Szántai JánosAz utókor esete Jókaival, avagy hogyan kell időtálló regényt írni
Ez a szöveg egy pamflet, annak kapcsán, hogy Tóth Krisztina (amúgy kiváló költőnő) szerint Jókai Mór Az arany ember című regényét le kéne venni a kötelező iskolai olvasmányok listájáról, mégpedig a nőalakok 21. századi szemmel nézve korszerűtlen ábrázolása miatt.
Helyszín: Jókai Mór dolgozószobája. Időpont: 1871. május 15.
Jókai Mór a nyitott ablak elé helyezett íróasztal előtt ül. Ír. Odakintről behallatszik a madarak csiripelése, egyébként csend van. Az író hirtelen felkapja a fejét. Az előszoba felől sziszegő-sistergő hang szűrődik be, aztán köhécselés. Valaki kopog. Az író ültében megfordul, szólna, de az ajtó már nyílik is. Belép Kovács Pál: cingár, alacsony, borostás alak, élénkzöld farmernadrágban, rózsaszín pólóban, amelyen ez a felirat áll egy nagy piros szív emotikonban: Az irodalom mindenkié!
Kovács Pál: Helló… akarom mondani, jó napot adjon az ssstn, mester!
Jókai Mór: Önnek is.
Nézik egymást. Jókai megköszörüli a torkát.
Khm… Kihez van szerencsém?
Kovács Pál: Kovács Pál vagyok. Író.
Jókai Mór: És hogy jött be?
Kovács Pál (jelentőségteljesen suttogva): Hát, a kapun.
Jókai Mór: Nem értem. Róza mindig bezárja a kaput. Eh (legyint)... hagyja a paksamétát a díványon. Majd írok önnek.
Kovács Pál: De én nem tanácsot kérni jöttem.
Jókai Mór (felvonja a bal szemöldökét): Nem? Hát akkor?
Kovács Pál: Tanácsot adni.
Jókai Mór (felvonja a jobb szemöldökét is): Tanácsot adni? Nekem?
Kovács Pál (odasétál az íróasztalhoz, lazán felül rá): Igen. Amin dolgozik… Az arany ember, ugye?
Jókai Mór: Honnan tudja?
Kovács Pál (sejtelmesen mosolyog): Mi mindent tudunk! Nézze, mester, én nagy fanja, akarom mondani rajongója vagyok az ön írásművészetének. De ez az arany ember… pontosabban ez a Tímea… meg ez a Noémi…
Jókai Mór (felugrik): Önt Gyulai küldte a nyakamra?
Kovács Pál: Nyugodjon meg, kedves mester! (félre) Ki a pöcsöm az a Gyulai? Erről nem tájékoztattak. (Jókaihoz, kihúzva magát.) Engem az utókor küldött! És az utókort érzékenyen érinti Noémi és Tímea… hogy is mondjam… sorsa.
Jókai Mór: Nézze, kedves Kovács úr, ezek a hölgyek a boldogságot keresik és…
Kovács Pál: Értjük, kedves mester, hogyne értenénk. De nézze, Tímea olyan… milyen is… mint egy bejárónő. Mint egy szolga. Érti?
Jókai Mór: De mi baj van ezzel? Hát a nők…
Kovács Pál: Na látja, mester, pont ez a baj. Hogy a nők… Át kéne írni kicsit.
Legyenek ezek a nők kúlabbak, akarom mondani, esélyegyenlőbbek… izé… egyenjogúbbak... érti már?
Jókai Mór (a fejét vakargatja): Nem.
Kovács Pál (türelmetlen): Nézze, nem érek rá egész nap magyarázni. Ma még be kell ugorjak ahhoz a Gárdonyihoz is. Tudja, az Egri csillagokban kicsit inkorrektül ír a roma közösségről, akarom mondani...
Jókai Mór: Milyen csillagok?
Kovács Pál (kuncog): Ja, azt ön még nem ismeri. Na mindegy. Szóval… ha nem tud mit kezdeni ezekkel a nőkkel, írja át… mondjuk állatokra. Na? Ott van Almira meg Narcissza. Ők állatok is, meg nők is. Két legyet egy csapásra! Almira különösen jó anyag, mert újfunlandi… Érti, ugye?
Jókai Mór sűrűn pislog.
Nem érti… Hát fekete!
Jókai Mór összetörten leroskad a székre.
Ja, majdnem elfelejtettem. (Elővesz a zsebéből egy papírt.) Mester… hahó!
Jókai Mór: Igen?
Kovács Pál: Nézze, van egy másik apróság is. A Szegény gazdagok.
Jókai Mór: Mi van vele?
Kovács Pál: A román nép.
Jókai Mór: Tessék?
Kovács Pál: Kissé sztereotip módon ábrázolja regényében a román népet. Primitívek, vadak. Hát ez nem kúl, akarom mondani… érti? A román nép igenis csodálatos, meg büszke, meg sikeres is.
Jókai Mór: Az oláhok?
Kovács Pál (diadalmasan): Tudja, mester, hogy
a maga maradi Magyarországának jó részét a román nép ügyesen megszerezte magának?
És most is benne ül? Akarom mondani... a jövőben most... eh...
Jókai Mór: Miket zagyvál itt össze?
Kovács Pál: Bizony, kedves mester. Maga nem ismeri a román népet. Nem ismeri a történelmet. Nem ismeri a modern nőt. Nem ismeri a fiatalokat, akiknek szíve vérzik a maga... regényei olvasása közben.
Jókai Mór levegő után kapkod.
Na, ezt a Szegény gazdagokat is át kéne írni.
Jókai Mór: De… de az már megjelent.
Kovács Pál (odatolja a papírt Jókai elé): Hol a probléma? Itt írja alá. Mi majd átfaragjuk. Egy garasába sem kerül. Ösztöndíjból megoldjuk.
És ne feledje: az irodalom nem csak a magáé. Mindenkié!
Jókai Mór a fejét fogja. Nyílik az ajtó, belép Laborfalvi Róza.
Laborfalvi Róza: Móric! Mi ez a kirilejzumos kapu itt az előszobában?
Jókai Mór segélykérően néz feleségére.
Kovács Pál: Csókolom, Róza néni! Az enyém! Azon jöttem be.
Laborfalvi Róza: Nem szégyelli magát? Lyukat égetett a szőnyegembe. Na várjon, maga pernahajder…
Laborfalvi Róza odalép, könnyedén felkapja Kovács Pált, kiviszi az előszobába és áthajítja az időkapun, mint egy zsákot. A kapu sisteregve összecsukódik. Róza asszony visszamegy a dolgozószobába, tölt egy pohár vizet, odaadja Jókainak.
Ki volt ez a kutyapecér?
Jókai Mór: Ha én azt tudnám… Te Róza, képzeld, azt akarta, hogy Tímeából csináljak macskát, Noémiből meg kutyát. Mert fekete!
Laborfalvi Róza (színpadiasan sóhajt): Ezek a mai fiatalok!
Jókai Mór: És képzeld, azt is mondta, hogy az oláhok elvették Magyarország jó részét…
Laborfalvi Róza: Micsoda alakok vannak… na de kitettem a szűrét.
Megpuszilja Jókai Mór feje búbját.
Hadd el, Móric! Megyek, csinálók egy jó bablevest. Megebédelünk és elfelejted az egészet.
Függöny... ?
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik
Szántai János
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű
Fall Sándor
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Nagyot fordul a Kerék csárda: 450 férőhelyes rendezvényközpontot épít a kolozsvári vendéglátós család
A kolozsvári Kerék csárda családi vállalkozásként másfél évtized alatt nőtte ki magát a város egyik ismert vendéglátóhelyévé. Sipos József és családja most 9,4 millió eurós beruházással lépne tovább.
Nem rendezték meg a dobrudzsai halászléfesztivált, mégis több tucat turista csődült a helyszínre, majd hoppon maradt
Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.
Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Moszkva szerint Románia fegyvert szállított Kijevnek a lebombázott ukrán-moldovai átkelőn. De milyen fegyvereket szállított?
Románia fegyvert szállított Ukrajnának az ukrán-moldovai határon található Sztarakazacse átkelőn keresztül, amelyet szerdára virradóra bombázott le az orosz hadsereg – állította az orosz TASZSZ hírügynökség.
Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Románia digitális állam kíván lenni, ehhez azonban nem elég a „sínes doszár” kiiktatása
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Románia digitális állam kíván lenni, ehhez azonban nem elég a „sínes doszár” kiiktatása
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Régebb minden egy gombnyomásra működött, ma meg minden informatikai rendszer szeretne lenni
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Régebb minden egy gombnyomásra működött, ma meg minden informatikai rendszer szeretne lenni
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik
Szántai János
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű
Fall Sándor
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
