// 2024. november 22., péntek // Cecília
Fall Sándor Fall Sándor

Jó nekünk, hogy Iohannis egy vérbeli katonatisztet kért fel miniszterelnöknek?

// HIRDETÉS

Klaus Iohannis most talán pontosan azt a lépést tette meg, ami szükséges volt. Kérdés, hogy a marakodó pártok is belátják: legalább egy időre félre kellene tenniük a saját érdekeiket.

(Külön)Vélemény

Szerző: Fall Sándor
2021. október 21., 16:38

Nicolae Ciucă nyugalmazott tábornok, védelmi miniszter, akinek Klaus Iohannis államfő a PNL javaslatára kormányalakítási megbízást adott, nem politikus. 2020 októberében lépett be a liberális pártba, előtte viszont olyan katonai karriert futott be, amire a világon mindenütt bárki katonaember büszke lehet.

Volt a szárazföldi haderő vezérkari főnöke, de ő volt a parancsnoka a 26. gyalogsági zászlóaljnak is, amely elit alakulatként, Vörös Skorpiók néven hosszú időn át Románia katonai részvételét biztosította a különböző nemzetközi hadszíntereken, Afganisztánban, Irakban, Boszniában. Azt is írják Ciucáról, hogy azon kevés magas rangú tisztek egyike, akik a harctéren szerezték rangjelzéseiket,

2004-ben Irakban például személyesen vezette csatába alakulatát.

Vagyis Ciucă tábornok nem holmi papírmasé vállap-halmozó, aki irodákban tologatja az aktákat két kávézás között, hanem vérbeli katonatiszt.

Az a kérdés, hogy Klaus Iohannis most pusztán csak azért kérte fel kormányalakításra, mivel nem akadt nála jobb jelölt a PNL-ben, és aki nem mellesleg az államfő hűséges bizalmasa, vagy pedig vannak egyéb megfontolások is e lépés mögött.

Nézzük csak a tényeket. Románia jelenleg létezésének egyik legnagyobb válságával küszködik, a koronavírus-járvány a szakértők szerint még nincs is tombolása csúcsán, vagyis a helyzet még súlyosabb lesz, mint most. Ráadásul bebizonyosodott, hogy a mindennek a tetejébe kialakult kormányzati és politikai krízis csak súlyosbítja a dolgokat, mivel

a jelek szerint az állam vezetése nem igazán képes az egészségügyi válság kezelésére.

Az átoltottsági arány alig haladja meg a 30 százalékot, amivel az ország az utolsók között kullog az EU-ban, viszont világszinten az elsők között van a koronavírus miatt elhunytak arányát tekintve.

Azt mondhatnánk tehát, hogy egy ilyen válságkezelésben egy fegyelemhez, rendhez és hatékony problémarendezéshez szokott katonatiszt igenis előnyt jelent egy gyenge politikushoz képest, amilyennek az utóbbi miniszterelnökök bizonyultak. Meg kell jegyezni, hogy normális körülmények között éppen ebben állhat Nicolae Ciucă gyengesége is, mivel kívülállóként, szakértőként – ráadásul katonaként – nincs akkora politikai súlya, mint egy vérbeli politikusnak, ami fontos hendikep egy képviseleti demokráciában, ahol a pártok politikai ereje biztosítja a kormányzat stabilitását. Viszont ha a parlamenti pártok konszenzusra jutnak és támogatják, akkor éppen ez lehet az erőssége.

De nem elhanyagolható szempont Ciucă kormányfői felkérésének értelmezésében az sem, hogy Lloyd J. Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere éppen a napokban tett hivatalos látogatást Romániában és találkozott a meggyőződéses Nyugat-barát és atlantista Klaus Iohannissal (és a védelmi miniszter Ciucával is). A találkozókról persze az ilyenkor szokásos diplomáciai nyelvezeten megfogalmazott semmitmondó tájékoztatók születtek, de gyanítható, hogy nem csak a kétoldalú kapcsolatok fontosságának a hangsúlyozásáról esett szó. Annál is inkább, mivel

a magas rangú amerikai látogatásoknak Romániában mindig nagy jelentősége van,

tekintettel az ország kiemelt geopolitikai szerepére (a Romániában létesített és megerősített katonai bázisok a térség legfontosabbjai között vannak). Emlékszünk, ugyanígy érkeztek Romániába az amerikai nagykutyák akkor is, amikor a korrupcióellenes ügyészség, a DNA léte és szerepe volt a tét pár évvel ezelőtt, mivel a korrupcióellenes harcot a washingtoni geopolitikai döntéshozók Románia, egyben a kelet-európai térség stabilitása egyik alappillérének tekintették. Az elharapózott koronavírus-járvány és a helyzet megnyugtató kezelésének hiánya pedig ugyanilyen, a stabilitást veszélyeztető tényezőnek számíthat geopolitikai szempontból.

És talán a külső nyomásgyakorlás, legalábbis a romániai járványhelyzetre irányuló nemzetközi figyelem megnyilvánulásának tekinthető az is, hogy az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is missziót küldött a napokban Romániába, a helyszínen tájékozódni az állapotokról.

A járvány miatti válságkezelés és az ebből eredő stabilitás biztosításának igénye szempontjából tehát

Nicolae Ciucă felkérése miniszterelnöknek teljesen logikus lépésnek tűnik.

Nem példa nélküli Európában az ehhez hasonló húzás, mivel a korábban a járvány által szintén erősen sújtott Portugáliában szintén egy hivatásos katonatisztet, egy volt tengeralattjáró-parancsnokot bíztak meg a járvány kezelésével, az oltási kampány megszervezésével, irányításával – mint azóta bebizonyosodott, fényes sikerrel. Romániában még ez sem volt elég, hiszen az oltáskampány irányítója szintén katonatiszt, bár Valeriu Gheorghiță katonaorvos, tehát elsősorban orvos, akinek az egyenruhája puszta formalitás.

Általában nem szokott jó jel lenni, ha egy demokráciában hivatásos katona a kormányfő és normális körülmények között nem is szokott ilyesmi előfordulni, Európában semmiképpen. Csakhogy most nincsenek normális körülmények, amiben most az ország van, az egy rendkívüli helyzet, amikor gyors, pontos és eredményes cselekvésre van szükség. Hiszen a járvány okozta válság a lakosság, a társadalom puszta létét fenyegeti.

Iohannis – akkor is, ha külső befolyás nyomán szánta rá magát erre a lépésre – most megtette azt, amit talán kellett.

A továbbiakban az a nagy kérdés, hogy az egyre súlyosbodó egészségügyi krízisben a politikai marakodásban fulladozó parlamenti pártok megértik-e, hogy most nem az egyéni politikai érdekek önző érvényesítésére, hanem hatékony válságkezelésre van szükség.

Az biztosra vehető, hogy a rendszeren kívüli, outsider szereplőnek tekinthető, nem (párt)politikus – mert hogy hivatásos katona –Nicolae Ciucă országlása nem lesz tartós, de az adott helyzetben mondjunk jobb megoldást…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó
Székelyhon

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó

Székelyföld-szerte lehavazott az éjszaka folyamán, mutatjuk, hogy hol mekkora a hótakaró.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

A világ legjobbjai között a gyergyószentmiklósi sajt
Székelyhon

A világ legjobbjai között a gyergyószentmiklósi sajt

Először mutatkozott be a Caritas Vidékfejlesztés gyergyószentmiklósi sajtműhelyének egy terméke a World Cheese Awards szakmai világversenyen, a kézműves érlelt sajtjuk pedig rögtön aranyérmes minősítést kapott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS