// 2025. augusztus 21., csütörtök // Sámuel, Hajna
Varga László Edgár Varga László Edgár

Az erdélyi bányászat újjászületésének fölöttébb kívánatos voltáról

// HIRDETÉS

Vannak nekünk többek között ritkaföldfémeink azokban a mi hegyeinkben. Ez biztató és ijesztő is egyben.

Az aranytartalmú érc aprítására szolgáló „aranyzúzó” malmok Verespatakon (1907). Forrás: Wikipédia
(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2025. február 13., 17:28

Az aranytartalmú érc aprítására szolgáló „aranyzúzó” malmok Verespatakon (1907). Forrás: Wikipédia

„Ha hazánk természeti szépségben, éppúgy mint bányászatilag érdekes erdélyi részeinek nyugati tájait bejárva, az arany telérekkel át- meg átszőtt hegységek völgyeiben a sűrűn egymásra következő aranybányászatokon végig tekintünk; ha azon országrész középvidékein elterülő s úgyszólván kiaknázhatatlan sótömegeket méltatjuk; ha látjuk továbbá mérföldek hosszúságában húzódni a dús vastelepeket; s végül ha a széntelepekben gazdag medencéket tanulmányozzuk, csakhamar meggyőződünk arról, hogy bányászati érdekességben és ásványgazdagságban hazánk erdélyi részével egy hasonló nagyságú földterület alig mérkőzhetik”

– írja Weisz Tádé Az erdélyrészi bányászat rövid ismertetése című 1891-es munkájában.

Köztudott, hogy Erdély mennyire gazdag altalajkincsekben – többek között ez is volt az egyik oka annak, hogy a történelmi civakodások hosszú sorozatában mindenki magának akarta.

// HIRDETÉS
Már a rómaiak is működtettek itt bányákat,

gondoljunk csak Verespatakra, ahol a kétezer éves tárnák még mindig járhatók, látogathatók. Itt izzadtak régen a Dacia nevű provincia rabszolgái, hogy kitermeljék a birodalomnak azt a sok aranyat, amit aztán szekerekre raktak és a birodalom szívébe szállítottak, azokon a bitang jól megépített római utakon, amelyek még most is emlékeztetik a méla polgárt: minden út Rómába vezet.

Aztán a Dacia nevű provinciát fel kellett adni, még kétszáz évig sem volt a birodalom része, amely – ahogy ez lenni szokott – összeroppant a saját súlya alatt. Ám az Alburnus Maior nevű ókori római vár – a római kori település és a bánya védműve – romjai ott maradtak emlékeztetőül:

itt ezeken a hegyeken már kétezer éve is raboltak.

(Persze más birodalmak is rabolgattak itt aztán az idők folyamán, az egyiket például Osztrák–Magyar Monarchiának hívták.)

A sors iróniája, hogy a főleg kanadai érdekeltségű Roșia Montană Gold Corporation nevű cég által Verespatakon és környékén tervezett, ciánt alkalmazó technológián alapuló kitermelések révén ezek a több ezer éves romok is megsemmisültek volna, mint ahogy összesen 16 négyzetkilométeren minden: öt hegy, templomok, temetők,

mindaz, ami a cég és a több száz tonna, földben rejtőző arany és ezüst közé állt volna.

Ugye emlékeznek még, milyen hosszú ideig húzódott ez az ügy, hányszor múlt csak hajszálon, hogy az egész országot elborzasztó projekt valóban zöld utat kapjon. Aztán mégsem kapott zöld utat, sőt Románia nagy nehezen még a cég által indított, tetemes kártérítési pert is megnyerte, így nem kellett kifizetnünk a saját hegyeinket a kanadaiaknak.

Ám abban biztos lehet a t. Olvasó, hogy az a több száz tonna arany és ezüst nem fog a végtelenségig a hegyek gyomrában maradni.

Előbb-utóbb úgyis kitermelik, mint ahogy Erdély összes többi altalajkincsét is ki fogják termelni szép sorjában. Hogy ciánalapú technológiát vagy valami egyéb, a környezet szempontjából talán kevésbé káros alternatívát használnak-e az mellékes, de ki fogják termelni az értékeket a kövek közül, annyi szent.

Napjainkban talán már nem is az arany a legértékesebb a bányászni való altalajkincsek között. Van egy rakás ritka elem ugyanis, amit időközben az egyre rohamosabban fejlődő technológia oly mértékben kezdett el hasznosítani, hogy

az igényeket már alig lehet kielégíteni.

Ott van például a repülőgépipar, az elektronika, a napelemek, az okostelefonok, laptopok vagy éppen az egymás antagonistáinak tekinthető orvosi eszközök és a fegyvergyártás – ezekhez modern korunkban nagyon sok olyan anyag kell, amelyek nem állnak rendelkezésre korlátlan mennyiségben.

Erdély pedig sok ilyenben (is) bővelkedik.

Ide tartoznak például a ritkaföldfémek.

Ugye ismerős ez a kifejezés, mintha hallotta volna már mostanában? Alighanem onnan, hogy Donald Trump amerikai elnök nemrégiben azzal állt elő: csak akkor hajlandók továbbra is támogatni Ukrajnát az oroszok elleni háborúban (bármilyen formában), ha cserébe Amerika részesedést kap az Ukrajnában is meglévő ritkaföldfémek kitermeléséből. (Ez nagyjából annyit jelent, ismerve az amerikai külpolitikát, hogy vinnék az egészet.)

Az ehhez hasonló anyagok kitermelési helyeinek minél nagyobb arányú birtoklása ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy Amerika megőrizze nagyhatalmi státusát.

És itt jutunk el oda, hogy Erdély megint csak fontos régió,

ha úgy tetszik (megint csak) Románia legfontosabb régiója, hiszen nekünk van egy rakás mindenünk azokban a mi hegyeinkben, amikre manapság nőttön nő a kereslet.

Egy, a gazdasági minisztérium által frissen kiadott jelentés szerint például a térségben többek között kvarchomok, grafit, bór és a foszforit ásványok, króm, magnézium, germánium, tellúr, antimon és volfrám is megbújhat a föld alatt a már említett ritkaföldfémeken kívül.

És mivel ezek az anyagok immár kulcsfontosságúak, Európában ráadásul amúgy is szűkében vagyunk ezeknek,

könnyen előfordulhat, hogy az erdélyi vájárság hosszú történetében egy újabb nagy és jelentős hullám kezdődhet el a közeljövőben.

Az említett jelentés arra is kitér, hogy a rendszerváltást követően Romániában összesen csaknem 600 bányászati üzemet zártak be (ezek közül a legtöbbet Erdélyben), mert ezek nem voltak nyereségesek. A bányászati múlt tehát jócskán megvan a térségünkben (itt van például egy interjú egy bányászcsalád költő leszármazottjával), a kérdés már csak az, hogy fel lehet-e még éleszteni, ráadásul úgy, hogy nyereséges legyen – és ne másoknak.

Magyarán: azért kellene szorítani, hogy ezek az értékes tartalékok valóban az erdélyi emberek és a térség hasznára váljanak, és ne az legyen megint, hogy jönnek a kanadai bányászati céghez hasonló kapzsi szupercégek, letarolnak mindent, majd elviszik mindazt, amit kiástak a földből, miközben a helyiek alig kapnak valamicskét az áldozatért, amit hoztak.

A hegyek áldozatairól inkább ne is beszéljünk.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…
Főtér

Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…

… a román külügyminiszter asszony meg akarta mondani, mi a helyes vízió az orosz-ukrán háború ügyében, de jól elkeresztelte Volodimir Zelenszkijt… és reszkessetek, allinclusive-rajongók, Törökország bemutat nektek!

Ilyen is van: román cég vásárolja meg a Profi felvásárlására készülő multi több tucat boltját
Krónika

Ilyen is van: román cég vásárolja meg a Profi felvásárlására készülő multi több tucat boltját

A Versenytanács elvi hozzájárulását adta ahhoz, hogy a román Annabella kiskereskedelmi vállalat megvásárolja azt a 87 üzletet, amelyek eladását vállalta a Mega Image annak érdekében, hogy véglegesíthesse a Profi Rom Food felvásárlását.

Bréking: újabb erdélyi város előzte meg Bukarestet ingatlanárak terén – hírek szombaton
Főtér

Bréking: újabb erdélyi város előzte meg Bukarestet ingatlanárak terén – hírek szombaton

További híreink: a román külügy is reagált Trump és Putyin alaszkai csúcstalálkozójára, a hétvégén pedig viharok, záporok váltják a kánikulát.

Kigyúlt és a lángok martalékává vált a parajdi sóbánya melletti üzlet egy része
Székelyhon

Kigyúlt és a lángok martalékává vált a parajdi sóbánya melletti üzlet egy része

Kereskedelmi egység épülete gyulladt ki Parajdon hétfőn éjszaka, a helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.

Hogyan futottak versenyt Erdélyért a románok és a magyarok?
Krónika

Hogyan futottak versenyt Erdélyért a románok és a magyarok?

A második világháborút lezáró béketárgyalásokon a győztes nagyhatalmak többsége érzékelte, hogy a trianoni határok igazságtalanok voltak Magyarország számára, és valamilyen korrekcióra lenne szükség.

Schengeni övezet, s csak úgy surranunk ki az országból? Akiket visszafordítottak a határnál a hosszú hétvégén
Székelyhon

Schengeni övezet, s csak úgy surranunk ki az országból? Akiket visszafordítottak a határnál a hosszú hétvégén

Több mint 400 ezer román és külföldi állampolgár lépte át Románia államhatárát a hosszú hétvégén a be- és kilépőoldalon, közel 77 ezer járművel – tájékoztatott hétfőn a határrendészet. Voltak azonban, akiket visszafordítottak.

// még több főtér.ro
Erdély a magasban
2025. augusztus 20., szerda

Erdély a magasban

Rendhagyó beszámoló Romsics Ignác történész, Versenyfutás Erdélyért című kolozsvári előadásáról.

Erdély a magasban
2025. augusztus 20., szerda

Erdély a magasban

Rendhagyó beszámoló Romsics Ignác történész, Versenyfutás Erdélyért című kolozsvári előadásáról.

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója
2025. augusztus 06., szerda

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója

„Megtörte egy egész generáció lendületét, rezignáltságba, cinizmusba, keserűségbe taszítva azokat, akik rájöttek, hogy a rendszerváltásnak nevezett 1989-es mozzanat elszalasztott esély, hamvába holt lehetőség.”

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója
2025. augusztus 06., szerda

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója

„Megtörte egy egész generáció lendületét, rezignáltságba, cinizmusba, keserűségbe taszítva azokat, akik rájöttek, hogy a rendszerváltásnak nevezett 1989-es mozzanat elszalasztott esély, hamvába holt lehetőség.”

Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS