// 2026. április 2., csütörtök // Áron
Szántai János Szántai János

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

// HIRDETÉS

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2026. április 02., 17:30

Szeretném jelezni, hogy nem a tutit mondom alább. Legalábbis egy adott pontig. Addig a pontig gondolatok sorát olvashatják a nyájas Olvasók, amelyek szándékuk szerint vitaindítók. Nem vitaeldöntők. Hogy hol van az adott pont, jelzem a szövegben.

Egy olyan közösségben, ahol a józan észnek (lásd még, common sense) van némi játéktere, az olyan kérdéseknek, mint amilyen a fenti címben szerepel, nincs értelmük. Hiszen az említett közösségben

a különböző pozíciók érdeklődés, neveltetés, tanulmányok, tapasztalat, kapcsolati hálók alapján és mentén alakulnak ki.

És persze, nem véglegesen: történ(het)nek korrekciók, fejlődés, revelatív (pál)fordulatok, amíg az ember él.

// HIRDETÉS

Hogy konkrétabb legyek: például az Erdély nevű földdarabon élő magyar (és persze, román stb.) közösség (az egyszerűség kedvéért egy ideális helyzetből indulok ki, mellőzve a hétköznapi valóságot) a fentiek szerint lesznek például nacionalisták, kozmopoliták, globalisták, lokalisták, pluralisták, liberálisok, konzervatívok, kommunnisták, transzilvanisták, mindenegyébisták, mert hát az Erdély nevű földdarabon élő magyar közösség (és persze, román stb.) szabad, továbbá a demokratikusnak nevezett keretek közt úgy pozicionálja magát, ahogy kívánja.

Eddig milyen szép is lenne.

Mindenki mondaná a magáét ahogy és ahol akarja (a demokratikus módon meghatározott keretek között),

aztán lennének különböző vitafórumok, ahol a nacionalisták civilizált vitát folytathatnának a kozmopolitákkal, a globalisták a lokalistákkal, a liberálisok a konzervatívokkal, a szocialistákkal, a kommunistákkal, a transzilvanistákkal meg a mindenegyébistákkal, a pluralisták pedig teáznának, mert ki a fene vállalná a totalitárius diktatorizmust csak azért, hogy civilizált vitát folytathasson velük. Emlékeztetne az idilli kép Ternovszky Béla kiváló Macskafogójának nagy fináléjára, amikor is a hatalmas gépeb lenyeli a gonosz cirmosokat, az átnevelőgyomor kifehéríti sötét lelkeiket és aranyos, cuki cicamicákat kakil ki, akik labdáznak, virágot szednek és egyáltalán, irtó rendesen viselkednek, vagyis szót lehet velük érteni, legalábbis az egerek szempontjából.

Sajnos a valóságot nem tudjuk kihagyni, mert az erdélyi magyar (és persze, román) közösség nem egy rajzfilm kollektív főhőse.

Hanem a maga hús-vér valóságában itt él (még jó egymillió taggal) az Erdély nevű földdarabon. És nagyon nem úgy, ahogy a fentebb vázolt ideális kép mutatja. Nézzük: az még állja a helyét, hogy az erdélyi magyar (és persze, román stb.) közösség tagjai hajlamaik, érdeklődésük, neveltetésük, tanulmányaik, gyakorlati és elméleti tapasztalataik, kapcsolati hálóik alapján és mentén alakítják ki pozícióikat, álláspontjaikat, preferenciáikat.

A valóság szintjén itt van még a befolyásolás, mint tényező,

hiszen a pártok, politikusok, szervezetek, médiák, megmondóemberek – vagy ernyőkifejezéssel élve az elit befolyásolja a közösség tagjait, ha akarja, ha nem (de inkább igen, akkor is, ha azt mondja, nem). Nyilván azokra a tagokra gondolok, akik figyelnek az elitre. (Most nem fogok arra kitérni, hogy az online tér hogyan módosította a játékszabályokat, nem ez az írás célja és megtették már ezt sokan.)

Tehát: mindenki mondja a magáét, eddig oké, szabadság van meg demokrácia. A vita viszont meghalt (vagy zombi lett).

A nacionalisták nem folytatnak vitát a kozmopolitákkal, a globalisták sem a lokalistákkal, a liberálisok sem a konzervatívokkal, sem a szocialistákkal, sem a kommunistákkal, sem a transzilvanistákkal, sem a mindenegyébistákkal.

És itt választanám szét az erdélyi magyar és román közösségeket. A román közösség természetesen viszonyul a párbeszédhez (a maga bájosan balkáni módján), tekintettel arra, hogy van egy országa, amelynek Románia a neve. Tehát parázs vitákat folytat mindenféléről. Még olyan is előfordul, hogy egymással ellentétes nézeteket valló emberek vitáznak. Biza!

Az erdélyi magyar közösség kisebbség, ami azt is jelenti, hogy nincs országa. És innen

nem tud természetesen viszonyulni a párbeszédhez, tehát a vitához sem.

Tudjuk, van az a vörös vonal, amelyen nem lépünk át, nem bántjuk a mi kutyánk kölykét. Hogy régebben voltak nagy és civilizált viták, bár az országhatárokat eltolták? Hogyne, hiszen régebben voltak ügyek (vallani és vállalni, önmagunk revíziója, stb.), aztán kevésbé régebb a kommunista diktatúra alatt is voltak még viták, bár a rezsim szép lassan lebontott mindenféle kultúrát (hála Istennek nem teljes sikerrel), végül a szabadság illúziójával beköszönő sajátos balkáni demokrácia (meg a világ permanens technikai forradalma) oda juttatott minket, ahol most vagyunk. Nincsenek ügyek, az elnyomás meglágyult, a mi kutyánk kölkét pedig… lásd fentebb.

Az eredmény? A közösségi hálókon epikusnak egyáltalán nem, inkább repetitívnek nevezhető verbális csatabárdozások zajlanak vita helyett, a valós terekben pedig egyre inkább csak azok mondják a magukét – figyelem! –, akik kihasználják, hogy az erdélyi magyarok nem bántják egymást.

Mindenféle reakció, ellenpont nélkül kiabálják, ki/mi a rossz, ki/mi a jó, és el is hiszik, hogy igazuk van,

mert senki sem mondja, hogy hahó, barátom, ez azért vitatható, problémás, aggályos, esetleg baromság. Naná, hiszen azok, akik egyetértenek azzal, amit a fenti megmondókategória mond, nem fogják meghúzni a fülüket. És ez a jelenség elképesztően beteg, toxikus.

Mondok egy példát, ami egy icipicit megzavarta a nagyheti lelkiségem. Tudor Duică, a 2023 januárjában megalakult Transilvania Noastră – Erdélyünk – Unser Siebenbürgen (TEUS) nevű erdélyi regionalista szervezet egyik alapító tagja és elnöke a múlt hét végén közzétett egy Facebook-bejegyzést. (Megjegyzem, korábban is tett közzé hasonló szellemű bejegyzést, ám akkor még igyekezett koherensen érvelni.)

Ezen a ponton hadd jegyezzem meg: transzilvanistának tartom magam.

Fontosnak tartom ennek az Erdély nevű földdarabnak a sajátos státusát, amelyről annyian szóltak és tettek Kós Károlytól Sabin Ghermanon át Bakk Miklósig mindazok, akik a józan ész (lásd common sense) alapján érveltek mellette vagy akár ellene. Amely érvekkel időnként egyetértettem, máskor nem. Attól függetlenül, hogy az említett sajátos transzilván státus konkrét megvalósulását nem tartom valószínűnek. De attól még fontos. Ahogy fontosak a kiáltványok is. Meg a szerveződések.

Már ha nem csak közös sörözésekre és Facebook-megmondásra szorítkoznak.

Na és ettől a ponttól mondom a tutit.

Tudor Duică úr az említett bejegyzésben Kelemen Hunort meg az RMDSZ-t bírálja. Amivel különösebb probléma nincs. A politikusok és a pártok azért vannak, többek közt, hogy a választópolgár bírálja őket.

Duică úr legfőbb problémája az, hogy az AUR nevű vérnackópárt egyik európai parlamenti képviselője egy interjúban kijelentette, hogy pártja támogatja Orbán Viktort és a Fideszt a soron következő országgyűlési választáson.

És akkor – Duică úr faragatlanbot-logikája szerint legalábbis –: ha az RMDSZ (és Kelemen Hunor) a Fideszt támogatja, továbbá az AUR a Fideszt támogatja, ebből egyenesen az következik, hogy az RMDSZ és az AUR egy platformon mozog.

Fel lehet vésni bicskával egy fára: UDMR + AUR = LOVE!

Ám Duică úr nem áll meg itt (ha már elszabadult a hajóágyúja): felszólít minden magyart, akinek a fenti faragatlanbot-logika szerint ugyanaz a víziója, mint az AUR-nak, hogy

ne nevezzék magukat transzilvanistának, mert nem azok!

Úgy tudom, egy szabad és demokratikus közösségben, ahol a nézetek sokszínűsége és a civilizált egymás mellett élés dívik, nem szokás megmondani, ki/mi a fehér, ki/mi a fekete, ki/mi a Jó, ki/mi a Rossz. Mert akkor hopp, azt is el kellene fogadni,

ha valaki azt mondja, hogy én egy magyar nemzetiségű (netán magyar származású) román vagyok.

Vagy Duică úr – ad absurdum – egy román nemzetiségű magyar. (Előbbi megtörtént a közelmúlt román történelmében, utóbbi remélem, nem fog.)

Ha valaki egy respektábilisnak gondolt regionalista szervezet alapító tagja és nem a szelek szerint lájkvadász Facebook-influenszer (amellyel egyben a transzilvanista mozgalmat is a földbe minősíti), az efféle letiltó, eltiltó gesztusoktól tartózkodnia kellene. Ha pedig nem teszi, akkor pont olyan beteg és toxikus nézeteket terjeszt, mint bármelyik szélsőséges szervezet vagy propagandasajtó. Ezt pedig még csak hasznos idiotizmusnak sem nevezném, bár akad, aki ebből is hasznot tud húzni. Inkább így nevezném, egyszerűen: idiotizmus.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt
Krónika

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt

Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton
Főtér

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton

További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Székelyhon

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá
Székelyhon

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.

// még több főtér.ro
Használati utasítás március 15-re
2026. március 12., csütörtök

Használati utasítás március 15-re

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

Használati utasítás március 15-re
2026. március 12., csütörtök

Használati utasítás március 15-re

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS