a tél, a hó, a karácsony, a polgártársak nem győzik a sok aggodalommal. Amerre néznek, mindenhol veszélyforrás, némi elégedetlenkedéssel fűszerezve.
Az egységes és oszthatatlan román nemzeti mítoszgenerátor rajongói számára a nagy egyesülésről mesél, akkor is, ha hallgat. Ám a polgárok többségének valószínűleg nem mond semmit.
Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.
Mi az az Éber, és hogyan képezi le kicsiben a rendszerváltás utáni pillanatnyi eufória szabadságrohamát? És mi köze mindennek a bányákhoz?