Aki abban a hitben élt eddig, hogy a politikát elvek és eszmék irányítják, vesse tekintetét a kisebbségek nyelvi jogait súlyosan csorbító ukrán oktatási törvény nemzetközi fogadtatására.
„Jean-Claude Juncker határozott hangú nyilatkozatban szólította fel az ukrán kormányt az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartására. Az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy nem csatlakozhat az Európai Unióhoz egy olyan állam, amely nem fogadja el az európai közösség alapját jelentő normákat. Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma közleményt adott ki, amelyben figyelmeztetik Ukrajnát az oktatási törvény jogsértő jellegére, és emlékeztetik a kijevi kormányt nemzetközi kötelezettségvállalásaira.”
a különböző hírügynökségeken annak apropóján, hogy – miután Petro Porosenko államfő aláírta – mától hatályba lépett az ukrajnai nemzeti kisebbségek oktatásbeli anyanyelvhasználatát hazavágó törvény. Ezzel szemben a kijevi amerikai nagykövetség sietett üdvözölni a jogszabályt, mindjárt annak elfogadása után, az Európai Bizottság pedig csak egy magyarországi napilap kérdésére volt hajlandó rövid nyilatkozatot kiadni az ügyben – érdemes elolvasni teljes terjedelmében, a bürokratikus bullshitológia szép példája („hangsúlyozták a megvizsgálás szükségességének fontosságát”).
amellyel az ukrán állam képviselői kezelik ezt a kérdést. A bukaresti ukrán nagykövet például, aki szemrebbenés nélkül kijelenti, hogy nem kell aggódni, egyetlen kisebbségi nyelven oktató tanár sem veszíti el a munkahelyét, éppen csak átképzik őket – nyugi, az állam költségén –, hogy ezentúl ukrán nyelven is taníthassanak. Vagy elég, ha arra a – számunkra túlságosan ismerős – retorikára gondolunk, miszerint mindez a kisebbségi gyerekek érdekét szolgálja, mert jobban érvényesülnek majd, ha jól beszélik az államnyelvet, és ezáltal úgymond ők is teljes jogú tagjai lesznek az ukrán társadalomnak.
Dacă voi nu mă vreți, eu vă vreu. (Ha ti nem akartok engem, én akarlak titeket.)
A mi hasznos idiótáink pedig nem győzik hangsúlyozni, hogy nem kell túlzásokba esni, a magyar kormány szokása szerint túltolta a biciklit, hiszen a törvény igazából az oroszok ellen irányul, a többi kisebbség csak „járulékos veszteség”, és nézzük a jó oldalát: legalább megtanulnak rendesen ukránul.
Egyrészt nem tudom, mennyivel kellemesebb „járulékos veszteségként” elvérezni, másrészt kételyeim vannak, igazi, elvhű européer demokratához méltó-e az elképzelés, hogy az oroszok nyelvhasználati jogát nyugodtan lehet csorbítani, a többit meg majd valahogy elintézzük. (Anélkül, hogy elmerülnénk az ukrán–orosz viszony rendkívül érzékeny részleteiben, nem fogadhatóak el azok a mentegetőzések, amelyek úgy kezdődnek, hogy „de Putyin is...”; mint ahogy az sem lenne elfogadható, ha válaszként a kijevi törvényre csorbítanák a magyarországi vagy romániai ukránok jogait.)
Ezért aztán bármit is gondoljunk a budapesti vagy a bukaresti kormányról, ebben a kérdésben
(ezt szokták a fanyalgók „keménykedésnek” nevezni). Az ukránok, akik a nemzetépítésnek abban a szakaszában vannak, amikor a nemzeti nyelv státusa elsődleges fontosságú, nem fognak a két szép szemünkért meghátrálni. Őket erősítik a nyugati kancelláriák elmaradt dorgáló állásfoglalásai. Ezek az állásfoglalások pedig azért maradtak el, mert a szóban forgó kancelláriáknak stratégiai érdeke az ukrán állam megerősödése a nagy orosz medvével szemben; ezért alig tehetnek olyasmit az ukránok, amiért nyílt megrovásban részesülnének.
Azok, akik eddig abban az illúzióban ringatták magukat, hogy a demokratikus politika elvekről és eszmékről szól, hogy amikor a vezető politikusok értékekről beszélnek, azt szó szerint kell érteni, vessék tekintetüket Ukrajnára, és jussanak eszükbe a nyelvi jogaikból hamarosan kisemmizett kárpátaljai magyarok, az ottani románokkal, oroszokkal, lengyelekkel együtt. Nem történt egyébként semmi különös:
És amikor ismét filippikákat hallunk a jogállamról, demokráciáról, emberi jogokról, gondoljunk ezekre a beszédes, mély, cinkos hallgatásokra.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Megmarad a kétkulcsos áfa, de két százalékponttal emelkedik az általános forgalmi adó, és szintén a deficit csökkentése érdekében megemelik a dohány- és alkoholtermékek, továbbá az üzemanyagok jövedéki adóját.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Egy 70–80 méteres szakadékból került elő annak a motorosnak a holtteste, akit csütörtökön megtámadott egy medve a Transzfogarasi úton, a Vidraru-tó közelében.
Medve végzett egy olasz turistával a Transzfogarasi út Argeș megyei szakaszán – közölték a hatóságok csütörtökön.
Késsel fenyegetve csikartak ki egy idős férfitől 16 ezer lejt 20 méternyi ereszcsatorna felszerelésének „árát” négy ismeretlen, a férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövetőket 24 órára őrizetbe vették.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
A 85 éves Emil Constantinescu meglepően őszinte volt egy, a bányászjárás évfordulójára szervezett eseményen, de ez aligha nyújt elégtételt a történelmi sérelmekre…
A 85 éves Emil Constantinescu meglepően őszinte volt egy, a bányászjárás évfordulójára szervezett eseményen, de ez aligha nyújt elégtételt a történelmi sérelmekre…
Ami megfogalmazhatatlan, mégis mindig megpróbálkozunk vele.
Ami megfogalmazhatatlan, mégis mindig megpróbálkozunk vele.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.