// 2026. október 10., szombat // Gedeon
Varga László Edgár Varga László Edgár

Romániának bele kéne vetnie magát a csipgyártásba – mondja a naiv miniszter

// HIRDETÉS

Ő az, aki jelenleg a gazdasági minisztériumot irányítja, ám lelkes elképzeléseinek nem sok alapja van…

Fotó: Facebook/Radu Miruță
(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2025. július 25., 17:25

Fotó: Facebook/Radu Miruță

Radu Miruță gazdasági miniszternek van egy terve.

Ez eddig jól hangzik, hiszen van az a szép nagy lyuk a költségvetésen, amit be kellene tömködni valahogy, és a Bolojan-kabinet eddigi lépései azt mutatják, hogy azt a szép nagy lyukat mi, a bágyadt polgárok fogjuk betömni, saját zsebből.

De most a gazdasági miniszternek fény gyúlt a koponyájában.

No nem szó szerint, hiszen az alighanem halálos kimenetelű lenne: átvitt értelemben gyúlt neki fény a koponyájában. Ha megnézzük a miniszter ötletét, illetve annak az ötletnek a kidolgozottságát, akkor azt is láthatjuk, hogy nagyon-nagyon átvitt értelemben beszélhetünk csak ott bármiféle fényről.

// HIRDETÉS

Radu Miruță gazdasági miniszter ugyanis rácsodálkozott arra, hogy milyen sok természeti kincsünk van nekünk a hegyeinkben. Ott van például a grafit – amit régebben a kohászatban használtunk –,

ami az egyik fontos alapanyaga a mikrocsipgyártásnak.

Radu Miruță gazdasági miniszter feltette hát az adekvát kérdést: miért nem vág bele Románia a mikrocsipgyártásba?

„Miért ne merjük kimondani, hogy mi is részt akarunk venni ebben? Mert úgy tűnik, hogy ők nagyon nagyok. Nagyobbak, mint mi. Olyan cégek, amelyek milliárdokat fektetnek csak kutatásba. Olyan cégek, amelyek nagy pénzekért vonzzák oda a világ minden okos emberét, hogy ott dolgozzanak. De nem tudják létrehozni azt, amit Isten teremtett. Nem tudják létrehozni a természetet. Nem tudnak grafitot előállítani. Ami Romániában van. Miért ne ülhetnénk mi is az asztalukhoz? Ők a pénzükkel jönnek, mi az erőforrásainkkal. Miért ne merjük megpróbálni?”

– így a miniszter.


Megemlítette még a ritkaföldfém- és gáztartalékainkat is, amelyek szintén komoly fegyvertények az aktuális helyzetben.

Mindez elméletben valóban nagyon jól hangzik.

Románia kitermeli az altalajkincseit, belevág a csipgyártásba, ezzel a globális piacon kulcsfontosságú ország lesz, dőlni fog a pénz, helyreáll a költségvetésünk, a gazdaságunk, az életszínvonal megugrik, aranyozott droidok fogják behordani a gyémánthűtőből a platinasört a smaragdtévé előtt heverésző polgároknak és még Emil Boc is magasabb lesz tíz centivel.

Csakhogy a miniszter úr egy olyan területen kívánja bevetni Románia – e gazdasági és katonai világhatalom :) – erőforrásait,

aminek az irányításáért nagyhatalmak folytatják éppen a háttérben gusztustalan harcukat.

Kína például az utóbbi években éppen abban mesterkedett, hogy így vagy úgy saját fennhatósága alá terelje azokat a lelőhelyeket, amelyek a modern elektronika és számítástechnika – vagyis napjaink legfontosabb iparága – számára nélkülözhetetlenek.

Amerika csak most döbbent rá, hogy eléggé necces helyzetbe került azáltal, hogy gyakorlatilag minden gyártósorát kiszolgáltatta Kínának és más keleti országoknak, így most a Trump-féle nevetséges izmozással és megfélemlítéssel próbálja meg megőrizni pozícióját. Sokatmondó, hogy Trump például rögtön az ukrajnai ritkaföldfémek amerikai kitermelési jogához kötötte az ország további támogatását korábban, ami szépen jelzi, hogy igyekeznek ők is megkaparintani mindent, amire Kína még nem tette rá a kezét.

Az olaj után ezek az ásványi kincsek lesznek azok, amit a nagyhatalmak igyekeznek begyűjteni a világ minden tájáról, nem törődve a helyi következményekkel.

Csipeket gyártani különben nem lehet, ha valaki előtte nem tervezi meg azokat. Ha az ember saját tervezésű csipet szeretne létrehozni, ahhoz komoly befektetésre van szüksége, meg kell vásárolnia az adekvát tervező szoftvereket, amelyeket eleve nagyon kevés cég forgalmaz, a hozzáértő szakemberek tudását, aztán pedig létre kell hozni a gyártáshoz szükséges gyárat, ami további jelentős befektetést igényel.

Jelenleg a világ csipgyártásának háromnegyedét mindössze három cég – a Taiwan Semiconductor, a Samsung és a GlobalFoundries – végzi, ami önmagában jelzi, hogy mennyire „egyszerű” belecsöppenni ebbe a szektorba (nem az), ráadásul komoly hasznot bezsebelni onnan.

De Románia belevág, hiszen az erőforrásai megvannak,

már csak egy kis bátorságra van szükség.

Miért ne mernénk megpróbálni?

Ezeket a gondolatokat hallva az embernek az jut az eszébe, hogy sokkal több kellene ebből az optimizmusból a világra.

Meg az is az eszébe jut aztán az embernek, hogy ilyen naiv miniszterekkel tényleg nem lesz valami könnyű ez a válság…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS