// 2025. július 9., szerda // Lukrécia
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

Ez már nem a szólásszabadságról szól, hanem többről

// HIRDETÉS

Azért, hogy a a közmegyezésre való törekvés helyét átvették az alternatív világmagyarázatok, sok mindenki hibáztatható, de a szociális médiákat működtető gigavállalatok bizonyosan dobogós helyen állnak.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2021. január 15., 17:46

Vágjunk a sűrűjébe: azt, hogy a hivatalban lévő amerikai elnököt sorozatban tiltották le a közösségi oldalak, illetve a vele szimpatizáló – vagy valamilyen módon hozzá köthető – felületeket a tech-óriáscégek különböző módszerekkel ellehetetlenítik, törlik, kiveszik a nyilvánosság vérkeringéséből, alapvetően kétféle reakciót váltott ki az internet népében és a világ közvéleményében. Az egyik a bősz vagy egyenesen kárörvendő helyeslésé: ideje volt, a káros nézeteket nem lehet tolerálni, a szólásszabadságnak is vannak korlátai (a háborítatlanul twitterező iráni ajatollah lájkolja ezt); a másik (ide tartoznak egyes közmondásosan visszafogott európai politikusok és véleményvezérek is), hogy mindez a szólásszabadság indokolatlan korlátozása a Big Tech-világ túlhatalma által.

Az első állásponttal nem foglalkozunk, mert aki azt gondolja, hogy az „ellenség” ellen bármilyen eszköz bevethető, hiszen az par excellence rossz, tehát nem érdemel kíméletet, azt úgysem lehet meggyőzni, és az erre a töprengő szösszenetre is kígyót-békát fog kiáltani. Az utóbbi reakció azonban megérdemli, hogy foglalkozzunk vele, mégpedig azért, mert azt hiszem, hogy azoknak, akik a szólásszabadság lábbal tiprásáról, cenzúráról, orwelli módszerekről beszélnek, nagyrészt igazuk van ugyan, mégis félreértik ennek az egész folyamatnak a természetét, illetve kontextusát.

Orwell disztópiájában az ún. post truth korszak meglepően sok jellemzője felismerhető, de az állampolgárok totális ellenőrzésének vágya, az újbeszél vagy duplagondol mint az állami manipuláció eszközei mégiscsak a klasszikus diktatúrák eszköztárába tartoznak és egy olyan objektív valóságra utalnak, amely némi erőfeszítéssel kihámozható a totalitárius nyelvpolitika lózungjai mögül. A hagyományos értelemben vett cenzúra a nyíltan zsarnoki rendszerek jellemzője maradt, az agresszív propaganda pedig az autoriter kormányzatok játékszere a hatalom megtartása érdekében, de mindezek a mai világban már nem versenyképes alternatívák.

A szólásszabadságot nem lehet eltiporni, már csak azért sem, mert – megkockáztatom – abban a formájában, ahogyan ismertük és szerettük valaha, egy ideje nem létezik.

Mire gondolok? A szabad szólást nem azért találták ki, hogy az ember egymagában vagy a nyilvánosságtól elzárkózva gyakorolja; természetesen annak a joga, hogy bárki szabadon kifejthesse a világ dolgairól alkotott véleményét, önmagában is védendő, de közösségi használatban nyeri el az értelmét. Akkor is szabadon szólhatunk, ha egy barlangban motyogunk magunk elé, egyedül vagy legfeljebb olyanokkal körülvéve, akik mindenben helyeslik a mondandónkat – de a szólásszabadság alapvető értelme mégis az, hogy a társadalmi interakciók, a szabad viták terepe, a közjóról való beszéd előfeltétele legyen.

Ehhez persze kellene lennie közjónak.

Azért, hogy a közjó fogalma elszivárgott az egyre szélsőségesebben polarizált álláspontok törésvonalaiban, hogy a józan ész és a közmegyezésre való törekvés helyét átvették az egymással versengő alternatív világmagyarázatok, amelyek között jóformán semmilyen átjárás nincsen, sok mindenki hibáztatható, de a szociális médiák és az azokat működtető gigavállalatok bizonyosan dobogós helyen állnak közöttük. Aki többé-kevésbé rendszeresen használja ezeket a platformokat, és emlékszik az internet elterjedésének őskorára, saját – mondanánk, hogy húsba vágó, ha nem lenne paradoxon – tapasztalatként élhette meg, hogyan lehetetlenült el a jó szándékú, szabad vita lehetősége az évek során, és hogyan váltunk szinte észrevétlenül kezdetleges és suta, de mégiscsak a közjóért folytatott párbeszédek résztvevőiből virtuális barlanglakókká, akik saját bólogató környezetüknek motyogják a vélt igazságokat, egyébként szabadon.

A saját területükön monopóliumhelyzetet élvező szociális médiák és tech-platformok átláthatatlan algoritmusai és titokzatos moderátor-őrangyalai

láthatatlan kezekként gondoskodtak arról, hogy mindig megfelelő tartalmak kerüljenek a szemünk elé,

amelyek nem bosszantanak fel túlságosan (kivéve azokat, akik kifejezetten szeretnek életvitelszerűen bosszankodni és felháborodni, mert az ő kívánalmaik is bele vannak kalkulálva a rendszerbe), mindig a megfelelő vélemény, a megfelelő életbölcsesség, a megfelelő cukiság, a megfelelő hirdetés – és ezáltal természetesen nem idegenítenek el bennünket a további használatuktól.

Míg végül egymással alig érintkező – ez is milyen elkoptatott terminus már – visszhangkamrákban találtuk magunkat, ahol gyakorolhatjuk ugyan a szólásszabadságunkat, de nemigen van kinek, mert elfelejtettük a közös nyelvet, amelyen szabadon szólni érdemes lenne. Mit tud ehhez képest elérni a hagyományos, állami cenzúra?

És miután – egyes kurrens nyelv- és médiafilozófiai teóriákkal összhangban – darabokra tördelték a valóságot, tevékenyen hozzájárultak párhuzamos univerzumok kialakításához, a virtuális térben megteremtve az izoláció és a társadalmi távolságtartás feltételeit, jóval a koronavírus-járvány előtt, segítve a szólásszabadság fogalmának (és főként: gyakorlatának) kiüresedését, mindezt, paradox módon, a „nyílt internet” eszméjének paravánja mögött, most váratlan fordulattal és meglehetős képmutatással a hamis igazságok ellen indítottak harcot, mintegy szembefordulva saját művükkel.

Aminek tanúi vagyunk, már nem a szólásszabadságról szól, hanem többről: a valóság uralásáról.

Ami, ezek szerint, mégis létezik.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!
Főtér

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Ellehetetlenítik a romániai magyar oktatás jövőjét a kormány közoktatást érintő intézkedései az RMPSZ szerint
Krónika

Ellehetetlenítik a romániai magyar oktatás jövőjét a kormány közoktatást érintő intézkedései az RMPSZ szerint

Válságba taszítják a közoktatást a bukaresti kormány válságkezelési intézkedés-tervezetének előírásai a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint. A szakmai szervezet teljes egészében elutasítja a kilátásba helyezett megszorításokat.

Motorbiciklist ölt meg egy medve a Transzfogarason – hírek csütörtökön
Főtér

Motorbiciklist ölt meg egy medve a Transzfogarason – hírek csütörtökön

Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez
Székelyhon

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.

A nyugdíjakat is érintő módosító javaslatokat nyújtott be a PSD a deficitcsökkentő intézkedéscsomaghoz
Krónika

A nyugdíjakat is érintő módosító javaslatokat nyújtott be a PSD a deficitcsökkentő intézkedéscsomaghoz

Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében is
Székelyhon

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében is

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) tizenöt megye folyóvizeire.

// még több főtér.ro
Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből
2025. július 03., csütörtök

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből
2025. július 03., csütörtök

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

Miért nincs íze a paradicsomnak?
2025. július 01., kedd

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

Miért nincs íze a paradicsomnak?
2025. július 01., kedd

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből
2025. június 16., hétfő

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből
2025. június 16., hétfő

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS