„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen. Ez nem kettős mérce, igazság csak egy van: a mienk.”
Fotó: Andre Hunter / Unsplash.com
A Tündérkert a szemünk előtt válik a gyűlölet kertjévé. Persze soha nem volt igazából Tündérkert, mindig folyt valakiknek a vére, évszázadokon át öntözte a kert földjét. Az ilyen megnevezések csak amolyan fikciók, a vágyvezérelt gondolkodás termékei, mindig csak történelmi léptékkel használandók, elmúlt korokra, amelyekre már lehet szenvtelenül visszatekinteni.
Ma már Marost, Oltot, Köröst és Szamost lehet rekeszteni az olyan mondatokkal, amelyek megállapítják, hogy korunkban az online egyidejűség, a valós idejű kommunikáció és
és hogy ezek a felületek felerősítik és gondolkodás nélküli kifejezésre ösztönzik a lappangó gyűlöletet. Amely mélységes és örök emberi jellemvonás – egyetlen más földi élőlény sem gyűlöl, ugye –, de a közösségi létezés stabilabb időszakaiban a nem kívánatos, rossz tulajdonságok közé sorolandó. Mégis, a gyűlölet bizonyos időközönként felerősödik, mozgatórugóvá válik, közösségeket ver szét és új közösségeket hoz létre – így működik az emberi létezés, a történelem, tetszik vagy sem.
A Facebook előtt csak a családod tudta, hogy hülye vagy – szól a szállóigévé vált anonim mondás.
– alkalmazhatjuk témánkra ugyanezt a mondást. Nem kell ezt különösebben fejtegetni és magyarázni, elég, ha szétnézünk a közösségi médiában, a kommentszekcióban, de a bejegyzések között is. Meggyőződhetünk róla, hogy nem csak a globalizáció, nem csak az internet, nem csak a kézműves csokoládé, az életmód-influenszerek, az elektromos autó, az olcsó repülőjegy, a satöbbi és a poszt-satöbbi korában, hanem a gyűlölet korában is élünk. Arról, hogy az előbbiek okozzák-e az utóbbit, megoszlanak a vélemények és nem mellékesen ez is egy kiváló gyűlöletforrás.
Erdély teljes mértékben bekapcsolódik a globális gyűlölet-erőtérbe. Minden napra jut valami gyűlölni való, minden nap úgy pillanthatunk rá a laptopunkra vagy a telefonunkra, hogy egészen biztosan több gyűlöletajánlat jön szembe velünk.
Például gyűlölni kell a politikusokat, akik éppen szétvernek, ellopnak és elhazudnak mindent. A pénzt, a választásokat, az ország vagyonát, a gyermekek jövőjét, a megélhetést, a kultúrát.
Gyűlölni kell a gazdasági szereplőket, mert kizsákmányolók, mert a saját érdekeiket nézik, mindenből csak pénzt akarnak kifacsarni, ezért felvásárolják a földeket, megmérgezik a vizeket, a természetet, megvesztegetnek, elbocsátanak, kapzsik és lelketlenek.
Gyűlölni kell a románokat, a magyarokat, a cigányokat. Az oroszokat, az ukránokat és az amerikaiakat. Az arabokat, a zsidókat és a palesztinokat. A bevándorlókat, a migránsokat, a menekülteket. A feketéket. A fehéreket is. Miért vannak, miért jönnek, miért idegenek?
A jobboldaliakat, a baloldaliakat, a centristákat. Miért mondják azt, amit, hiszen nincs igazuk, csak nekünk van igazunk. Miért akarnak legyőzni bennünket, holott nekünk kell őket legyőznünk (Tük münköt? Mük tüktököt!).
Gyűlölni kell a népet, mert buta, zsigeri, műveletlen, felületes és durva. A nép nem olvas. A nép nem jár tudományos szimpóziumokra. A nép rosszul szavaz a választásokon. Nem látja az összefüggéseket. Reménytelen. Két tévéadót néz, de egyik sem a CNN vagy a BBC. Konteókban, áltudományokban, hülyeségekben hisz. Hisz, nem tud (mi tudunk). A hit rossz, a tudás jó. A nép náci és fasiszta, primitív és állati. Ganészagú. Le akarja lőni a medvét.
Életképtelen, elszakadt a valóságtól, nem tud megfogni egy lapátot. Könyvekből olvasott elvont elvek közé akarja kényszeríteni a valóságot, és ami nem passzol az olvasmányélményeivel, arról nem vesz tudomást. Vagy megbélyegzi, elítéli és felszámolandónak tekinti. Soha nem látott medvét, nem érti, miért kell lelőni.
Tápos az, aki nem bírja az 52 fokos szilvapálinkát és a házi szalonnát. Tápos az, aki nem azt mondja, ami illeszkedik a mi világképünkbe. Az előadó, a zenész, a politikus, a humorista. Ha idejön, hozzon tekenyőt a belének. De leginkább ne jöjjön ide!
De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen. Ez nem kettős mérce, igazság csak egy van: a mienk. Mi nem megyünk oda, a nép közé, mert szellemi ganészag van (lásd fennebb), mi tanulmányokat, esszéket, elemzéseket, petíciókat írunk.
Gyűlölni kell a buzikat, mert nem természet szerint élnek. Nem Isten elrendelt rendje szerint élnek. A magyar nép nem buzi, a székely még annyira sem. A buzi liberális népség. Ki kell gyógyítani őket, de nem akarják.
Pedig már a 21. században élünk, nem a középkorban. Isten egy mesealak, a tudomány nem bizonyította a létezését, ideje lenne már felvilágosulni.
És gyűlölni kell a férfiuralmat, a patriarchátust. De a feministákat is, a feminácikat. A zöldeket és a vegánokat. A szektásokat és az istenteleneket. A mulatósokat és a rockereket. Az influenszereket és a gémereket. A költőket és az írókat. Az öregeket, mert ők még, és a fiatalokat, akik már. Az újságírókat, akik hazudnak. Az orvosokat, akik mérgezik az embereket. A tanárokat, akik oktatással traumatizálják a gyerekeket. A vendéglősöket, akik nem engedik be a kutyát. A futárt, aki nem hozza a csomagot. Trumpot és Putyint, Orbánt és Magyart, Kelement és Simiont, Von der Leyent és Melonit. Az ufókat és az embereket. Mindenkit.
Nem kell ide semmiféle empátia, semmiféle értelmezési erőfeszítés, csak zsigeri gyűlölet. Ez visz bennünket előre, ezért nézzük a híreket, ezért olvassuk mások bejegyzéseit.
És nem fáradunk el, mert belejöttünk a gyűlölködésbe, most teremtjük meg szorgalmasan az új Erdélyt, a gyűlölet kertjét.
A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
A szenátus hétfőn 61 támogató és 59 elutasító szavazattal elfogadta a nyugdíjrendszer ügyében benyújtott egyszerű indítványt, amelyet a múlt héten nyújtottak be.
… Romániában kezd divatba jönni a tereptárgymászás, mint politikai protestművészet… és megérkeztünk a kampányfinisbe, ahol a politikusok már tényleg nem riadnak vissza semmitől.
Eltűnt egy újszülött az egyik bákói kórház szülészeti osztályáról – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
Váratlan fordulatot hozott a bákói szülészetről eltűnt csecsemő ügye: igazságügyi források által kiszivárogtatott információk szerint a 19 éves fiatal nő még januárban megegyezett az ikrek anyjával, hogy 5000 lejért megveszi az egyik fiút.
Négyen utaztak az autóban az M1-es sztrádán vasárnap, hárman a helyszínen életüket veszítették, egyiküket pedig mentőhelikopterrel vitték kórházba a balesetet követően.
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Avagy lamentáció arról, hogy milyen következményekkel járt egy hajdani nagypénteki gyermekcsíny.
Avagy lamentáció arról, hogy milyen következményekkel járt egy hajdani nagypénteki gyermekcsíny.
„A gyergyói biotechnológiai központból kiszabadult a BY-4 szintetikus kórokozó és szinte napok alatt végzett az összes fával és bokorral a Gyergyói-medence déli részén és a Marosfőtől az egykori Tusnádfürdőig húzódó hetven kilométer hosszú sávban.”
„A gyergyói biotechnológiai központból kiszabadult a BY-4 szintetikus kórokozó és szinte napok alatt végzett az összes fával és bokorral a Gyergyói-medence déli részén és a Marosfőtől az egykori Tusnádfürdőig húzódó hetven kilométer hosszú sávban.”
Különösen a közvélemény-kutatások, a választások, a demokrácia és a csavarhúzószettek cserélhető fejekkel…
Különösen a közvélemény-kutatások, a választások, a demokrácia és a csavarhúzószettek cserélhető fejekkel…
A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.
A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
Egyesek szerint a Kolozsvári U focicsapatának olyan húsz szurkolója a Kolozsvári CFR két szurkolóját verte meg. Mások viszont gonoszul magyarverést emlegetnek.
Egyesek szerint a Kolozsvári U focicsapatának olyan húsz szurkolója a Kolozsvári CFR két szurkolóját verte meg. Mások viszont gonoszul magyarverést emlegetnek.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.