Ha mégis el kell képzelnem valamit, az csak egy harmadik féllel történő hadviselés lehet, amelyben a tagok egymás mellett, EU-ként harcolnak a... (kikkel is?). Kínaikkal, arabokkal? Vízért, energiáért, vetőmagért?
„Én ahhoz a szerencsés nemzedékhez tartozom, amely a háborút olvasmányélményeiből vagy dokumentumfilmekből ismeri. És az épp annyira eleven, amennyire a képzelete engedi. A mai generáció számára talán kicsit másképpen vetődik fel a kérdés. Ha letölthető az okostelefonra, akkor látszik, ha nem, akkor peche volt. Mármint a történelemnek. Mondják a bölcsek, hogy végül pont az a nemzedék kezdi el majd újra, amelynek már az egész nem lesz több csak valami számítógépes játék, mert annyira kifakul az átadható élmény, a kiömlő vér szaga, a halálsikoly. A jelenlegi a béke most nem tűnik nagyon ingatagnak, nem két háború közötti levegővétel. Bármennyire is ingatag sok szempontból az Unió, azt most nehezen tudom elképzelni, hogy a tagok egymásnak essenek, a németek megint lerohanják a belgákat, hogy meg sem álljanak a franciákig. Ha mégis el kell képzelnem valamit, az csak egy harmadik féllel történő hadviselés lehet, amelyben a tagok egymás mellett, EU-ként harcolnak a... (kikkel is?). Kínaikkal, arabokkal? Vízért, energiáért, vetőmagért? A hosszabb béke viszont elpuhítja és értetlenné teszi a benne élőt. Némi fölénnyel nézi a távol (?) harcoló feleket, és csodálkozik, hogy miért nem tudják „civilizáltan” megoldani vitás kérdéseiket. És lassan belefárad a megértésbe. Abba, hogy vélhetően annyi igazság van, ahányan elkezdenék mesélni a sérelmek történetét. Belefárad, mert hosszú idő után talán először sikerült elhitetnie magával, hogy már más reflexek éltetik. Ha nem érti a német vagy francia politikát, akkor nem pisztolyt fog a kezébe, hogy valahol, egy snájdig merénylet keretében megtorolja a sérelmet, megpöccintve az első dominót a sorban, hanem megkeresi az érdekérvenyesítés hétköznapi módjait. Levelet és cikket ír, érvel, magyarázkodik, szavazni megy. A bürokrácia útvesztőibe csatornázza be a dühét, amíg az el nem párolog. És nem is érti, hogy mások miért nem viselkednek ugyanígy. Talán az ukránok már nem is civilizáltak? Új barbárok jelentek meg az EU peremén? Bár Csaplár Vilmos nemrég a Népszabadságban megjelent esszéjében épp azt fejtegette, hogy az emberi civilizáció és fejlődés elképzelhetetlen expanzió és háborúk nélkül. És a következő is jönni fog, mert jőnie kell, ez a dolgok rendje. Ne altassuk magunkat semmivel. Nem értettem vele egyet, mert egyszerűen elképzelhetetlennek tartom, hogy fegyvert fogjak a kezembe. (Bár tudom, hogy ha ez valóban élesbe fordul, akkor tennének róla, hogy ezt a hummanista dilemmát hamar feloldjam magamban.) Hogy pusztítsak és pusztítsanak a nevemben a technika legújabb vívmányaival. Bár pontosan tudom az akkori kortársak számára is éppoly elképzelhetetlen lehetett Hirosima vagy a Holokauszt, mint nekem a harmadik világégés, amíg meg nem történik. Amikor a valóság egy újabb szintjére lép, és egy fokkal tágabbá teszi az ember gyilkolni vágyó leleményének halmazát."
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.