Közeleg a nap, amikor a diaszpóra dönt Románia sorsáról…

Alighanem ismét felerősödnek a kormányellenes, AUR- és Georgescu-párti hangok, miután kedden belehalt súlyos sérüléseibe az a román vendégmunkás, aki Rómában, egy váratlanul összeomlott középkori torony romjai alatt rekedt még hétfőn. Az olasz tűzoltók 11 órán át dolgoztak, sokszor életveszélyes körülmények között, hogy a romok alól kihozzák a román munkást, aki társaival együtt éppen a Torre dei Conti felújításán dolgozott, amikor annak egy része váratlanul összeomlott.

Az elhunyt férfi hozzátartozóinak még Nicușor Dan elnök és Ilie Bolojan miniszterelnök is sietett kifejezni részvétét, sőt előbbi még azt is hozzátette, mindazokra is gondol most, akik az otthonuktól távol kénytelenek dolgozni.

Ők voltak azok akik olyan „masszívan” szavaztak a szuverenitás jelszavát jó érzékkel zászlajára tűző Georgescura, majd ők voltak a legcsalódottabbak, amikor az alkotmánybíróság kigolyózta a handabandázó TikTok-huszárt (rögtön át is pártoltak Simionhoz), aki olyan képtelenségekkel próbálta megvezetni az elkeseredett, a jelenlegi politikusokat oly nagy hévvel gyűlölő, nincstelen emberek millióit, hogy ő majd megszünteti a politikai pártokat, ha hatalomra jut, és így tovább.

Úgy is van, söpörjék ki a szemetet a parlamentből, helyeseltek a hívei határon innen és túl, akik alighanem készek lettek volna a Duna jegén meg is koronázni idoljukat, míg cserébe lényegében csak annyit vártak, hogy

Nicușor Dan, vélhetően tanácsadóira hallgatva, most igyekszik legalább pár szóval a kedvükben járni a kölföldön dolgozó románok millióinak (csak Olaszországban több mint egymillióan vannak regisztrálva), hiszen tisztában van vele, mennyire fel vannak amúgy is háborodva.

Újabb jelképe lesz ez a „szuverenisták” harcának, amely előbb-utóbb győzedelmeskedni fog, hacsak nem kezdenek el valamit váratlanul rohadt jól csinálni az urak a parlamentben. Amire a jelenlegi, válsággal sújtott, pattanásig feszült helyzetben nem igazán kínálkozik túl sok esély.

Romániában jelenleg a költségvetési hiány miatt szünetelnek ugyanis az országos helyreállítási terv (PNRR) és az Anghel Saligny-program által finanszírozott bizonyos projektek, a szektornak nincs elég megrendelése, ez pedig hamarosan tömeges elbocsátásokhoz vezethet, amely a becslések szerint mintegy 50 ezer embert érint majd.

a tapasztalatok szerint ugyanis hasonló helyzetben sok vállalkozó a hozzánk az EU-n kívülről, zömében Ázsiából érkező vendégmunkásokat tartja meg a hazaiak kárára, ők ugyanis szombaton is hajlandóak dolgozni a kicsit több pénz reményében, és sok más tekintetben is kevesebbet várnak el, mint az itthoni munkások.

A fent vázolt folyamatot pedig nem nehéz fejben folytatni: ha sok hazai, építkezéseken dolgozó munkást elbocsátanak, akkor ők kénytelenek lesznek nyugaton szerencsét próbálni, tovább gyarapítva az elégedetlen, és sok esetben valóban kizsákmányolt diaszpórát,

Már így is évi 100 ezer EU-n kívüli vendégmunkást alkalmazhatnak a hazai cégek, és meg is teszik. (Jelenleg ezzel együtt is mintegy 250 ezer munkás hiányzik a hazai piacról.)

Egyrészt a fent vázolt szempont miatt: jobban megéri nekik, másrészt azért mert akárcsak nyugaton, nálunk sok munkakört nem hajlandók már elvégezni a helyiek. A futárkodás például tipikus példája ennek: a román nagyvárosokban egyre nagyobb arányban dolgoznak kiszállítóként külföldiek.

Az építőiparban tapasztalt jelenséghez hasonló megy végbe a mezőgazdaságban is: a nagy, zöldségek, gyümölcsök termelésével foglalkozó cégek is kénytelenek egyre nagyobb számban külföldi napszámosokat alkalmazni (egyesek szerint hamarosan kizárólag csak ázsiai munkásokat tudnak majd dolgoztatni),

Sokan a kicsit több pénz reményében inkább Németországban szedik a spárgát, Spanyolországban az epret, miközben az „Európa rabszolgái” megalázó címkével élik az életüket.

És egyre dühösebbek.

Eközben persze ott van az a szintén nem megnyugtató tény is, hogy a Romániában dolgozó vendégmunkások egyre több (mintegy 1,2 milliárd euró) pénzt utalnak haza a szeretteiknek évente. (A román diaszpóra 5 milliárd eurót utalt haza Romániába a 2023-as adatok szerint.)

Már maga a tény is ijesztő, hogy a jelenleg is 4 milliósra tehető román diaszpóra (és akkor ebben a feketén dolgozók még nincsenek is benne) nemhogy csökkenne, de egyre csak gyarapszik. Ezek az emberek csak szeretnének rendes fizetést kapni a munkájukért, míg egyesek csak azért kénytelenek elhagyni az országot, mert a környezetükben nem is találnak rendes munkát. Kint, a zsúfolt munkásszállásokon, a rossz körülmények között aztán egyre jobban elkeserednek, egyre dühösebbek lesznek, míg végül egyetlen céljuk marad:

Hamarosan egyáltalán nem lesz elképzelhetetlen forgatókönyv, hogy külföldről fogják megválasztani az ország vezetését ezek az elkeseredett emberek. És tudjuk, hogy a jelenlegi politikai elittel szemben csak a Georgescu- és Simion-félék vannak.

Az ő hatalomra juttatásukkal viszont a diaszpóra nemcsak a jelenlegi kormánykoalíció tagjait, de minket, a még itt élőket is büntetni fognak…