Szántai JánosAz utókor esete Jókaival, avagy hogyan kell időtálló regényt írni
Ez a szöveg egy pamflet, annak kapcsán, hogy Tóth Krisztina (amúgy kiváló költőnő) szerint Jókai Mór Az arany ember című regényét le kéne venni a kötelező iskolai olvasmányok listájáról, mégpedig a nőalakok 21. századi szemmel nézve korszerűtlen ábrázolása miatt.
Helyszín: Jókai Mór dolgozószobája. Időpont: 1871. május 15.
Jókai Mór a nyitott ablak elé helyezett íróasztal előtt ül. Ír. Odakintről behallatszik a madarak csiripelése, egyébként csend van. Az író hirtelen felkapja a fejét. Az előszoba felől sziszegő-sistergő hang szűrődik be, aztán köhécselés. Valaki kopog. Az író ültében megfordul, szólna, de az ajtó már nyílik is. Belép Kovács Pál: cingár, alacsony, borostás alak, élénkzöld farmernadrágban, rózsaszín pólóban, amelyen ez a felirat áll egy nagy piros szív emotikonban: Az irodalom mindenkié!
Kovács Pál: Helló… akarom mondani, jó napot adjon az ssstn, mester!
Jókai Mór: Önnek is.
Nézik egymást. Jókai megköszörüli a torkát.
Khm… Kihez van szerencsém?
Kovács Pál: Kovács Pál vagyok. Író.
Jókai Mór: És hogy jött be?
Kovács Pál (jelentőségteljesen suttogva): Hát, a kapun.
Jókai Mór: Nem értem. Róza mindig bezárja a kaput. Eh (legyint)... hagyja a paksamétát a díványon. Majd írok önnek.
Kovács Pál: De én nem tanácsot kérni jöttem.
Jókai Mór (felvonja a bal szemöldökét): Nem? Hát akkor?
Kovács Pál: Tanácsot adni.
Jókai Mór (felvonja a jobb szemöldökét is): Tanácsot adni? Nekem?
Kovács Pál (odasétál az íróasztalhoz, lazán felül rá): Igen. Amin dolgozik… Az arany ember, ugye?
Jókai Mór: Honnan tudja?
Kovács Pál (sejtelmesen mosolyog): Mi mindent tudunk! Nézze, mester, én nagy fanja, akarom mondani rajongója vagyok az ön írásművészetének. De ez az arany ember… pontosabban ez a Tímea… meg ez a Noémi…
Jókai Mór (felugrik): Önt Gyulai küldte a nyakamra?
Kovács Pál: Nyugodjon meg, kedves mester! (félre) Ki a pöcsöm az a Gyulai? Erről nem tájékoztattak. (Jókaihoz, kihúzva magát.) Engem az utókor küldött! És az utókort érzékenyen érinti Noémi és Tímea… hogy is mondjam… sorsa.
Jókai Mór: Nézze, kedves Kovács úr, ezek a hölgyek a boldogságot keresik és…
Kovács Pál: Értjük, kedves mester, hogyne értenénk. De nézze, Tímea olyan… milyen is… mint egy bejárónő. Mint egy szolga. Érti?
Jókai Mór: De mi baj van ezzel? Hát a nők…
Kovács Pál: Na látja, mester, pont ez a baj. Hogy a nők… Át kéne írni kicsit.
Legyenek ezek a nők kúlabbak, akarom mondani, esélyegyenlőbbek… izé… egyenjogúbbak... érti már?
Jókai Mór (a fejét vakargatja): Nem.
Kovács Pál (türelmetlen): Nézze, nem érek rá egész nap magyarázni. Ma még be kell ugorjak ahhoz a Gárdonyihoz is. Tudja, az Egri csillagokban kicsit inkorrektül ír a roma közösségről, akarom mondani...
Jókai Mór: Milyen csillagok?
Kovács Pál (kuncog): Ja, azt ön még nem ismeri. Na mindegy. Szóval… ha nem tud mit kezdeni ezekkel a nőkkel, írja át… mondjuk állatokra. Na? Ott van Almira meg Narcissza. Ők állatok is, meg nők is. Két legyet egy csapásra! Almira különösen jó anyag, mert újfunlandi… Érti, ugye?
Jókai Mór sűrűn pislog.
Nem érti… Hát fekete!
Jókai Mór összetörten leroskad a székre.
Ja, majdnem elfelejtettem. (Elővesz a zsebéből egy papírt.) Mester… hahó!
Jókai Mór: Igen?
Kovács Pál: Nézze, van egy másik apróság is. A Szegény gazdagok.
Jókai Mór: Mi van vele?
Kovács Pál: A román nép.
Jókai Mór: Tessék?
Kovács Pál: Kissé sztereotip módon ábrázolja regényében a román népet. Primitívek, vadak. Hát ez nem kúl, akarom mondani… érti? A román nép igenis csodálatos, meg büszke, meg sikeres is.
Jókai Mór: Az oláhok?
Kovács Pál (diadalmasan): Tudja, mester, hogy
a maga maradi Magyarországának jó részét a román nép ügyesen megszerezte magának?
És most is benne ül? Akarom mondani... a jövőben most... eh...
Jókai Mór: Miket zagyvál itt össze?
Kovács Pál: Bizony, kedves mester. Maga nem ismeri a román népet. Nem ismeri a történelmet. Nem ismeri a modern nőt. Nem ismeri a fiatalokat, akiknek szíve vérzik a maga... regényei olvasása közben.
Jókai Mór levegő után kapkod.
Na, ezt a Szegény gazdagokat is át kéne írni.
Jókai Mór: De… de az már megjelent.
Kovács Pál (odatolja a papírt Jókai elé): Hol a probléma? Itt írja alá. Mi majd átfaragjuk. Egy garasába sem kerül. Ösztöndíjból megoldjuk.
És ne feledje: az irodalom nem csak a magáé. Mindenkié!
Jókai Mór a fejét fogja. Nyílik az ajtó, belép Laborfalvi Róza.
Laborfalvi Róza: Móric! Mi ez a kirilejzumos kapu itt az előszobában?
Jókai Mór segélykérően néz feleségére.
Kovács Pál: Csókolom, Róza néni! Az enyém! Azon jöttem be.
Laborfalvi Róza: Nem szégyelli magát? Lyukat égetett a szőnyegembe. Na várjon, maga pernahajder…
Laborfalvi Róza odalép, könnyedén felkapja Kovács Pált, kiviszi az előszobába és áthajítja az időkapun, mint egy zsákot. A kapu sisteregve összecsukódik. Róza asszony visszamegy a dolgozószobába, tölt egy pohár vizet, odaadja Jókainak.
Ki volt ez a kutyapecér?
Jókai Mór: Ha én azt tudnám… Te Róza, képzeld, azt akarta, hogy Tímeából csináljak macskát, Noémiből meg kutyát. Mert fekete!
Laborfalvi Róza (színpadiasan sóhajt): Ezek a mai fiatalok!
Jókai Mór: És képzeld, azt is mondta, hogy az oláhok elvették Magyarország jó részét…
Laborfalvi Róza: Micsoda alakok vannak… na de kitettem a szűrét.
Megpuszilja Jókai Mór feje búbját.
Hadd el, Móric! Megyek, csinálók egy jó bablevest. Megebédelünk és elfelejted az egészet.
Függöny... ?
Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában
Szántai János
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Guszti bácsi és a permanens választási kampány
Fall Sándor
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét
Sólyom István
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo
Sólyom István
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Elmélkedések a hőkupola alól – a villamosenergia-hálózat megerősítése most már elengedhetetlen
Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.
Bíróság elé viszi a többéves vitát az RMDSZ: Szabó Ödön beperelte Csomortányi Istvánt
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Itt a rangsor: ezek a legjobb romániai magyar líceumok az érettségi eredmények alapján
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es eredmény.
Tusványosi részvétel: új helyzetet teremt a magyarországi kormányváltás a Sapientiánál
A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.
A klímaadaptációs városrendezés a fűben kezdődik, nem az EU-s projektek papírjain
Érdemes-e mindenhol durván nyírni a füvet a városban? Kiváltható-e egy öreg fa tíz újonnan ültetett fával? Az urbánus zöldterületek mint hűtőberendezések kicsit másképp élnek a vezetőség fejében, mint a lakosság tapasztalataiban.
A klímaadaptációs városrendezés a fűben kezdődik, nem az EU-s projektek papírjain
Érdemes-e mindenhol durván nyírni a füvet a városban? Kiváltható-e egy öreg fa tíz újonnan ültetett fával? Az urbánus zöldterületek mint hűtőberendezések kicsit másképp élnek a vezetőség fejében, mint a lakosság tapasztalataiban.
Na most mi lesz? Megjelent az első (?) mesterséges intelligencia illusztrálta mesekönyv Erdélyben
És lett fogaknak nagy csikorgatása. Pedig hogy egy nap meg fog jelenni, ebben csak valami buroklakó kételkedhetett. A lényeges kérdés: hogyan használja, aki használja. Esetleg: miért.
Na most mi lesz? Megjelent az első (?) mesterséges intelligencia illusztrálta mesekönyv Erdélyben
És lett fogaknak nagy csikorgatása. Pedig hogy egy nap meg fog jelenni, ebben csak valami buroklakó kételkedhetett. A lényeges kérdés: hogyan használja, aki használja. Esetleg: miért.
Milyen érettséget mér az érettségi és mit fog mérni ötven év múlva?
Mi, még hatalomban levő, fél lábbal predigitális ősemberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy úgy lesz, ahogy most gondoljuk. Pedig… És jó lesz az úgy, higgyék el.
Milyen érettséget mér az érettségi és mit fog mérni ötven év múlva?
Mi, még hatalomban levő, fél lábbal predigitális ősemberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy úgy lesz, ahogy most gondoljuk. Pedig… És jó lesz az úgy, higgyék el.
Elmélkedések a hőkupola alól – a villamosenergia-hálózat megerősítése most már elengedhetetlen
Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.
Elmélkedések a hőkupola alól – a villamosenergia-hálózat megerősítése most már elengedhetetlen
Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.
Az élet alapvető tapasztalata: a „román érettségi”
Ez már a második év, hogy több a pozitív hang a román nyelv és irodalom vizsga után, mint amennyi a negatív. De miért kellett erre három és fél évtizedet várni?
Az élet alapvető tapasztalata: a „román érettségi”
Ez már a második év, hogy több a pozitív hang a román nyelv és irodalom vizsga után, mint amennyi a negatív. De miért kellett erre három és fél évtizedet várni?
Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Guszti bácsi és a permanens választási kampány
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Guszti bácsi és a permanens választási kampány
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában
Szántai János
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Guszti bácsi és a permanens választási kampány
Fall Sándor
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét
Sólyom István
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo
Sólyom István
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
