A romániai kommunizmus mindennapjait gyerekszemmel bemutató regényből Angliában sci-fi lesz. Jó ez nekünk?
Amikor a nyolcvanas években valamelyik lerobbant nagyváradi mozi nézőterén, a kopott ülésben feszengve néztem a Csillagok háborúja valamelyik epizódját, és arról álmodoztam, hogy egyszer majd én is fénykardot forgatva mentem meg a galaxist a sötét oldaltól, vagy egy új lakónegyed építőtelepén Bergmann-csőből készített, papírlövedék kilövésére alkalmas „fegyverrel” játszottunk kommandósat,
Pedig mostanra kiderült: mi az, hogy, nagyon is!
Egy brit alkotópáros megfilmesíti Dragomán György A fehér király című regényét, amely az író gyermekkori élményei alapján azt mutatja be, milyen volt az élet a nyolcvanas évek ceauşescui Romániájában. Mint kiderült, az eredeti koncepciót annyiban módosítják, hogy a cselekmény nem a nyolcvanas években, és nem Romániában, hanem Angliában fog játszódni. Mintha a szigetországban lett volna harminc évig kommunizmus.
Való igaz, maga az alapmű sem ragaszkodik minden esetben az akkori történések hiperrealista, naplószerű megjelenítéséhez, a brit alkotóknak pedig a művészi szabadság jegyében szívük joga olyan koncepció alapján átdolgozni azt, amilyen alapján csak akarják.
Mégis, valahogy úgy érzem,
Elvégre az Angliában játszódó negatív utópia témájában sok újat mondani valóságos bravúr lenne az 1984 vagy a V, mint vérbosszú után. Az egyszeri angol (skót, amerikai, francia, ausztrál) néző beült a moziba, megnézte a filmet, borzongott egy kicsit, majd „De jó, hogy ez csak fikció, és ilyesmi sohasem történhet meg!” felkiáltással beült kedvenc kocsmájába, hogy a haverokkal megvitassa a film társadalmi és erkölcsi mondanivalóját. Vagy, hogy megbeszéljék, milyen ócska volt már, mert nem volt benne autós üldözés, és egyetlen jó alakú művésznő idomairól sem hullt le a textil.
Az az érzésem, hogy a nyugatiak többsége az 1989 előtti romániai valóságról szóló művekhez is így viszonyul. Nem értik, nem fogják fel, nem érzik át – legfeljebb csak halványan -, hogy ez nem fikció, hogy a diktatúra mindennapjairól szóló legelképesztőbb, legabszurdabb leírások is a valóságot tükrözik.
Nem kizárt, hogy 80-as évek nyomasztó atmoszféráját a lehető legautentikusabban, egy tiltott abortusz történetén keresztül bemutató 4 hónap, 3 hét, 2 nap című román film sem feltétlenül azért aratott nemzetközi sikert és nyert fődíjat Cannes-ban, mert az ítészek és a nyugati nézők maradéktalanul átérezték mindazt a drámát és feszültséget, amelyen keresztül a tényleg hiperrealista film a diktatúrát a néző elé tárta.
A többség jól megcsinált, magával ragadó és egzotikus történetnek tartotta, amely ugyan valós eseményeken alapul, de mégiscsak a negatív utópiák sorát gyarapítja.
És most A fehér királyból is sci-fi lesz. Persze ettől még előfordulhat, hogy sikerül jó filmet készíteni belőle. Csak épp a lényeget veszi el: hogy mindez így, ebben a formában valóban megtörtént. És ha „felhígítjuk” azzal, hogy mindez csupán tudományos fantasztikum, azzal már el is vesszük az élét. És így bármikor újra megtörténhet.
Persze itt vagyunk mi, keleti sci-fi hősök, és majd ismét megmentjük a világot a gonosz diktatúrától. Vagy legalábbis megpróbálunk helytállni, és megtanítjuk a többieket is, hogyan kell. Mert a mi generációnknak már megvan benne a gyakorlata. Amit nem a filmekből merítettünk.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.
Igencsak nehéz kérdésekre kell válaszolniuk azoknak, akik szeretnének román állampolgárok lenni – erre világított rá Dominic Fritz temesvári polgármester.
Megrongálták a Sepsi OSK utánpótláscsapatának autóbuszát Craiován. Nem vár tovább, megnősül Nicușor Dan.
Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.
Őrizetbe vették szerdán egy lugosi iskola pedagógusát, miután azzal gyanúsítják, hogy tanítás közben felpofozott két tízéves diáklányt. A városi rendőrséget a gyerekek szülei értesítették a történtekről.
Egy adósság miatt keletkezett konfliktusban vesztette életét egy 47 éves Hargita megyei férfi, miután egy 21 éves mikóújfalusi fiatal késsel szívtájékon szúrta. Az áldozat még autóba szállt, hogy hazamenjen, de útközben elvérzett.
Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.
Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.
„Mi, erdélyiek, zömében a valóság talaján állunk” – vallotta az aradi edzőlegenda, akivel csúcsra jutott a román klubfoci.
„Mi, erdélyiek, zömében a valóság talaján állunk” – vallotta az aradi edzőlegenda, akivel csúcsra jutott a román klubfoci.
És abban aligha lesz köszönet.
És abban aligha lesz köszönet.
Pál apostol annak idején leírta, hogy ahol van törvény, ott aztán van bűn is. Na de ha a törvényt nem tartják be, akkor a bűn nem is bűn. Csók, mindenki kapja be, lehet tolni a gyűlöletbeszédet.
Pál apostol annak idején leírta, hogy ahol van törvény, ott aztán van bűn is. Na de ha a törvényt nem tartják be, akkor a bűn nem is bűn. Csók, mindenki kapja be, lehet tolni a gyűlöletbeszédet.
Romániában azóta sincs súlyos égési sérültekkel foglalkozó kórház. Gyász van, a túlélők pedig megpróbálták feldolgozni a társadalommal karöltve az ország 1989-es forradalom óta legtöbb halálos áldozatot követelő civil katasztrófáját.
Romániában azóta sincs súlyos égési sérültekkel foglalkozó kórház. Gyász van, a túlélők pedig megpróbálták feldolgozni a társadalommal karöltve az ország 1989-es forradalom óta legtöbb halálos áldozatot követelő civil katasztrófáját.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
Húsz éves a román filmtörténet egyik legfontosabb filmje. Az ember megnézi és azt gondolja, valamiféle letűnt kor történéseit látja. Aztán lassan rájön, hogy az a kor nem tűnt le.
Húsz éves a román filmtörténet egyik legfontosabb filmje. Az ember megnézi és azt gondolja, valamiféle letűnt kor történéseit látja. Aztán lassan rájön, hogy az a kor nem tűnt le.
Szükség van-e arra, hogy furcsán összeállított felméréseket készítsünk a társadalom hiedelmeiről, meggyőződéseiről, hogy aztán letoljuk őket a végén?
Szükség van-e arra, hogy furcsán összeállított felméréseket készítsünk a társadalom hiedelmeiről, meggyőződéseiről, hogy aztán letoljuk őket a végén?
Arról, hogy miért lenne kívánatos, ha az elit és a nép is ugyanabban a csapatban focizna.
Arról, hogy miért lenne kívánatos, ha az elit és a nép is ugyanabban a csapatban focizna.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?