// 2025. augusztus 24., vasárnap // Bertalan
Balogh Levente Balogh Levente

Marx, a sarlatán

// HIRDETÉS

Ha már annyian méltatják a Nagy Karl Marxot születésének kétszázadik évfordulója alkalmából, akkor árnyaljuk egy kicsit a képet.

(Külön)Vélemény

Szerző: Balogh Levente
2018. május 07., 11:20

Tulajdonképpen akart a fene Karl Marx születésének kétszázadik évfordulója alkalmából bármilyen módon megnyilvánulni.

Életemből tizenkét évet éltem le egy olyan rendszerben, amely saját alapjának a marxi tanokat tekintette, és bármi is történt az 1989-es, ellopott kommunistaellenes forradalom óta, nem győzök hálálkodni, hogy véget ért a 45 évig tartó társadalommérnökösködő emberkísérlet, amelyet tömören csak kommunizmusnak szokás nevezni.

Csakhogy az évforduló alkalmából sokan tartották fontosnak, hogy a nyilvános térben megszólalva méltassák a nagy társadalomtudós és filozófus forradalmi eszméinek jelentőségét. Még a jó Jean-Claude Juncker, az Európai Unió etilalkohol-ügyi főelőadója is felszólalt a jeles évforduló alkalmából, pártcsaládja, az elvileg konzervatív alakulatokat tömörítő Európai Néppárt nagyobb dicsőségére.

Meg persze a magyar, ezen belül a mainstream – jobban mondva magát annak gondoló – erdélyi magyar médiában is sok magvas gondolatot vázoltak fel a Mestert méltatva.

Pedig

ez különösen pikáns egy olyan országban, egy olyan régióban, amely hosszú évtizedeken keresztül megszenvedte a Marx tanain alapuló rendszer „jótéteményeit”,

a tömeggyilkosságoktól kezdve a magántulajdon eltörlésén át a kitelepítésekig, a társadalomban elültetett osztályalapú gyűlöletkeltésig. És persze az állami újraelosztásra épülő gazdaságban óhatatlanul fellépő nélkülözésig és összeomlásig.

Marx annak idején a kapitalizmust ostorozta, és helyette a kommunizmust, illetve a szocializmust nevezte meg ideális társadalmi létállapotként, amelyben mindenki egyenlő, és a javakból mindenki a szükségletei szerint részesül. Persze

annak megállapítását, hogy miben merül ki az egyenlőség, és hogyan kell megvalósítani, azt Marx eszméjének követői, az élcsapat természetesen mindig maguknak vindikálja,

a munkásosztály és a parasztság – karöltve a baráti értelmiséggel – meg csak kövesse őket és a parancsaikat lelkesen, a nemes egyenlőség eszméjének nagy-nagy dicsőségére.

Nos, a Lenin-féle oroszországi puccs után mi magyarok részesültünk először abban a kétes értékű megtiszteltetésben, hogy az egészet 1919-ben a gyakorlatban is kipróbáljuk, és hát bárhogy is próbálták 1945 után átírni a történelmet, valahogy mégsem sikerült pozitívra kozmetikázni a mérleget.

A második világháborút követően aztán a győztes nagyhatalmak megállapodása alapján a baráti Szovjetunió még barátibb szuronyai tágították ki az Eszme kiteljesítésének új horizontjait – az 1989-es összeomlásig az ismert eredménnyel.

Mégis vannak, akik vallásos meggyőződéssel hiszik ma is, hogy az Eszme jó, csak rosszul valósították meg. A vallásos meggyőződés amúgy megfelelő megfogalmazás, Marx tanait ugyanis valláspótlékként kezelik, az általa megalkotott eszmerendszernek a kereszténységhez hasonlóan saját megváltástana, eszkatológiája van, sőt az idők során még saját szentjeinek közössége is kialakult, magától Marxtól Engelsen és Leninen át a többi, nemzetközi jelentőségű vagy helyi érdekű kommancsig.

Úgyhogy hiába mutat rá az ember, hogy

a Marx eszméi alapján létrehozott rendszerekben mindenhol ugyanaz lett az eredmény

– Kínában és Vietnamban milliók halála és a gazdasági összeomlás nyomán legalább rájöttek, hogy a kapitalizmus nem is olyan rossz, de persze azért az egypártrendszerről nem mondtak le –, mindig azzal állnak elő, hogy ő tulajdonképpen csak jót akart, és a méltatlan utódok baltázták el a jó kis vörös földi mennyországot.

Éppen ezért nem akarok én senkit meggyőzni, hiszen egy vallásos eszme fanatikus követőivel a racionális vita kísérlete olyan, mintha valaki egy felbőszült, megsebzett nőstény orrszarvút próbálna kioktatni arról, milyen az úrilányoktól elvárható magatartás az afrikai szavanna közepén. Nem is tekintem vitapartnernek őket. Hiszen mégis, minek vitatkozni az olyannal, akit nem győz meg az a valós, kézzel fogható tény, hogy a világon bárhol is fogtak bele a nemes, társadalomátalakító kísérletbe, amely a marxi tanokon alapult, abból valahogy mindig emberek ezreinek, tízezreinek, rosszabb esetben millióinak halálát okozó tömegmészárlás, hivatalos politikává emelt rablógyilkosság lett, amit kedves eufemizmussal államosításnak, a vagyon újraelosztásának neveztek. És ez tényleg mindenhol így alakult, akár marxizmusnak, akár leninizmusnak, akár trockizmusnak, akár sztálinizmusnak, akár maoizmusnak, akár castroizmusnak, akár dzsucseizmusnak nevezik az Eszmét. Tisztára olyan ez, mint a jó öreg kommunizmus idejéből származó viccben, amikor a munkás hiába akar a hivatalosan kerékpárgyártó üzemként nyilvántartott gyárból ellopott alkatrészekből szépen lassan egy biciklit összeszerelni odahaza, valahogy mindig kalasnyikov lesz belőle.

Persze az Eszme hívei ilyenkor nagyvonalúan legyintenek: az Ügy érdekében áldozatok is szükségesek (csak ne ők legyenek az áldozatok), és hát ugye jó Rákosi Mátyás apánk is megmondta, hogy ahol fát vágnak, ott hullik a forgács.

Csak hát a bibi az, hogy az emberek jelentős része (olyan 95 százaléka) nem tekinti olyan fontosnak az Eszmét és az Ügyet, hogy önként és dalolva fanatikus, inkvizítori hevülettől áthatott potenciális tömeggyilkosokra bízza a hatalmat, másrészt meg az, hogy a komcsik ott is minden áron fát akartak vágni, ahol még erdő sem volt: a kórházban vagy az úri szabászaton is.

Hullott is a forgács rendesen. Összesen olyan százmillió embert pusztítottak el a marxi tanokat kiinduló pontnak tekintve.

Szóval a marxizmus lényegét röviden csak egy kis analógiában szeretném összefoglalni.

Marx Károly apánk olyan, mint egy különösen pofátlan, kiemelkedően szélhámos sarlatán, aki orvosnak képzeli magát. Aztán amikor valaki panaszkodni kezd neki, hogy fáj a feje, akkor dús, őszbe hajló szakállát simogatva hümmög egy sort, majd megállapítja: neked a fejed fáj. Akkor ezt úgy kell orvosolni, hogy amputáljuk a lábadat.

Nyakból.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…
Főtér

Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…

… a román külügyminiszter asszony meg akarta mondani, mi a helyes vízió az orosz-ukrán háború ügyében, de jól elkeresztelte Volodimir Zelenszkijt… és reszkessetek, allinclusive-rajongók, Törökország bemutat nektek!

Parajdi bányakatasztrófa: szabotálják a részvényesek a sótársaság vezetőinek menesztését
Krónika

Parajdi bányakatasztrófa: szabotálják a részvényesek a sótársaság vezetőinek menesztését

A gazdasági minisztérium a bírósághoz fordult, amiért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényeseinek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Miruță.

Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet
Főtér

Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet

Dan Tanasă ismét idegengyűlölő felhívást tett közzé. Ám mielőtt bólogatna, jusson eszébe, hogy számára Ön is idegen.

„Szedjed ki az embert a kocsiból, te!” – Megrázó kamerafelvételek kerültek elő a két gyermek elgázolásáról
Székelyhon

„Szedjed ki az embert a kocsiból, te!” – Megrázó kamerafelvételek kerültek elő a két gyermek elgázolásáról

Több felvétel is nyilvánosságra került a pénteki marosvásárhelyi gyalogátjárós gázolásról. Az egyik sofőr fedélzeti kamerája, illetve egy térfigyelő kamera is rögzítette az esetet.

Székelyföldi célpontot imádnak a legjobban Romániában
Krónika

Székelyföldi célpontot imádnak a legjobban Romániában

Székelyföldi szabadidőközpont az ország legkedveltebb gyerekvonzó turistacélpontja a Clubul Copiilor (Gyerekek Klubja) nevű mozgalom munkatársai szerint, akik Google-értékelések alapján rangsorolták a romániai létesítményeket.

Bika ölhetett meg egy férfit Csíkszereda határában
Székelyhon

Bika ölhetett meg egy férfit Csíkszereda határában

Hatvanöt éves férfi holttestét találták meg Csobotfalva közelében augusztus 21-én délután. A Hargita megyei rendőrség tájékoztatása szerint bika támadhatta meg az áldozatot, aki ennek következtében életét vesztette.

// még több főtér.ro
Erdély a magasban
2025. augusztus 20., szerda

Erdély a magasban

Rendhagyó beszámoló Romsics Ignác történész, Versenyfutás Erdélyért című kolozsvári előadásáról.

Erdély a magasban
2025. augusztus 20., szerda

Erdély a magasban

Rendhagyó beszámoló Romsics Ignác történész, Versenyfutás Erdélyért című kolozsvári előadásáról.

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója
2025. augusztus 06., szerda

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója

„Megtörte egy egész generáció lendületét, rezignáltságba, cinizmusba, keserűségbe taszítva azokat, akik rájöttek, hogy a rendszerváltásnak nevezett 1989-es mozzanat elszalasztott esély, hamvába holt lehetőség.”

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója
2025. augusztus 06., szerda

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója

„Megtörte egy egész generáció lendületét, rezignáltságba, cinizmusba, keserűségbe taszítva azokat, akik rájöttek, hogy a rendszerváltásnak nevezett 1989-es mozzanat elszalasztott esély, hamvába holt lehetőség.”

Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS