// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika
Péter László Péter László

Elhúzódó elitváltás áll a kiscsapatok előretörése mögött

// HIRDETÉS

„A mostani »felfordulást« a hagyományos csapatokhoz kapcsolható érdekcsoportok társadalmi térvesztése okozta.” Interjú.

(Külön)Vélemény

Szerző: Péter László
2015. július 07., 22:36

A Kolozsvári Vasutas blog kérdezte Dr. Péter László sportszociológust, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanárát a román futball térképének átrendeződéséről.

„[...] A korábbi támogatók mind anyagilag, mind – hogy úgy mondjam – személyesen nehéz helyzetbe kerültek. Egyrészt vagy börtönben vannak, vagy pedig kikerültek a politikai pixisből, mert a mai politikum már nem támogatja őket. Azt gondolom egyébként, hogy a hagyományos csapatok megszűnésének egyik oka, hogy Romániában gyakorlatilag most egy elitváltás zajlik. És ez látszik a csapatokon. Hiszen korábban a most teret vesztett elitcsoportok finanszírozták ezeket. Nem csak ők, de egy jó részük.

 

Ha hagyományokról nem is, de valamiféle identitásról beszélhetünk-e az »újgazdag« csapatok esetében?

 

Minden csapatnak van valamilyen azonossága, mert már a nevében is szimbolikusan megjeleníti működési helyének, a városnak vagy a településnek az identitását, esetleg a főszponzor nevét. Az igaz, hogy most jórészt klasszikus identitás nélküli csapatok dominálják statisztikailag a Liga 1-et, amelyeknek még nem volt ideje olyan típusú identitást és releváns közösségi jelentéseket létrehozni, mint amelyik már legalább száz évvel ezelőtt jelent meg vagy akár csak a második világháború után. 

 

A KVSC vagy Dinamo, illetve Voluntari vagy Viitorul közötti lényeges különbség az, hogy az előbbiek identitása időben világosan kikristályosodott az alapítók kiléte, a szurkolók köre és társadalmi rétegződési rendszerben elfoglalt helye-szerepe, a focimezőben elfoglalt szimbolikus pozíciója és súlya, nemzetközi és piaci értéke tekintetében, míg az utóbbiak estében nem vagy alig.

 

Míg a 2000-es évek sokáig a magánklubokról szóltak, most viszont egyre több az önkormányzati tulajdonban levő klub. Mi ennek az oka?

 

Az önkormányzati  csapatok története valóban egy teljesen más történet. Alapvetően mindig az aktuális helyi érdeket követő, helyi politikai körök biznisze. Ezt – ha őszinték vagyunk – teljes mértékben közpénzből finanszírozzák, direkt vagy indirekt módon. Hosszú távon nyilván megint bajokat fog generálni. 

 

Ha a DNA elkezdi ezeket is rendesen vizsgálni, akkor ők is nagy bajban lesznek. Mint ahogy egy korábbi hagyományos katonacsapat  – a szépreményű Marosvásárhelyi ASA, ami régen a helyi magyarok nemhivatalos csapataként futott –, a tavalyi szezonban önkormányzati pénzből működött, és éppen most éli meg ezt a problémát. Ugyanis ezek a politikai szavazatszerzés eszközei, de a tévés jogdíjak révén még profitszerzésre is alkalmasak. 

 

Főleg kisebb városokhoz vagy akár falusi településekhez kapcsolhatóak. Egyébként a kisebb települések előretörésének egyik oka, hogy Romániában is végbement a szuburbanizáció, a nagyvárosok körül a tehetősebb emberek kiköltöztek vidékre, és az is igaz, hogy a helyi önkormányzatoknak nagyobb a mozgástere. Harmadsorban meg nyilván az van, hogy ha a hagyományos csapatok kikerülnek, akkor valakiknek a helyükbe kell kerülniük.

 

Ez a klubtípus főleg a Regátra jellemző, Erdélyben csupán Vásárhely és Temesvár működik közpénzből. Miért?

 

Véleményem szerint ott nagyobb az ilyen típusú politikai mozgástér. Mert ott jobban lehet »sunyizni«, ha ilyen nagyon csúnyákat akarunk mondani, és a népesség is fogékonyabb a foci mentén lekommunikált politikai ígérgetésekre. [...]”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS