// 2025. július 2., szerda // Ottó
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

Ez már nem a szólásszabadságról szól, hanem többről

// HIRDETÉS

Azért, hogy a a közmegyezésre való törekvés helyét átvették az alternatív világmagyarázatok, sok mindenki hibáztatható, de a szociális médiákat működtető gigavállalatok bizonyosan dobogós helyen állnak.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2021. január 15., 17:46

Vágjunk a sűrűjébe: azt, hogy a hivatalban lévő amerikai elnököt sorozatban tiltották le a közösségi oldalak, illetve a vele szimpatizáló – vagy valamilyen módon hozzá köthető – felületeket a tech-óriáscégek különböző módszerekkel ellehetetlenítik, törlik, kiveszik a nyilvánosság vérkeringéséből, alapvetően kétféle reakciót váltott ki az internet népében és a világ közvéleményében. Az egyik a bősz vagy egyenesen kárörvendő helyeslésé: ideje volt, a káros nézeteket nem lehet tolerálni, a szólásszabadságnak is vannak korlátai (a háborítatlanul twitterező iráni ajatollah lájkolja ezt); a másik (ide tartoznak egyes közmondásosan visszafogott európai politikusok és véleményvezérek is), hogy mindez a szólásszabadság indokolatlan korlátozása a Big Tech-világ túlhatalma által.

Az első állásponttal nem foglalkozunk, mert aki azt gondolja, hogy az „ellenség” ellen bármilyen eszköz bevethető, hiszen az par excellence rossz, tehát nem érdemel kíméletet, azt úgysem lehet meggyőzni, és az erre a töprengő szösszenetre is kígyót-békát fog kiáltani. Az utóbbi reakció azonban megérdemli, hogy foglalkozzunk vele, mégpedig azért, mert azt hiszem, hogy azoknak, akik a szólásszabadság lábbal tiprásáról, cenzúráról, orwelli módszerekről beszélnek, nagyrészt igazuk van ugyan, mégis félreértik ennek az egész folyamatnak a természetét, illetve kontextusát.

Orwell disztópiájában az ún. post truth korszak meglepően sok jellemzője felismerhető, de az állampolgárok totális ellenőrzésének vágya, az újbeszél vagy duplagondol mint az állami manipuláció eszközei mégiscsak a klasszikus diktatúrák eszköztárába tartoznak és egy olyan objektív valóságra utalnak, amely némi erőfeszítéssel kihámozható a totalitárius nyelvpolitika lózungjai mögül. A hagyományos értelemben vett cenzúra a nyíltan zsarnoki rendszerek jellemzője maradt, az agresszív propaganda pedig az autoriter kormányzatok játékszere a hatalom megtartása érdekében, de mindezek a mai világban már nem versenyképes alternatívák.

A szólásszabadságot nem lehet eltiporni, már csak azért sem, mert – megkockáztatom – abban a formájában, ahogyan ismertük és szerettük valaha, egy ideje nem létezik.

Mire gondolok? A szabad szólást nem azért találták ki, hogy az ember egymagában vagy a nyilvánosságtól elzárkózva gyakorolja; természetesen annak a joga, hogy bárki szabadon kifejthesse a világ dolgairól alkotott véleményét, önmagában is védendő, de közösségi használatban nyeri el az értelmét. Akkor is szabadon szólhatunk, ha egy barlangban motyogunk magunk elé, egyedül vagy legfeljebb olyanokkal körülvéve, akik mindenben helyeslik a mondandónkat – de a szólásszabadság alapvető értelme mégis az, hogy a társadalmi interakciók, a szabad viták terepe, a közjóról való beszéd előfeltétele legyen.

Ehhez persze kellene lennie közjónak.

Azért, hogy a közjó fogalma elszivárgott az egyre szélsőségesebben polarizált álláspontok törésvonalaiban, hogy a józan ész és a közmegyezésre való törekvés helyét átvették az egymással versengő alternatív világmagyarázatok, amelyek között jóformán semmilyen átjárás nincsen, sok mindenki hibáztatható, de a szociális médiák és az azokat működtető gigavállalatok bizonyosan dobogós helyen állnak közöttük. Aki többé-kevésbé rendszeresen használja ezeket a platformokat, és emlékszik az internet elterjedésének őskorára, saját – mondanánk, hogy húsba vágó, ha nem lenne paradoxon – tapasztalatként élhette meg, hogyan lehetetlenült el a jó szándékú, szabad vita lehetősége az évek során, és hogyan váltunk szinte észrevétlenül kezdetleges és suta, de mégiscsak a közjóért folytatott párbeszédek résztvevőiből virtuális barlanglakókká, akik saját bólogató környezetüknek motyogják a vélt igazságokat, egyébként szabadon.

A saját területükön monopóliumhelyzetet élvező szociális médiák és tech-platformok átláthatatlan algoritmusai és titokzatos moderátor-őrangyalai

láthatatlan kezekként gondoskodtak arról, hogy mindig megfelelő tartalmak kerüljenek a szemünk elé,

amelyek nem bosszantanak fel túlságosan (kivéve azokat, akik kifejezetten szeretnek életvitelszerűen bosszankodni és felháborodni, mert az ő kívánalmaik is bele vannak kalkulálva a rendszerbe), mindig a megfelelő vélemény, a megfelelő életbölcsesség, a megfelelő cukiság, a megfelelő hirdetés – és ezáltal természetesen nem idegenítenek el bennünket a további használatuktól.

Míg végül egymással alig érintkező – ez is milyen elkoptatott terminus már – visszhangkamrákban találtuk magunkat, ahol gyakorolhatjuk ugyan a szólásszabadságunkat, de nemigen van kinek, mert elfelejtettük a közös nyelvet, amelyen szabadon szólni érdemes lenne. Mit tud ehhez képest elérni a hagyományos, állami cenzúra?

És miután – egyes kurrens nyelv- és médiafilozófiai teóriákkal összhangban – darabokra tördelték a valóságot, tevékenyen hozzájárultak párhuzamos univerzumok kialakításához, a virtuális térben megteremtve az izoláció és a társadalmi távolságtartás feltételeit, jóval a koronavírus-járvány előtt, segítve a szólásszabadság fogalmának (és főként: gyakorlatának) kiüresedését, mindezt, paradox módon, a „nyílt internet” eszméjének paravánja mögött, most váratlan fordulattal és meglehetős képmutatással a hamis igazságok ellen indítottak harcot, mintegy szembefordulva saját művükkel.

Aminek tanúi vagyunk, már nem a szólásszabadságról szól, hanem többről: a valóság uralásáról.

Ami, ezek szerint, mégis létezik.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olaszországban bukkant Vlad Țepeș sírjára – állítja a volt Prahova megyei tanácselnök – hírmix
Főtér

Olaszországban bukkant Vlad Țepeș sírjára – állítja a volt Prahova megyei tanácselnök – hírmix

Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.

Országszerte spontán sztrájkot robbantottak ki a közalkalmazottak a tervezett megszorítások miatt
Krónika

Országszerte spontán sztrájkot robbantottak ki a közalkalmazottak a tervezett megszorítások miatt

Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix
Főtér

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix

További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…

185-tel mérték be a rendőrök a két fiatalt, akik menekülés közben a teljesen kiégett autóban vesztették életüket
Székelyhon

185-tel mérték be a rendőrök a két fiatalt, akik menekülés közben a teljesen kiégett autóban vesztették életüket

Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.

Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók
Krónika

Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók

Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.

Halálos áldozatot követelt a ratosnyai baleset
Székelyhon

Halálos áldozatot követelt a ratosnyai baleset

Életét vesztette a Ratosnya közelében történt baleset egyik áldozata vasárnap délután, egy másik személyt mentőhelikopterrel szállítottak kórházba.

// még több főtér.ro
Miért nincs íze a paradicsomnak?
2025. július 01., kedd

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

Miért nincs íze a paradicsomnak?
2025. július 01., kedd

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből
2025. június 16., hétfő

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből
2025. június 16., hétfő

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS