// 2025. május 10., szombat // Ármin, Pálma
Botházi Mária Botházi Mária

Engedjétek a kanapéra a szobakutyákat!

// HIRDETÉS

Az jut eszembe rólatok, amit látok a telefonomon. Azok vagytok, aminek látszotok, barátaim.

(Külön)Vélemény

Szerző: Botházi Mária
2021. november 29., 11:37

Barátaim! Én eddig nagyon barátságos voltam, barátaim, mindenkit visszakövettem, barátaim, lájkoltam, ahol tudtam, barátaim, mondhatni baráti voltam, barátaim, de ennél a szobakutya-ügynél most már betelt a pohár. Barátaim.

Pedig még az állómuskátli-futómuskátli vitában (mit vitában, harcban!) is próbáltalak megérteni benneteket, bár közben azért éreztem, hogy lélekben eltávolodom tőletek, gyepes, állómuskátli-párti barátaim. Azt vettem észre magamon, hogy figyelem, hogy ki mit ültet a balkonládába, és aszerint sorolom be az embereket. Azt hittem, télvíz idejére ez némiképp elcsendesül bennem, de sajnos ez a szobakutya-mizéria már-már barátgyűlölővé tett, barátaim.

Mert szánalmasak, sötétek vagytok, barátaim.

Éjfeketék vagytok, barátaim. Gondolatilag, mármint – mert nem vagyok rasszista, csak hogy szögezzük le már az elején. Hiszem, hogy egyenlők vagyunk, barátaim. De abban nem hiszek, amit állítotok, barátaim: hogy a szobakutyák nem költözhetnek fel a kanapéra. Barátaim, ez jogtiprás. Ez elavult, ósdi beszűkülés valamiféle törzsi buborékvilágba. És ne mondjátok azt, hogy kiálltatok a barnamedvék alvási szokásainak átalakításáért, az állatkerti anakondák felszabadulásáért. Ez rég volt, és nekem már nem elég, barátaim. Azok vadállatok voltak, barátaim. Ti már akkor sem gondoltatok a szobakutyákra. Így volt, vagy nem így volt, barátaim? Tessék, valljátok be barátaim!

Mondjátok, láttatok ti valaha szobakutyát?

Az udvari kutyák világában éltek ti még. Még csörögnek a láncok az agyatokban. Fejetekben még futnak a szekerek után az ebek a sáros utakon. Ma már felvesszük az ebeket a szekérre, barátaim! Nem hagyjuk lógó nyelvvel loholni őket, barátaim! Tudnotok kéne, de nem tudjátok, mert buták vagytok, barátaim. S közben a szobakutyák a padlón szomorkodnak. Befele sírnak, csak nem mutatják. Ejh, nem is részletezem, csak felhúzom magam.

Pedig kiáltanám nektek, ha kiálthatnám: – Barátaim, hallgassatok! Barátaim, ti eszement bunkók! Fogjátok be, hahó! Ordítanám feszülő nyakkal, dagadó erekkel, vicsorító szájjal, mert mindig annyira feldühítetek, csak üvölteném és üvölteném bele az éterbe, hátha meghalljátok, hátha eldugultok, hátha felszívódtok, hátha megszűntök elém tolakodni, elém türemkedni, elém szökelleni, barátaim. Ti síkagyú gazellák. Ti műagyarú vakelefántok. Ti gondolatzabáló termeszek. Állat barátaim.

Csak írjátok, és írjátok azokat a kommenteket, barátaim. Hogy a kanapé azé, aki megvásárolta. Hogy a kanapé összetartja és szétválasztja a családot. Hogy a kanapén üljenek csak az emberek. Mondjátok, tudjátok ti, hogy mire való egy kanapé? Nem tudtok ti semmit! A rökamiék világában éltek még, abban.

Barátaim. Ez előtt a szobakutya-ügy előtt nem is gondoltam volna rólatok, hogy ilyenek vagytok.

Azelőtt azért találtam egy-két jó tulajdonságot bennetek. Meg tudtam magyarázni, hogy mi bennetek a pozitív. Például így: Sokat iszik, de jó szakember./ Állandóan beszél, de milyen kedves vendéglátó./ Úgy idegesít, de azért olyan rendes. /A másik politikust kedveli, lelke rajta, attól még mennyit buliztunk, te jó Isten! Hogy tudott csajozni! Nekem is mindig jutott egy-egy nő.

Most semmi. Nem csaj, dehogyis, megnősültem. Hanem semmi jó gondolat másokról. Nézlek benneteket a falamon, barátaim, és csak az jut eszembe rólatok, hogy milyenek vagytok. Barátaim. Hogy nem hiszitek, ami tudvalevő. Hogy nem látjátok, ami nyilvánvaló. Hogy hiába írom le ezerszer, hogy hiába mondom, hiába ordítom, hiába üvöltöm, hiába nyöszörgöm a falatokra, az arcotokba, a pofátokba: engedjétek a kanapéra a szobakutyákat!

Már rettegek, nehogy összefussak az utcán valamelyikőtökkel, autóval járok mindenhová. Mert az jut eszembe rólatok, amit látok a telefonomon. A szobakutya-ügy óta valahogy nincs pardon. Nekem azok vagytok, aminek látszotok, barátaim.

Jó, tudom, nem kellene ilyen komolyan venni, de mégis. Nem tehetek róla.

Az van, hogy rögtön eszembe jut, hogy lájkoltátok azt. És megosztottátok azt!

Hogy, kérdem én, hogy? Azt?! Arról a portálról? Amelyik? És kiírtátok, ki mertétek írni azt! Nem sül le a pofátokról! És hozzászóltok! Ahhoz! Arról nem is beszélve, amikor meg sunyítotok. Tudom én, hogy miért sunyítotok. Hallgattok, és azt hiszitek. Hogy.

Ha jön velem szembe az utcán (mert azért néha csak ki kell szállni a kocsiból) valamelyik ilyen – vagy pontosabb, ha azt mondom: olyan – barátom, én már azt sem tudom, hová nézzek. Mert tudom róla. Tudom, amit tudok. És amit tudok, azt nagyon jól tudom. Tudom, hogy milyen. Tudom, hogy OLYAN. Van, hogy meg kell állni, két szót váltani. Ilyenkor kényszeredetten mosolygok, és lázasan keresgélek az agyamban. Mondom, milyen szép volt a múltkori fotó. Micsoda helyek. De szép család. Mekkora hal. Csodás befőtt. Remek torta. Jó buli lehetett. Nem is tudtam, hogy zenélsz. Milyen szép idézet volt. Na, általában találok valamit az emlékeimben a falamról, arról beszélgetünk. Miközben tudom én. Hogy ő. Olyan.

Ha rövid a csevej, még elmegy. De ha hosszabbra nyúlik, már baj van. Olyankor jönnek a szobakutyák. Innen vagy onnan, de mostanában csak hozzájuk lehet kilyukadni. Vagy a közelükbe.

Fejünkben folyton ott csahol egy szobakutya.

Nem könnyű ilyenkor, barátaim. Sőt: nagyon nehéz ilyenkor, barátaim. Hogy mit mondjunk egymásnak, barátaim. Hogy hallgassunk, vagy beszéljünk, barátaim. Hogy kérdezzünk, vagy kijelentsünk, barátaim. Hogy titkoljunk, vagy kifejtsünk, barátaim. Hogy piruljunk, vagy kihúzzuk magunkat, barátaim. Hogy felnézzünk vagy elnézzünk, barátaim. Hogy célozzunk rá, vagy sem, barátaim.

Ez már a jövő, barátaim? Mert mindig lesznek szobakutyák, barátaim.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?
Főtér

Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?

Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.

Habemus papam! Amerikai bíborost választottak Róma püspökévé
Krónika

Habemus papam! Amerikai bíborost választottak Róma püspökévé

Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.

Románia ügyvivő elnöke kinevezte a PNL ügyvivő elnökét ügyvivő miniszterelnöknek…
Főtér

Románia ügyvivő elnöke kinevezte a PNL ügyvivő elnökét ügyvivő miniszterelnöknek…

… a Román Nemzeti Banknak két milliárd euróba került eddig Simion mester győzelme… és a napi politikai káoszon túl: annyi drogot kapcsoltak le Nagyváradon, hogy attól egy T-Rex is kifeküdne.

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában
Székelyhon

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában

Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével
Krónika

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével

A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat
Székelyhon

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat

A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgorozza, szidalmazza, fenyegeti és „visszaküldené” a romániai magyarokat Magyarországra. A TikTok közösségi videómegosztón terjedő videó kapcsán Kézdivásárhely polgármestere is megszólalt.

// még több főtér.ro
Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!
2025. április 29., kedd

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!

„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!
2025. április 29., kedd

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!

„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”

Történetek a kereszt alól
2025. április 23., szerda

Történetek a kereszt alól

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Történetek a kereszt alól
2025. április 23., szerda

Történetek a kereszt alól

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből
2025. április 17., csütörtök

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből

„A gyergyói biotechnológiai központból kiszabadult a BY-4 szintetikus kórokozó és szinte napok alatt végzett az összes fával és bokorral a Gyergyói-medence déli részén és a Marosfőtől az egykori Tusnádfürdőig húzódó hetven kilométer hosszú sávban.”

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből
2025. április 17., csütörtök

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből

„A gyergyói biotechnológiai központból kiszabadult a BY-4 szintetikus kórokozó és szinte napok alatt végzett az összes fával és bokorral a Gyergyói-medence déli részén és a Marosfőtől az egykori Tusnádfürdőig húzódó hetven kilométer hosszú sávban.”

Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS