// 2025. augusztus 26., kedd // Izsó
Marc Gafarot i Monjó Marc Gafarot i Monjó

Katalóniának döntenie kell: fehér vagy fekete? - EXKLUZÍV

// HIRDETÉS

A szeptember utolsó vasárnapján megtartott katalán parlamenti választásokon csekély többséget szereztek a függetlenségpárti erők. Kíváncsiak voltunk, hogyan látja „belülről” egy katalán politikus a helyzetet. Marc Gafarot írása.

(Külön)Vélemény

Szerző: Marc Gafarot i Monjó
2015. október 02., 17:35

Katalónia precedens nélküli regionális választások színhelye volt szeptember 27-én, és a függetlenségpárti politikai alakulatok abszolút többséget szereztek a katalán parlamentben. A Junts pel Sí (Együtt az Igenért) koalíció 62, a baloldali CUP (Népi Egység) tömörülés pedig 10 helyet szerzett: az abszolút többséghez 68 helyre volt szükség. A Junts pel Sí koalíció – amely Katalónia két legnagyobb pártját, a CDC-t (Katalán Demokratikus Konvergencia, Artur Mas kormányzó jobbközép pártja – szerk. megj.) és az ERC-t (Katalán Republikánus Bal, a CDC szövetségese – szerk. megj.), továbbá pártonkívüli civil aktivistákat tömörít – és a szélsőbaloldali szeparatista CUP párt létre tudja hozni a parlamenti többséget.

Amennyiben a CUP – amint azt egyes tagjai hangoztatták – nem kívánja Artur Mast elnökké választani, akkor újabb választásokra kerül sor a jövő év folyamán.

A legtöbb elemző valószínűtlennek tartja ezt a forgatókönyvet,

Marc Gafarot

és úgy véli, hogy a CUP adott ponton megegyezésre jut a Junts pel Sí-vel, amennyiben bizonyos „szociális” és „politikai” kompromisszumokat meg lehet kötni.

A CUP – a jó szándék feltételezhető kinyilvánításaként – bejelentette: nem fogja a „folyamatot” kisiklatni, még akkor sem, ha Artur Masra kell szavaznia. A CUP tudja, hogy decemberben általános választások következnek Spanyolországban, és nem kívánja elősegíteni azok helyzetét, akik – az állammal való szembenállás nehézségeit elkerülendő – bármilyen, spanyol részről érkező csábító ajánlatot elfogadnának a választások előtt. A valóság az, hogy a megszerzett 72 parlamenti hellyel

a szeparatista pártok jóval meghaladták a 68-as szám képviselte mérföldkövet,

ugyanakkor megszerezték a szavazatok 48 százalékát is. A többi parlamenti hely a következőképpen oszlik el: a Ciutadans (Polgárok) párt 25 helyet szerzett, és ezzel az első unionista párt, amely szavazatokat vitt el a PP-től (Néppárt) és a szocialistáktól. Őket a PSC (Szocialista Párt) követi, 16 parlamenti hellyel. Aztán jön a Katalónia történelmének legrosszabb parlamenti választási eredményeit hozó PP (11 hely).

A következő a sorban a Catalunya Sí que es Pot (baloldali föderalista koalíció), ha lehet, még rosszabb eredménnyel (11), mint amit három évvel korábban az ICV (Kezdeményezés Katalóniáért, a helyi zöldpárt, a koalíció egyik tagpártja) elért. Az Unió Democratica de Catalunya, a volt CiU  koalíció (Konvergencia és Unió, Artur Mas korábbi választási szövetsége) egyik tagja, a föderalizmus védelmezője, elvesztette a parlamenti képviseletet.

Artur Mas, a katalán kormány elnöke és a Junt pel Sí választási listáin negyedik helyen szereplő politikus felszólította a pártokat, fogadják el a szeparatista győzelmet, és ígéretet tett, hogy a kialakult helyzetet „Spanyolország, Európa és a világ irányába tanúsított együttgondolkodás és jó szándék” jegyében fogja kezelni. Mas szerint

a választási eredmények megteremtik a Junts pel Sí számára a szükséges erőt és legitimitást,

hogy „tovább vigye a függetlenség ügyét”. A szeparatista koalíció két pártja, a CDC és az ERC egyetértett a katalán kormány jelenlegi elnökének nyilatkozatával.

A függetlenségpárti erők által a választások előtt elfogadott cselekvési terv szerint a szeptember 27-i választások „azt a törvényes mechanizmust alkotják, ami által a katalán nép a saját politikai jövőjéről gondolkodni kíván”. A cselekvési terv tartalmazza a megteendő lépéseket, amennyiben a függetlenségpárti alakulatok parlamenti többséget szereznek.

A tervben 4 fő lépés szerepel:

1. A katalán parlament formális nyilatkozata, mely szerint beindítja „egy új állam, avagy a Katalán Köztársaság” építésének folyamatát.

2. Egy alkotmányozási folyamat beindítása, az új Alkotmány elkészültének, illetve elfogadási módozatának meghatározása nélkül.

3. A nemzeti átmenet biztosítását célzó mechanizmusok kidolgozása, különös tekintettel a fő állami struktúrákra, mint amilyen a katalán adóadminisztráció és a társadalombiztosítási rendszer.

4. „A folyamat demokratikus jóváhagyása, a katalán nép által”, anélkül, hogy meghatározná az aktus jellegét: népszavazás vagy új parlamenti választások.

A cselekvési terv néhány homályos megfogalmazást is tartalmaz, a lehető legszélesebb körű támogatottság érdekében. A kitűzött célok elérésének határidőit sem szabja meg, ahogy azt sem, hogy lesznek-e formális egyeztetések a spanyol kormánnyal vagy sem.

A közvélemény-kutatások eredményei megosztottságot tükröznek.

Egyesek szerint a katalánok nagyon csekély százaléka szeretne Spanyolországon belül maradni, kedvezőbb regionális adózási feltételek, egy valóban föderális struktúrában érvényesülő nagyobb politikai önállóság, továbbá az identitást, nyelvet és kultúrát jobban védő törvényi keret mellett. Más eredmények csekély függetlenségpárti többséget mutatnak, függetlenül attól, hogy milyen ajánlatot tesz majd Spanyolország.

Minden felmérés megegyezik abban, hogy a katalán nép 75-80 százaléka támogatja egy népszavazás kiírását a függetlenség ügyében. A(z) – egyesek számára – kényelmetlen igazság a következő: soha nem fordult még elő, hogy az összes leadott szavazat 48 százaléka függetlenségpárti legyen (nem számítva az üresen hagyott szavazólapokat és az érvénytelen szavazatokat, amelyek csak tovább növelnék a függetlenségpárti százalékarányt), és az unionista pártokra leadott szavazatok aránya ne haladja meg a 37 százalékot. Elképzelhető, hogy

a mérleg nyelvét végül a hitelét vesztett „harmadik útra” szavazók fogják jelenteni

(a szavazatra jogosultak 12 százalékáról van szó, akik az önkormányzatiság korlátozott változatára voksolnak), akiknek inkább előbb, mint utóbb választaniuk kell majd a teljes függetlenség és a centralizmus között. Ez a jelen pillanat és a közeljövő kérdése. Katalónia többé nem öltözik szürkébe. Dönteni kell: fehér vagy fekete!

 

A szerző a Katalán Demokratikus Konvergencia párt külügyi kabinetvezetője. A szöveget fordította: Szántai János

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…
Főtér

Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…

… a román külügyminiszter asszony meg akarta mondani, mi a helyes vízió az orosz-ukrán háború ügyében, de jól elkeresztelte Volodimir Zelenszkijt… és reszkessetek, allinclusive-rajongók, Törökország bemutat nektek!

Megvan a Bechtel által félbehagyott, ismét épülő autópálya-szakasz negyede
Krónika

Megvan a Bechtel által félbehagyott, ismét épülő autópálya-szakasz negyede

Az Erbașu építőipari vállalat közlése szerint immár 25 százalékban elkészült az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak–Bisztraterebes szakaszával.

Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet
Főtér

Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet

Dan Tanasă ismét idegengyűlölő felhívást tett közzé. Ám mielőtt bólogatna, jusson eszébe, hogy számára Ön is idegen.

„Szedjed ki az embert a kocsiból, te!” – Megrázó kamerafelvételek kerültek elő a két gyermek elgázolásáról
Székelyhon

„Szedjed ki az embert a kocsiból, te!” – Megrázó kamerafelvételek kerültek elő a két gyermek elgázolásáról

Több felvétel is nyilvánosságra került a pénteki marosvásárhelyi gyalogátjárós gázolásról. Az egyik sofőr fedélzeti kamerája, illetve egy térfigyelő kamera is rögzítette az esetet.

Összebalhéztak a román alkalmazottak vendégmunkás kollégáikkal egy erdélyi gyárban
Krónika

Összebalhéztak a román alkalmazottak vendégmunkás kollégáikkal egy erdélyi gyárban

Konfliktus tört ki egy kereskedelmi cég alkalmazottai között a harmadik műszakban Nagybányán, rendőröknek kellett beavatkozniuk – tájékoztatott szombat este Florina Meteș, a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Megvolt az ország fagypontja
Székelyhon

Megvolt az ország fagypontja

Az elmúlt időszakhoz képest igencsak lehűlt az idő vasárnapra virradóan, az Omu-csúcson pedig fagypont alá esett a hőmérséklet augusztus 24-e hajnalán.

// még több főtér.ro
Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!
2025. augusztus 25., hétfő

Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!

Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?

Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!
2025. augusztus 25., hétfő

Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!

Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?

Erdély a magasban
2025. augusztus 20., szerda

Erdély a magasban

Rendhagyó beszámoló Romsics Ignác történész, Versenyfutás Erdélyért című kolozsvári előadásáról.

Erdély a magasban
2025. augusztus 20., szerda

Erdély a magasban

Rendhagyó beszámoló Romsics Ignác történész, Versenyfutás Erdélyért című kolozsvári előadásáról.

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója
2025. augusztus 06., szerda

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója

„Megtörte egy egész generáció lendületét, rezignáltságba, cinizmusba, keserűségbe taszítva azokat, akik rájöttek, hogy a rendszerváltásnak nevezett 1989-es mozzanat elszalasztott esély, hamvába holt lehetőség.”

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója
2025. augusztus 06., szerda

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója

„Megtörte egy egész generáció lendületét, rezignáltságba, cinizmusba, keserűségbe taszítva azokat, akik rájöttek, hogy a rendszerváltásnak nevezett 1989-es mozzanat elszalasztott esély, hamvába holt lehetőség.”

Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS