// 2025. május 9., péntek // Gergely
Fall Sándor Fall Sándor

Hajrá, Daniel David, menj csak neki buldózerrel az oktatási rendszernek!

// HIRDETÉS

A diákok riasztóan nagy része funkcionális analfabéta, sokan mégis azon hőbörögnek, hogy miért akar változtatni az oktatásügyi miniszter a rendszeren.

(Külön)Vélemény

Szerző: Fall Sándor
2025. február 07., 17:28

Adjon a fennvaló jó egészséget és munkabírást Daniel David oktatásügyi miniszternek! És kormányzati, politikai támogatást és jó minisztériumi csapatot, mert nem lesz könnyű dolga. Mi mást kívánhatnánk neki most, miniszteri mandátuma kezdetén, azután, hogy bejelentette: neki kell menni egy sem alkalmazkadni, sem kihalni nem akaró dinoszaurusznak, a romániai oktatási rendszernek és kerettantervnek.

A miniszter ugyanis közzétett és közvitára bocsátott egy tervezetet, amely megteszi az első lépést kerettanterv várva várt módosítása és rugalmassá tétele irányába. Első blikkre látszik, hogy

// HIRDETÉS
tényleg rendesen belenyúlna ez az elképzelés a romániai oktatás legbelsejébe.

Igen röviden és csak a lényeget: opcionálissá és eltérő tartalmúvá tenne több tantárgyat a különböző profilú oktatási irányoktól függően, nyitna az interdiszciplináris témakezelés felé, és ami a legfontosabb: megbontaná és megváltoztatná végre az évtizedek óta szentnek és sérthetetlennek tartott oktatási alapfilozófiát. Aminek az a lényege, hogy a tekintélyes tanár mérhetetlen mennyiségű adatot, lexikális információt próbál tömni az alázatos diák fejébe, aki a számonkérésen aztán ideális esetben visszajátssza a felvételt, gyakran anélkül, hogy feldolgozná vagy később valami hasznát venné az élete során.

A rendszerváltás utáni romániai oktatási rendszer a folyamatos reformok állapotában van. Ezek a „reformok” persze mindig megmaradtak a hangzatos jelszavak szintjén, a változtatások abból álltak, hogy ugyanazt a ballasztot pakolgatták a rendszer egyik pontjáról a másikra, de lényegében mindig minden maradt a régi.

1990-től mostanig 33 oktatásügyi minisztere volt az országnak.

Vagyis egy-egy miniszter átlagosan alig több, mint egy évig tudott hivatalában maradni. Nem csoda, hogy igazi változás akkor sem tudott beindulni, ha netán a miniszternek voltak is reformáló elképzelései.

Az oktatási rendszer pedig maradt a régi, szerkezetében, szemléletében és eredményeiben is. Ennek rengeteg oka van a politikai mozgásokon kívül, köztük az oktatás folyamatos alulfinanszírozottsága, a megfelelő tanárképzés hanyagolása, az elavult oktatási alapkoncepciók makacs fennmaradása, és persze a szakmai közeg, vagyis maga a rendszer kőkemény ellenállása.

Miközben nyilvánosan mindenki verte az asztalt évtizedekig, hogy változtatni kell,

az osztályteremben valahogy mégis mindig ugyanúgy zajlott minden. A saját hatáskörben változtatni próbáló tanárokat visszahúzta a rendszer, az adminisztrációs és a bürokratikus terhek. A rendszer közönye és jólvanazúgy-hozzáállása pedig annak az oktatónak is letörte a lelkesedését, aki csillogó szemmel és tettvággyal kezdett el valami újat.

A diákok agyonterhelve, napi hét-nyolc tanórával, utána különféle foglalkozásokkal és kötelező házi feladatokkal oda jutottak, hogy többet dolgoznak naponta, mint a felnőttek, a szüleik. Miközben az oktatási rendszer szemmel láthatóan veszítette el maradék kapcsolatát a valósággal, és vált képtelenné, hogy egyáltalán megértse a diákok életének realitását, a drámaian megváltozott információs valóságot, a tudás és az ismerethalmaz szerkezetében és működésében bekövetkezett drámai változásokat.

Hadd említsek csak egy példát:

az oktatási rendszer nem tudott mit kezdeni a telefonokkal és az egyéb mobileszközökkel, ezért inkább betiltotta, elzáratta mind.

Aztán kiegyenlítette a számlát egy-egy digitális táblával vagy kivetítővel, amin lényegében ugyanaz a tartalom megy, mint harminc évvel ezelőtt.

Semmi nem mutatja jobban annak a bizonyos rendszernek a kemény ellenállását, hogy a Daniel David elképzeléseinek közzététele után mennyire feljajdultak például a történészek vagy a földrajzi szakma illetékesei, és valószínűleg lesznek még további jajongások is. Ha csökken az óraszám, ha fellazul és osztályonként más-más tartalma lesz a tananyagnak, akkor vége lesz a világnak, így nem lehet oktatni, az információk tömése nélkül elsorvad a diákok agya.

Oké, elsorvad…

Akkor hadd említsek meg pár vérfagyasztó adatot, amivel láthatóan senki nem szívesen szembesül. Egy, az iskolások szövegértéséről készült 2023-as felmérés szerint a 6 és 14 év közötti gyerekek 42 százaléka funkcionális analfabéta, azaz nem érti a szöveget amit olvas vagy hall, 47 százaléka pedig csak minimálisan.

Pusztán 11 százalék az aránya azoknak a diákoknak, akiknek nincs gondjuk a szövegértéssel.

De van itt egy egészen friss, néhány napja közzétett adat: az elemi, gimnáziumi és középiskolai diákok 36 százaléka numerikus analfabéta, vagyis sem az iskolában, sem a mindennapi életben nem boldogul az alapvető matematikai, számolási helyzetekkel.

A jelentés szerint ez a készség az elemisták körében még egyáltalán nem rossz (itt csak 20-25 százalékos a numerikus analfabetizmus), aztán a gimnáziumi oktatásban valami történik, és az arány a középiskolai szinten eléri az 50 százalékot.

Vagyis az oktatási rendszer nem fejleszti, hanem egyenesen rontja ezt a fontos készséget.

Még egyszer, hogy sokkoljon: az elemisták és gimnazisták 90 százaléka teljesen vagy részben funkcionális analfabéta, a középiskolások fele pedig nem boldogul a legalapvetőbb számolási kihívásokkal. Rágódjunk csak el egy kicsit ezen. És gondoljunk a kovalens kötésre, az integrálegyenletekre, a mitokondriumra, az austerlitzi csata évére, hogy hányban született Oliver Cromwell, meg hogy mire gondolt Csokonai, amikor leírta azt a verssort. Hiába próbáljuk ezeket a diákok fejébe verni (minek is?), amikor az ezekről szóló szövegeket a diákok 90 százaléka egyáltalán nem, vagy csak részben érti.

Ne lepődjünk meg azon, hogy David miniszter nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a funkcionális analfabetizmust, mert valóban az. Ha mellétesszük a közösségi médiában zajló agyirtást, manipulációt, álhírterjedést, összeesküvéselmélet-reneszánszt, akkor megkapjuk az eredményét is.

Mi lenne nagyobb biztonsági kockázat annál, hogy a lakosság jelentős része lényegében analfabéta?

Úgyhogy ne hörögjünk meg jajongjunk, ha végre valaki azt mondja, hogy illetékesként valahogy rendet akar tenni ebben a borzalomban. Akkor se hörögjünk, ha az új generációkban nem fogja tudni mindenki, hogy mi az az időmértékes verselés, hogy mi az a Carnot-ciklus, hogy milyen elektronhéjakon helyezkednek el a klóratom elektronjai, meg hogy aquila non capit musca.

A világ elképesztően gyorsan változik és most jövünk rá (?) mekkora önáltatásban, mondhatni hazugságban éltünk eddig. Itt vagyunk a rengeteg tudással, amit eddig felhalmoztunk, soha nem tudunk ennyit sem a fizikai világról, sem a társadalomról, sem az emberről. Közben kiderül, hogy a gyerekeink nem tudnak olvasni és számolni. Nem tudnak a közelébe sem kerülni ennek a roppant ismeretanyagnak.

Attól nem kell félni, hogy a miniszter szétveri az oktatást, már csak azért sem, mert ezt az oktatást már nem lehet ennél jobban szétverni.

Hagyni kellene, hogy David miniszter dolgozzon és változtasson. Segíteni kellene, a történészeknek és a földrajztudósoknak is, a nemzeti kultúra féltőinek, a szakmai szervezeteknek, tanároknak, a szülőknek és mindenkinek, mivel az utolsó óra utolsó másodperceiben vagyunk.

Úgyhogy adjon a fennvaló jó egészséget és munkabírást Daniel David oktatásügyi miniszternek! És kormányzati, politikai támogatást és jó minisztériumi csapatot, mert nem lesz könnyű dolga.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?
Főtér

Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?

Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.

Magyargyalázó akciót hajtott végre egy Timok-völgyi román férfi Belgrádban
Krónika

Magyargyalázó akciót hajtott végre egy Timok-völgyi román férfi Belgrádban

Letépte a magyar nemzeti színű szalagot a nándorfehérvári diadal emlékművéről, és helyére román trikolórt idéző pántlikát kötött egy belgrádi román férfi, aki szerint „mindenhol ellopják a történelmünket a magyarok”.

Ismét megmártózott a Fekete-tengerben Diana Șoșoacă (VIDEÓ) – hírmix
Főtér

Ismét megmártózott a Fekete-tengerben Diana Șoșoacă (VIDEÓ) – hírmix

Nem jött össze a bennmaradás a sepsiszentgyörgyi rendezésű vébén, a román jégkorong válogatott 2019 után ismét a divízió 1/B-ben kötött ki. Külföldön már kinyitottak a szavazókörzetek.

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában
Székelyhon

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában

Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.

Habemus papam! Amerikai bíborost választottak Róma püspökévé
Krónika

Habemus papam! Amerikai bíborost választottak Róma püspökévé

Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.

A kerítésen másztak át a rendőrök, hogy kinyissák a kaput a házkutatásra – videóval
Székelyhon

A kerítésen másztak át a rendőrök, hogy kinyissák a kaput a házkutatásra – videóval

Negyvenhat házkutatást tartottak Maros megyében a rendőrök egy folyamatban lévő, illegális erdőgazdálkodással kapcsolatos bűnügy okán szerdán reggel.

// még több főtér.ro
Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!
2025. április 29., kedd

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!

„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!
2025. április 29., kedd

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!

„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”

Történetek a kereszt alól
2025. április 23., szerda

Történetek a kereszt alól

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Történetek a kereszt alól
2025. április 23., szerda

Történetek a kereszt alól

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből
2025. április 17., csütörtök

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből

„A gyergyói biotechnológiai központból kiszabadult a BY-4 szintetikus kórokozó és szinte napok alatt végzett az összes fával és bokorral a Gyergyói-medence déli részén és a Marosfőtől az egykori Tusnádfürdőig húzódó hetven kilométer hosszú sávban.”

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből
2025. április 17., csütörtök

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből

„A gyergyói biotechnológiai központból kiszabadult a BY-4 szintetikus kórokozó és szinte napok alatt végzett az összes fával és bokorral a Gyergyói-medence déli részén és a Marosfőtől az egykori Tusnádfürdőig húzódó hetven kilométer hosszú sávban.”

Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS