A napokban nagy vihart kavart az a friss ukrán oktatási törvénytervezet, amely jelentősen korlátozná – sőt, ötödik osztálytól gyakorlatilag megszüntetné – a kisebbségek anyanyelvi oktatását. A törvény nemcsak Ukrajna legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbségét, az oroszokat érintené hátrányosan, hanem többek közt a kárpátaljai magyarokat és a románokat is, ezért Magyarország, Románia és Lengyelország egységesen elítélte a bevezetendő jogszabályt.

Az Európai Unió hivatalosságai részéről azonban feltűnően nagy csend kísérte a törvénymódosítást. Ezt a csendet némiképp megtöri az Európai Bizottság válasza, amelyet a Magyar Nemzet kérdésére küldtek el a budapesti napilapnak. Az állásfoglalás – hogy így fogalmazzunk – diszkréten hárító jellegű, és többféle értelmezésre is lehetőséget ad, ezért jobb, ha a fordítását közöljük teljes terjedelmében:
 

– Akárhányszor kapcsolatba léptünk az ukrán hatóságokkal, mindig hangsúlyoztuk, hogy a vonatkozó jogszabályoknak összhangban kell lenniük az Ukrajna által aláírt nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, különösen az Európa Tanács nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezménye és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája tekintetében.
– A Velencei Bizottság korábbi véleményei szerint az ukrán nyelv államnyelvi szerepe és a kisebbségi és regionális nyelvek védelmének szükségessége között gondos egyensúlyra kell törekedni.
– Miközben mi is alaposan megvizsgáljuk az oktatási reformról szóló új kerettörvényt és az oktatás nyelvére vonatkozó rendelkezéseket, elsősorban az Európa Tanács illetékes szerveinek a feladata azok értékelése – a fent említett egyensúly megvalósulásának vonatkozásában is.
– Kapcsolatban fogunk maradni az ukrán hatóságokkal és a nemzetközi szervezetekkel.