// 2026. február 22., vasárnap // Gerzson
Sánta Miriám Sánta Miriám

Generációk harca – a kétezres évek slágerei és a Kossuth rádió találkozása

// HIRDETÉS

Steigervald Krisztián méltán népszerű generációkutató, akinek a könyvei és podcast-sorozata előremutató volt abban, hogy a generációk jobban megérthessék egymást. Hogyan csapódhat le mindez az erdélyiekben?

Forrás: DeepAI
(Külön)Vélemény

Szerző: Sánta Miriám
2025. február 21., 17:25

Forrás: DeepAI

„Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég” – kezdhetném Vörösmarty Előszó című versének klasszikus sorával, de az az igazság, hogy midőn ezt írtam, a tömbházban az alsó szomszéd a kétezres évek slágereit bőgette az újonnan vásárolt hangfalain. Azokat, amelyeket orrvérzésig lehetett hallani az MTV és a VH1 tévécsatornákon, strandon, vagy áruházak háttérzenéjeként.

Délelőtt zenét hallgatni? Otthon? Munkaidőben? – vonhatnák fel a szemöldöküket az idősebbek, akik még nem nyugdíjasok (mert ők azért inkább a rádiót tekergetnék), és nem ejtett csorbát az időérzékükön a kovidjárvány által elterjedt (kényszer-)home office. A legtöbbünknek viszont ez már normális.

// HIRDETÉS

A kétezres évek slágereinek (vigyázat, képzavar következik) másodkézből való hallgatása akaratlanul is nosztalgiát ébresztett bennem, pedig akkoriban, amikor ezeket folyamatosan sugározta valamelyik rádió- vagy tévécsatorna, igen könnyen lehetett elege az embernek ugyanazokból a dallamokból. Maga a tény, hogy a hozzájuk kapcsolódó – eleinte csak a fejekben, majd később az interneten létrejövő – mémek mentálisan eggyé kovácsolnak egy generációt, is szót érdemel: emlékszünk-e még Nelly és Kelly Rowland közös dalára, a Dilemmára? Amelyben Kelly azért dühöng, mert nem kapott választ az SMS-ére, amit egy 2004-es Nokia 9500-ason írt Microsoft Excelben, aztán drámaian maga mellé dobja a mobilt a videoklip kedvéért…

A kínos momentum valamikor a kétezertízes években ütötte fel a fejét mémként,

mintegy időkapszulaként magába zárva a kor egyik bakiját, amely egyszerre tartalmazta az előremutató, kezünkre ránövő mobiltelefon természetességét (ami aztán be is következett), a formabontó okoseszköz-dizájn mementóját, és azt is, ahogy ezek a korábbi menedzserkalkulátorokra emlékeztető bumfordi telefonok hogyan váltak egy korszak szimbólumaivá.

Elsöprő népszerűségnek örvend magyar nyelvterületen Steigervald Krisztián generációkutató,

aki huszonhat éve (1999-től) kutatja a generációkat, két könyve, a Generációk harca és a Generációk harca a figyelemért még mindig a sikerlisták élén állnak. Ez pozitívan fedi fel számunkra, hogy mutatkozik igény arra, hogy életkoraink, élettapasztalataink szövedékében megértsük egymást, és ne ragadjunk le az „ezek a mai fiatalok” meg a „lejárt öregek” leegyszerűsítéseiben.

A szakember Erdély több városában is járt előadásokat tartani 2024-ben, amelyek éppen olyan hiánypótlónak bizonyultak, mint a könyvei, vagy a könyveiben érintett témakörökből merítő, átfogó hatrészes podcast-sorozata. A turné mindenkit érintett, aki a vállalkozásban, az oktatásban, netán a marketingben érdekelt, vagy csak simán érdeklődőként ment el meghallgatni Steigervaldot.

„(…) a generációs besorolás valójában nem életkori kategória, hanem meghatározott időszakok fő jellemzőit takarja. Ennek megfelelően a mai világunk leginkább a Z és az alfagenerációkra jellemző trendekkel írható le. Az emögött rejlő logikáról már szintén volt szó, de idézzük fel újra: az érintőképernyő vagy az okoseszköz az alfagenerációnak egy adott közeg, a világ így természetes. Az idősebb nemzedékeknek viszont mind tanulniuk kell: képesek beilleszteni az életükbe, azonban nem természetes valójukkal, hanem tanult folyamatként.”

– írja a Generációk harcában, ahol kifejti, hogy az egyes generációk (veterán, baby boomer, X, Y/millenniál, Z és alfa) világszemléletét és dolgokhoz való hozzáállását a környezet és az azonos korban megélhető minták határozták és határozzák meg. Az, hogy nem életkori kategóriaként tekintünk ezekre, hanem időszakok jellemzőire, amelyek az emberi lélekben és viselkedésben egyszerre jelennek meg,

jóval egyszerűbbé teszi a generációk közti átjárást és egymás megértését.

Mit is jelent ez a gyakorlatban? Az idő múlásával újabb és újabb hatások lépnek színre egy-egy ember életében, amelyhez alkalmazkodni kényszerül – attól függően, persze, miről is van szó, hiszen a sokat és közhelyesen emlegetett technológiai alkalmazkodásnak például megvannak a nyűggel teli, de az élvezetes részei is. Ahogy az olyan hétköznapi jelenségeknek is, mint például hogyan eszünk: ki mit kér, ki mit szeret, kinek mindegy, ki az, aki felhalmoz és spórol, és mindez milyen szeretetformákat fejez ki egy családban vagy vegyes társaságban. Meg annak, ahogyan játszunk: ki mit, meddig és hogyan, milyen kapcsolathálóval, vagy annak, hogyan tanulunk és dolgozzuk fel az információt.

Steigervaldnak két fontos gondolatát tartom határokon átívelőnek:

az egyik az, hogy a 20. század egyik legnagyobb generációs változása, hogy megszületett egy olyan nemzedék, amelyben egyre többen akarták, hogy a gyerekeiknek jobb legyen, mint nekik, ez pedig a második világháború utáni évtizedek sajátossága: tanulni a hibáinkból, hogy ne követhessük el őket újra, és véget vessünk a nélkülözésnek, a bizonytalanságnak. A második gondolata pedig az előbb említett technológiai fejlődés és az internet (majd később a közösségi médiák) megjelenése,

amely generációk idegrendszerét és viselkedését huzalozta át.

A munkához, a létfeltételek megteremtéséhez az is elengedhetetlen, hogy föltegyük a politikatörténeti szemüvegünket is, hiszen mind Magyarországon, mind Romániában évtizedeken keresztül dúlt a kommunizmus, amely nagyban befolyásolta a mai fogyasztói társadalom működésmódját, illetve tágabb értelemben hatott mind a már polgárosodáson keresztülment, mind pedig az archaikus elemeket mutató, zártabb társadalmakra. Ezt illusztrálandó Steigervald egyik emlékezetes példája a Kossuth rádió majdhogynem rituális hallgatása, amely szüleink, nagyszüleink meghatározó mindennapi élménye volt.

A Kossuth rádió Romániában is fogható volt a hosszú szocialista huszadik század idején, ezért az erdélyi magyar családokban is kiemelkedő szerepe volt a művelődés, szórakozás, információ-átadás szempontjából (irigyeltek is bennünket a románok érte). Ezt kiegészítette a titokban hallgatott Szabad Európa Rádió is, illetve az a fajta ellenállás is, amikor az emberek kivonultak a dombtetőre egy tévéantennával, hogy foghassák a román állami televízió által nem közvetített focimeccsek adásait. Ma már ez elképzelhetetlen azok számára, akik 1989 után születtek.

Pontosabban: elképzelhető, tanulható, emlékezés által átadható, de nem átélhető.

Ahogy az is nehezebben átélhető a dombtetőn meccset néző generációknak, amikor ránézünk egy látszólag érthetetlen, fura szituációt közvetítő mémre, és egyből tudjuk, mit jelent. Az antennák és mémek között húzódó ’89-es forradalom két generációt is kettészakított (az X-et és az Y-t), és más-más kihívások elé állította őket, hogy aztán megérkezzenek mind az internetkorszakba. A rendszerváltás és az azt követő káosz olyan mértékben alakította át a generációk gondolkodásmódját, hogy azok számára is referenciaponttá növekedett, akik a forradalom után születtek.

Ez erdélyi magyar viszonylatban azért sem mellékes körülmény,

mert a forradalom kitörésének más intenzitása volt Romániában, mint Magyarországon. A kitörést megelőző feszültség kumulálódása, az emberek elégedetlensége és nyomora sokkal látványosabbá tette az 1989-es változásokat. Egy apró és szintén emlékezetes példa: ha Steigervald Magyarországon jobbára a nyolcvanas éveket teszi meg a szubkultúrákhoz tartozás kifejeződése évtizedének – azaz ránézett az ember valakire, és tudta, hogy Depeche Mode-os, Metallicás vagy csöves –, addig Romániában egész egyszerűen nem volt semmi, mert ha lett volna, akkor elvitt a Securitate azért, mert hosszú volt a hajad, netán egy zenekar neve szerepelt a Jugoszláviából csempészett farmerdzsekiden.

Így például a szubkultúrákhoz, ízléskultúrákhoz való tartozás generációs élménye szinte teljesen kiesett az erdélyi magyarokból. Jó pár évnek kellett eltelnie, mire minden, amit a tőlünk nyugatabbra fekvő posztszoc államok kicsit hamarabb tettek magukévá, eljutott ide (hogy a szintén generációs holland segélycsomagokról ne is beszéljünk).

Mosolygunk azon, hogy Kelly Rowland Excelben akart SMS-t írni, és csúnyán ráfázott. De tudják még a kétezres években cseperedettek is azt az életérzést, amit a Pokolgép zenekar énekelt az Ítélet helyett című dalában – tudniillik „vadnak születtünk, az utca nevelt, senki nem vigyázott ránk” – mert ők is nagy százalékban „kulcs a nyakban” nemzedék maradtak, hiszen a szüleik tömegesen leléptek külföldre epret szedni a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején.

Az internet viszont behozott a lemaradásból. Steigervald Krisztián nagy szívességet tesz a magyar nyelvterületnek azzal, hogy megpróbál hidat építeni a generációk között. A generációs korlátaink felismerése révén sokkal könnyebben megtanuljuk kívülről szemlélni magunkat és nevetni magunkon, amikor rájövünk, hogy nem mi, hanem a generáció beszél belőlünk, hiszen tudjuk: a kiszámítható jövő már a múlté.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Kórházba került két közalkalmazott és a postás, miután összeverekedtek a polgármester szülinapi buliját követő after partyn
Főtér

Kórházba került két közalkalmazott és a postás, miután összeverekedtek a polgármester szülinapi buliját követő after partyn

Hiába mérséklődött az infláció, tovább emelkednek az árak. Online kihívás miatt gyújtott fel egy autót egy 15 éves brassói tinédzser.

Meddig terjedt a hatalma a Securitate Kovászna megyei parancsnokának? – 2. rész
Krónika

Meddig terjedt a hatalma a Securitate Kovászna megyei parancsnokának? – 2. rész

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szobor melletti robbantás után mentették fel.

Amikor a bedoppingolt moralizálás telibe találja az olimpiai célpontot
Főtér

Amikor a bedoppingolt moralizálás telibe találja az olimpiai célpontot

Vladiszlav Heraszkevics ukrán olimpikon felrakatta sisakjára a háborúban elesett sporttársak képeit. És nem volt hajlandó megválni tőle. Mire a NOB kizárta a versenyből. Bumm, robbant a botrány.

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után
Székelyhon

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Kasszásnőt ért bántalmazásról számoltak be lapunknak, amely az egyik sepsiszentgyörgyi nagyáruház önkiszolgáló részlegénél történt. A rendőrségnél megerősítették, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben.

A Securitate Kovászna megyei parancsnoka voltam – 1. rész
Krónika

A Securitate Kovászna megyei parancsnoka voltam – 1. rész

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.

Több mint kétszáz elpusztult állat, és egy félholt szarvas, amit végül nem tudtak megmenteni
Székelyhon

Több mint kétszáz elpusztult állat, és egy félholt szarvas, amit végül nem tudtak megmenteni

Összesen 214 oszlófélben lévő bölény-, bivaly-, szarvas- és őztetemre bukkantak Récekeresztúr község bölényfarmján a Kolozs megyei prefektúra tájékoztatása szerint.

// még több főtér.ro
A román egészségügybe az ember meghalni jár
2026. február 12., csütörtök

A román egészségügybe az ember meghalni jár

Új kód kéne az egészségügyi kártyára. Papírt kapunk helyette. Kultúrantropológiai kiselőadások a váróteremben. Papírokat adunk papírért. Papír papír hátán. Aztán csak meggyógyul egyszer ez az istenverte hazai egészségügy is.

A román egészségügybe az ember meghalni jár
2026. február 12., csütörtök

A román egészségügybe az ember meghalni jár

Új kód kéne az egészségügyi kártyára. Papírt kapunk helyette. Kultúrantropológiai kiselőadások a váróteremben. Papírokat adunk papírért. Papír papír hátán. Aztán csak meggyógyul egyszer ez az istenverte hazai egészségügy is.

Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// HIRDETÉS