// 2025. november 18., kedd // Jenő
Fall Sándor Fall Sándor

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

// HIRDETÉS

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

(Külön)Vélemény

Szerző: Fall Sándor
2024. december 19., 17:30

Pontosan 35 évvel az 1989-es romániai forradalom temesvári kirobbanása után, december 16-án jelentette be az oktatásügyi minisztérium, hogy a 2025-2026-os tanévtől kötelező tantárgyként bevezetik a 12. (és 13.) osztályban A romániai kommunizmus története című tantárgyat.

Első látásra azt mondhatnám, hogy elég későn, mivel eltelt 35 év, és

// HIRDETÉS
felnőtt milliónyi olyan gyerek és fiatal, akik már 1989 után születtek

és nem tapasztalták meg közvetlenül a fényességes Ceaușescu-érát.

Azt is mondhatnám, hogy talán kellett három és fél évtizednyi történelmi perspektíva ahhoz, hogy kialakuljon valamilyen letisztult és rendszerezett tudás, amely képes tárgyilagos ismereteket nyújtani az iskolásoknak.

De nem mondom, mert mindkét állítás csak részben igaz.

A Discovery Channel és a hasonló ismeretterjesztő csatornák gyakran tűznek műsorra második világháborús, főleg a náci Németországról szóló dokfilmeket. Rengeteg van belőlük és sűrűn ismétlik. Pedig a második világháború 80 évvel ezelőtt lezárult, azóta lényegében minden percét feltérképezték és be is mutatták, így joggal merülhet fel az emberben, hogy miért kell ennyi év után is újabb és újabb filmeket készíteni róla és ismételni is azokat.

Hát azért, mert a háború hat éve alatt annyi borzalom történt, és annyira kivetkőzött magából az ember, hogy annak a hat évnek minden óráját és szörnyű emlékezetét érdemes folyamatosan bemutatni és megismertetni az újabb és újabb generációkkal. Vagyis soha nem lehet idejétmúlt a világ eddigi legnagyobb háborújáról beszélni.

Ugyanez a helyzet a kommunizmusról szóló tankönyvvel is. Egy ilyen tankönyvet soha nem idejétmúlt összerakni és bevezetni a közoktatásba. Azt az időszakot ugyanis – a romániai kommunista korszak 42 évét –

nem lehet túl későn megismertetni az iskolásokkal.

Ami a második szempontot illeti, az azért féligazság, mivel ideális esetben nem lenne szükség három és fél évtizedre ahhoz, hogy az iskolások hasznos tudást kaphassanak az 1989 előtti időszakról. Sokkal, de sokkal korábban elkészülhetett volna, mert az a tudás a rendszerről, amit ez a tankönyv a minisztériumi bejelentés szerint tartalmazni fog, már az 1989-es változások utáni években megvolt.

Ráadásul akkor még elevenebben élt az a tudás is, ami kiegészíthette volna és életszagúbbá tette volna a tanultakat.

Például akkor még talán élt a nagyapa, aki még elmesélhette az unokának, hogy milyen volt, amikor 1948-ban elvették a földjét, a tehenét, és ha tiltakozott, akkor az új, fényes és méltányos rendszer őrei elvitték néhány évre Jilavára, Pitești-re, Máramarosszigetre, Peripravára. Már ha onnan esetleg haza is jött, ugye… És ha hazajött, akkor mehetett vissza ugyanarra a földdarabra dolgozni, ami most már nem az övé, hanem „a népé” volt, a terméssel együtt. Köztulajdon, ugye.

De az apa is elmesélhette, milyen az, amikor

a Szekuritáté éjjel szétkapja a lakást házkutatás címén, majd az embert éjszaka elviszik otthonról, hogy aztán leverjék a veséjét egy penészes pincében,

mert a munkában elsütött valami viccet. Vagy hogy egy nap a munkahelyén közlik vele: a jövő héttől két évig a Duna-csatornánál fog dolgozni, vagy Bukarestben építi majd a Nép Házát, miközben a családtól elszakítva, egy munkásszálláson „él”.

Vagy hogy milyen az, amikor otthon nincs mit enni, és a boltban sincs ennivaló, hogy naponta áramszünet van, nincs fűtés és nincs meleg víz sem. Hogy eközben a fényességes, méltányos, igazságos stb. rendszer kiszolgálói, a pártfunkcik, a szekusok és a többi gazember mindenhez hozzájut.

Hogy bizonyos dolgokról miért nem szabad nyilvánosan beszélni, főleg a szomszéd előtt, aki besúgó és jelenti a tartótisztjének, ha valami gyanúsat lát és hall. Hogy a rádióban, a tévében és az újságokban miért nincs semmi, csak szemét, és hogy a Szabad Európát vagy az Amerika Hangját miért veszélyes hallgatni este, otthon, a recsegős orosz rádión. Hogy egyik hétvégén a páros, a másikon a páratlan rendszámú autók közlekedhetnek. Már ha van benzin (nem volt).

De hát ugye az 1989 utáni évek Romániájában ilyen tantárgyat lehetetlen volt bevezetni,

mivel a régi rendszer működtetőit, oszlopait, haszonélvezőit, talpnyalóit és rendőreit nem lehetett a kommunizmus történetének iskolai oktatásával megzavarni abban, hogy átmentsék magukat és hálózataikat az úgynevezett demokráciába. „Demokrácia van, azt csinálok, amit akarok” – ugye emlékszünk még erre a gyakori kijelentésre, amivel bármit indokolni lehetett akkoriban.

Persze egy ilyen tankönyv akkor érné el a célját, ha a romániai kommunista rendszer, a pártállami diktatúra, az elnyomó szervek működésén, és a fél évszázad alatt elkövetett gazemberségeken kívül legalább röviden arra is kitérne, hogy

világszerte más országokban milyen „sikereket” értek el egy ilyen megvalósíthatatlan, hagymázas utópia (a kommunizmus) nevében.

Hogy milyen az, amikor a totalitárius hatalom a forradalom és az egyenlőség nevében nyomort, éhezést, jogfosztást kényszerít egy társadalomra. A Vasfüggöny mögötti közép-kelet európai államokban 35 évvel ezelőtt véget értek a Moszkva által a második világháború után rájuk kényszerített sztálinista, majd az azokból kinövő sajátos rezsimek.

A világon jelenleg Észak-Koreában, Kubában, Laoszban, Vietnámban, és sajátos körülmények között Kínában van kommunista hatalom, és bizonyos dél-amerikai államokban is néha felüti a fejét egy-egy ilyen irányultságú rezsim-terv. Ezek közül egyik állam sem arról híres, hogy ott milyen jó.

Történt tehát – ráadásul élesben, a mi bőrünkön – épp elég kísérlet arra, hogy a kommunista utópia nevében törvényszerűen létrejövő emberellenes nyomorúságot rákényszerítsék egy társadalomra és kivétel nélkül mindegyik kudarccal végződött. Valahogy erre is ki kellene térni abban a tankönyvben.

Kevés annál nevetségesebb és furább dolog van, mint amikor a nyugati kényelmi rendszerek mélyén élő, annak minden előnyét természetes adottságnak tekintő „forradalmárok”, miután a saját autóikon, egy kétezer dolláros laptoppal a dizájner-hátizsákjukban hazamennek a keményen tandíjas elit egyetem kurzusairól, összeülnek az elvtársakkal és a fennálló szörnyű rend eltörléséről és az új, méltányos és fényes jövőről – valami sikkesre mixelt romantikus marxista-kommunista katyvaszról – ábrándoznak.

Ennél csak az groteszkebb, amikor olyan ország szülötteként hirdeti és dicsőíti valaki a kommunista eszmét és az eljövendő kommunista mennyországot,

ahol 35 évvel ezelőtt éppen annak nevében nyomorgatták őt, a szüleit, a nagyszüleit és az egész társadalmat. Van bőven példa erre Romániában is, erdélyi magyar közegben is.

Mert persze az is kérdés egy tankönyv esetében, hogy ad-e valamilyen támpontot az iskolásoknak ahhoz, hogy a nácizmushoz és a fasizmushoz hasonlóan ugyanúgy lássák a megvalósítani igyekezett kommunizmus szélsőséges és emberellenes voltát is. (Bár a TikTokkal jelenleg semmilyen oktatási rendszer nem tud versenyezni, ezt látjuk).

Lehet, hogy ez a tankönyv nem elegendő. Fontos, persze, az 1989 előtti Romániáról tanulni, ezt nem lehet tagadni. De talán még fontosabb és hasznosabb lenne azoknak a 12-eseknek egy (Ön- és közveszélyes) Ideológiák könyve. Ez legalább kísérletet tehetne arra, hogy felkészítse az iskolásokat arra, amivel abban a bizonyos nagybetűs életben elkerülhetetlenül találkozni fognak.

Az önismétlést vállalva megint csak az tudom mondani, amit korábban többször is leírtam Paul Feyerabend filozófust idézve, hogy a demokrácia egyik legfontosabb feladata az, hogy megvédje tagjait minden ideológiával szemben, ami jelen van benne.

Ahogy a szűkebb és tágabb világunkat nézem, talán az oktatásnak is ez lehetne az egyik legfontosabb feladata.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát
Főtér

A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát

Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)

Kikapott Boszniában, eltávolodott a világbajnokságtól Románia labdarúgó-válogatottja
Krónika

Kikapott Boszniában, eltávolodott a világbajnokságtól Románia labdarúgó-válogatottja

Románia labdarúgó-válogatottja 3-1-re kikapott Bosznia-Hercegovinától a világbajnoki selejtezősorozat szombat esti játéknapján, ezzel nehéz helyzetbe került a 2026-os tornára való kijutás tekintetében.

Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam
Főtér

Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam

A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval
Székelyhon

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval

Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.

Extázisban tört ki a román kommentátor az írek magyarok elleni győztes gólja után
Krónika

Extázisban tört ki a román kommentátor az írek magyarok elleni győztes gólja után

Nem tudta leplezni lelkesedését a román Prima Sport kommentátora, amikor Írország labdarúgó-válogatottja megszerezte győztes gólját a magyar nemzeti tizenegy ellen a világbajnoki selejtezőmérkőzésen.

Több mint hatszázan maradtak jogosítvány nélkül szombaton
Székelyhon

Több mint hatszázan maradtak jogosítvány nélkül szombaton

Országszerte több mint 600 jogosítványt vont be a rendőrség az elmúlt 24 órában végzett ellenőrzések nyomán.

// még több főtér.ro
Meccs? Milyen meccs? Jaa, a magyar– ír…
2025. november 17., hétfő

Meccs? Milyen meccs? Jaa, a magyar– ír…

Szerkesztőségünk öt tagja – focirajongó és nem focirajongó is – leírta gondolatait a mohácsi tragédiával felérő magyar–ír mérkőzés után.

Meccs? Milyen meccs? Jaa, a magyar– ír…
2025. november 17., hétfő

Meccs? Milyen meccs? Jaa, a magyar– ír…

Szerkesztőségünk öt tagja – focirajongó és nem focirajongó is – leírta gondolatait a mohácsi tragédiával felérő magyar–ír mérkőzés után.

PSD, a szalonképes AUR
2025. november 11., kedd

PSD, a szalonképes AUR

Túl nagy kockázat nélkül ki lehet jelenteni: a magyar közösség szempontjából bizonyos értelemben minden román pártnak van egy AUR-arca. Az ördög viszont, mit mindig, a részletekben bujkál.

PSD, a szalonképes AUR
2025. november 11., kedd

PSD, a szalonképes AUR

Túl nagy kockázat nélkül ki lehet jelenteni: a magyar közösség szempontjából bizonyos értelemben minden román pártnak van egy AUR-arca. Az ördög viszont, mit mindig, a részletekben bujkál.

Örökre bement az öltözőbe Jenei Imre
2025. november 06., csütörtök

Örökre bement az öltözőbe Jenei Imre

„Mi, erdélyiek, zömében a valóság talaján állunk” – vallotta az aradi edzőlegenda, akivel csúcsra jutott a román klubfoci.

Örökre bement az öltözőbe Jenei Imre
2025. november 06., csütörtök

Örökre bement az öltözőbe Jenei Imre

„Mi, erdélyiek, zömében a valóság talaján állunk” – vallotta az aradi edzőlegenda, akivel csúcsra jutott a román klubfoci.

Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS