Jó nekünk, hogy Iohannis egy vérbeli katonatisztet kért fel miniszterelnöknek?

Nicolae Ciucă nyugalmazott tábornok, védelmi miniszter, akinek Klaus Iohannis államfő a PNL javaslatára kormányalakítási megbízást adott, nem politikus. 2020 októberében lépett be a liberális pártba, előtte viszont olyan katonai karriert futott be, amire a világon mindenütt bárki katonaember büszke lehet. Volt a szárazföldi haderő vezérkari főnöke, de ő volt a parancsnoka a 26. gyalogsági zászlóaljnak is, amely elit alakulatként, Vörös Skorpiók néven hosszú időn át Románia katonai részvételét biztosította a különböző nemzetközi hadszíntereken, Afganisztánban, Irakban, Boszniában. Azt is írják Ciucáról, hogy azon kevés magas rangú tisztek egyike, akik a harctéren szerezték rangjelzéseiket,

2004-ben Irakban például személyesen vezette csatába alakulatát.

Vagyis Ciucă tábornok nem holmi papírmasé vállap-halmozó, aki irodákban tologatja az aktákat két kávézás között, hanem vérbeli katonatiszt. Az a kérdés, hogy Klaus Iohannis most pusztán csak azért kérte fel kormányalakításra, mivel nem akadt nála jobb jelölt a PNL-ben, és aki nem mellesleg az államfő hűséges bizalmasa, vagy pedig vannak egyéb megfontolások is e lépés mögött. Nézzük csak a tényeket. Románia jelenleg létezésének egyik legnagyobb válságával küszködik, a koronavírus-járvány a szakértők szerint még nincs is tombolása csúcsán, vagyis a helyzet még súlyosabb lesz, mint most. Ráadásul bebizonyosodott, hogy a mindennek a tetejébe kialakult kormányzati és politikai krízis csak súlyosbítja a dolgokat, mivel

a jelek szerint az állam vezetése nem igazán képes az egészségügyi válság kezelésére.

Az átoltottsági arány alig haladja meg a 30 százalékot, amivel az ország az utolsók között kullog az EU-ban, viszont világszinten az elsők között van a koronavírus miatt elhunytak arányát tekintve. Azt mondhatnánk tehát, hogy egy ilyen válságkezelésben egy fegyelemhez, rendhez és hatékony problémarendezéshez szokott katonatiszt igenis előnyt jelent egy gyenge politikushoz képest, amilyennek az utóbbi miniszterelnökök bizonyultak. Meg kell jegyezni, hogy normális körülmények között éppen ebben állhat Nicolae Ciucă gyengesége is, mivel kívülállóként, szakértőként – ráadásul katonaként – nincs akkora politikai súlya, mint egy vérbeli politikusnak, ami fontos hendikep egy képviseleti demokráciában, ahol a pártok politikai ereje biztosítja a kormányzat stabilitását. Viszont ha a parlamenti pártok konszenzusra jutnak és támogatják, akkor éppen ez lehet az erőssége. De nem elhanyagolható szempont Ciucă kormányfői felkérésének értelmezésében az sem, hogy Lloyd J. Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere éppen a napokban tett hivatalos látogatást Romániában és találkozott a meggyőződéses Nyugat-barát és atlantista Klaus Iohannissal (és a védelmi miniszter Ciucával is). A találkozókról persze az ilyenkor szokásos diplomáciai nyelvezeten megfogalmazott semmitmondó tájékoztatók születtek, de gyanítható, hogy nem csak a kétoldalú kapcsolatok fontosságának a hangsúlyozásáról esett szó. Annál is inkább, mivel

a magas rangú amerikai látogatásoknak Romániában mindig nagy jelentősége van,

tekintettel az ország kiemelt geopolitikai szerepére (a Romániában létesített és megerősített katonai bázisok a térség legfontosabbjai között vannak). Emlékszünk, ugyanígy érkeztek Romániába az amerikai nagykutyák akkor is, amikor a korrupcióellenes ügyészség, a DNA léte és szerepe volt a tét pár évvel ezelőtt, mivel a korrupcióellenes harcot a washingtoni geopolitikai döntéshozók Románia, egyben a kelet-európai térség stabilitása egyik alappillérének tekintették. Az elharapózott koronavírus-járvány és a helyzet megnyugtató kezelésének hiánya pedig ugyanilyen, a stabilitást veszélyeztető tényezőnek számíthat geopolitikai szempontból. És talán a külső nyomásgyakorlás, legalábbis a romániai járványhelyzetre irányuló nemzetközi figyelem megnyilvánulásának tekinthető az is, hogy az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is missziót küldött a napokban Romániába, a helyszínen tájékozódni az állapotokról. A járvány miatti válságkezelés és az ebből eredő stabilitás biztosításának igénye szempontjából tehát

Nicolae Ciucă felkérése miniszterelnöknek teljesen logikus lépésnek tűnik.

Nem példa nélküli Európában az ehhez hasonló húzás, mivel a korábban a járvány által szintén erősen sújtott Portugáliában szintén egy hivatásos katonatisztet, egy volt tengeralattjáró-parancsnokot bíztak meg a járvány kezelésével, az oltási kampány megszervezésével, irányításával – mint azóta bebizonyosodott, fényes sikerrel. Romániában még ez sem volt elég, hiszen az oltáskampány irányítója szintén katonatiszt, bár Valeriu Gheorghiță katonaorvos, tehát elsősorban orvos, akinek az egyenruhája puszta formalitás. Általában nem szokott jó jel lenni, ha egy demokráciában hivatásos katona a kormányfő és normális körülmények között nem is szokott ilyesmi előfordulni, Európában semmiképpen. Csakhogy most nincsenek normális körülmények, amiben most az ország van, az egy rendkívüli helyzet, amikor gyors, pontos és eredményes cselekvésre van szükség. Hiszen a járvány okozta válság a lakosság, a társadalom puszta létét fenyegeti.

Iohannis – akkor is, ha külső befolyás nyomán szánta rá magát erre a lépésre – most megtette azt, amit talán kellett.

A továbbiakban az a nagy kérdés, hogy az egyre súlyosbodó egészségügyi krízisben a politikai marakodásban fulladozó parlamenti pártok megértik-e, hogy most nem az egyéni politikai érdekek önző érvényesítésére, hanem hatékony válságkezelésre van szükség. Az biztosra vehető, hogy a rendszeren kívüli, outsider szereplőnek tekinthető, nem (párt)politikus – mert hogy hivatásos katona –Nicolae Ciucă országlása nem lesz tartós, de az adott helyzetben mondjunk jobb megoldást…