// 2025. július 7., hétfő // Appolónia
Varga László Edgár Varga László Edgár

Az erdélyi bányászat újjászületésének fölöttébb kívánatos voltáról

// HIRDETÉS

Vannak nekünk többek között ritkaföldfémeink azokban a mi hegyeinkben. Ez biztató és ijesztő is egyben.

Az aranytartalmú érc aprítására szolgáló „aranyzúzó” malmok Verespatakon (1907). Forrás: Wikipédia
(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2025. február 13., 17:28

Az aranytartalmú érc aprítására szolgáló „aranyzúzó” malmok Verespatakon (1907). Forrás: Wikipédia

„Ha hazánk természeti szépségben, éppúgy mint bányászatilag érdekes erdélyi részeinek nyugati tájait bejárva, az arany telérekkel át- meg átszőtt hegységek völgyeiben a sűrűn egymásra következő aranybányászatokon végig tekintünk; ha azon országrész középvidékein elterülő s úgyszólván kiaknázhatatlan sótömegeket méltatjuk; ha látjuk továbbá mérföldek hosszúságában húzódni a dús vastelepeket; s végül ha a széntelepekben gazdag medencéket tanulmányozzuk, csakhamar meggyőződünk arról, hogy bányászati érdekességben és ásványgazdagságban hazánk erdélyi részével egy hasonló nagyságú földterület alig mérkőzhetik”

– írja Weisz Tádé Az erdélyrészi bányászat rövid ismertetése című 1891-es munkájában.

Köztudott, hogy Erdély mennyire gazdag altalajkincsekben – többek között ez is volt az egyik oka annak, hogy a történelmi civakodások hosszú sorozatában mindenki magának akarta.

// HIRDETÉS
Már a rómaiak is működtettek itt bányákat,

gondoljunk csak Verespatakra, ahol a kétezer éves tárnák még mindig járhatók, látogathatók. Itt izzadtak régen a Dacia nevű provincia rabszolgái, hogy kitermeljék a birodalomnak azt a sok aranyat, amit aztán szekerekre raktak és a birodalom szívébe szállítottak, azokon a bitang jól megépített római utakon, amelyek még most is emlékeztetik a méla polgárt: minden út Rómába vezet.

Aztán a Dacia nevű provinciát fel kellett adni, még kétszáz évig sem volt a birodalom része, amely – ahogy ez lenni szokott – összeroppant a saját súlya alatt. Ám az Alburnus Maior nevű ókori római vár – a római kori település és a bánya védműve – romjai ott maradtak emlékeztetőül:

itt ezeken a hegyeken már kétezer éve is raboltak.

(Persze más birodalmak is rabolgattak itt aztán az idők folyamán, az egyiket például Osztrák–Magyar Monarchiának hívták.)

A sors iróniája, hogy a főleg kanadai érdekeltségű Roșia Montană Gold Corporation nevű cég által Verespatakon és környékén tervezett, ciánt alkalmazó technológián alapuló kitermelések révén ezek a több ezer éves romok is megsemmisültek volna, mint ahogy összesen 16 négyzetkilométeren minden: öt hegy, templomok, temetők,

mindaz, ami a cég és a több száz tonna, földben rejtőző arany és ezüst közé állt volna.

Ugye emlékeznek még, milyen hosszú ideig húzódott ez az ügy, hányszor múlt csak hajszálon, hogy az egész országot elborzasztó projekt valóban zöld utat kapjon. Aztán mégsem kapott zöld utat, sőt Románia nagy nehezen még a cég által indított, tetemes kártérítési pert is megnyerte, így nem kellett kifizetnünk a saját hegyeinket a kanadaiaknak.

Ám abban biztos lehet a t. Olvasó, hogy az a több száz tonna arany és ezüst nem fog a végtelenségig a hegyek gyomrában maradni.

Előbb-utóbb úgyis kitermelik, mint ahogy Erdély összes többi altalajkincsét is ki fogják termelni szép sorjában. Hogy ciánalapú technológiát vagy valami egyéb, a környezet szempontjából talán kevésbé káros alternatívát használnak-e az mellékes, de ki fogják termelni az értékeket a kövek közül, annyi szent.

Napjainkban talán már nem is az arany a legértékesebb a bányászni való altalajkincsek között. Van egy rakás ritka elem ugyanis, amit időközben az egyre rohamosabban fejlődő technológia oly mértékben kezdett el hasznosítani, hogy

az igényeket már alig lehet kielégíteni.

Ott van például a repülőgépipar, az elektronika, a napelemek, az okostelefonok, laptopok vagy éppen az egymás antagonistáinak tekinthető orvosi eszközök és a fegyvergyártás – ezekhez modern korunkban nagyon sok olyan anyag kell, amelyek nem állnak rendelkezésre korlátlan mennyiségben.

Erdély pedig sok ilyenben (is) bővelkedik.

Ide tartoznak például a ritkaföldfémek.

Ugye ismerős ez a kifejezés, mintha hallotta volna már mostanában? Alighanem onnan, hogy Donald Trump amerikai elnök nemrégiben azzal állt elő: csak akkor hajlandók továbbra is támogatni Ukrajnát az oroszok elleni háborúban (bármilyen formában), ha cserébe Amerika részesedést kap az Ukrajnában is meglévő ritkaföldfémek kitermeléséből. (Ez nagyjából annyit jelent, ismerve az amerikai külpolitikát, hogy vinnék az egészet.)

Az ehhez hasonló anyagok kitermelési helyeinek minél nagyobb arányú birtoklása ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy Amerika megőrizze nagyhatalmi státusát.

És itt jutunk el oda, hogy Erdély megint csak fontos régió,

ha úgy tetszik (megint csak) Románia legfontosabb régiója, hiszen nekünk van egy rakás mindenünk azokban a mi hegyeinkben, amikre manapság nőttön nő a kereslet.

Egy, a gazdasági minisztérium által frissen kiadott jelentés szerint például a térségben többek között kvarchomok, grafit, bór és a foszforit ásványok, króm, magnézium, germánium, tellúr, antimon és volfrám is megbújhat a föld alatt a már említett ritkaföldfémeken kívül.

És mivel ezek az anyagok immár kulcsfontosságúak, Európában ráadásul amúgy is szűkében vagyunk ezeknek,

könnyen előfordulhat, hogy az erdélyi vájárság hosszú történetében egy újabb nagy és jelentős hullám kezdődhet el a közeljövőben.

Az említett jelentés arra is kitér, hogy a rendszerváltást követően Romániában összesen csaknem 600 bányászati üzemet zártak be (ezek közül a legtöbbet Erdélyben), mert ezek nem voltak nyereségesek. A bányászati múlt tehát jócskán megvan a térségünkben (itt van például egy interjú egy bányászcsalád költő leszármazottjával), a kérdés már csak az, hogy fel lehet-e még éleszteni, ráadásul úgy, hogy nyereséges legyen – és ne másoknak.

Magyarán: azért kellene szorítani, hogy ezek az értékes tartalékok valóban az erdélyi emberek és a térség hasznára váljanak, és ne az legyen megint, hogy jönnek a kanadai bányászati céghez hasonló kapzsi szupercégek, letarolnak mindent, majd elviszik mindazt, amit kiástak a földből, miközben a helyiek alig kapnak valamicskét az áldozatért, amit hoztak.

A hegyek áldozatairól inkább ne is beszéljünk.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért nincs íze a paradicsomnak?
Főtér

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

Augusztus 1-től nő az áfa – Jóváhagyta a kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet
Krónika

Augusztus 1-től nő az áfa – Jóváhagyta a kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet

Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.

Motorbiciklist ölt meg egy medve a Transzfogarason – hírek csütörtökön
Főtér

Motorbiciklist ölt meg egy medve a Transzfogarason – hírek csütörtökön

Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz
Székelyhon

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Darvas-Kozma Józsefet, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát megerősítette hivatalában a gyulafehérvári főegyházmegye, Böjte Csaba atyát pedig csíksomlyói lelkésszé nevezte ki. Idén négy új papot fognak felszentelni.

„Itt a medve, milyen szép, felém jön” – lelkesedett a transzfogarasi halálos támadás áldozata
Krónika

„Itt a medve, milyen szép, felém jön” – lelkesedett a transzfogarasi halálos támadás áldozata

Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez
Székelyhon

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.

// még több főtér.ro
Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből
2025. július 03., csütörtök

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből
2025. július 03., csütörtök

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

Miért nincs íze a paradicsomnak?
2025. július 01., kedd

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

Miért nincs íze a paradicsomnak?
2025. július 01., kedd

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből
2025. június 16., hétfő

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből
2025. június 16., hétfő

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS