Szántai JánosAz argeși csicskák és a idilli falukép
Maga mit tart? Disznót? Nem. Tehenet? Nem. Lovat? Nem. Juhot? Nem. Hát akkor mit? Rabszolgát!
Olvasom: az illetékes szervek 38 személyt vettek őrizetbe, akik a vád szerint embereket (köztük kiskorúakat) raboltak el, láncon tartották, kényszermunkára hajtották és bántalmazták őket, mindezt embertelen körülmények között. És a hírek szerint nem tegnap kezdték az ipart: az argeși terror 2008 óta tart.
A honi és nemzetközi sajtó természetesen felrobbant a hírre. De láttam Románia miniszterelnök-helyettesét is, amint fejét csóválja és határozottan kijelenti: sajnálatos, hogy ilyesmi a 21. századi Romániában megtörténhet. (Nem mondja komolyan! Másrészt, mit is mondhatna, ugye…) Mást nagyon nem láttam háborogni az ügyben, de hát nyár van, meleg van, szabadság van. Meg egyenlőség, meg ilyenek. (Persze az is lehet, hogy mindenki háborog, csak én nem nézem eleget a televíziót.)
Egy dolgot azonban módfelett furcsállok. Az egyik televíziós riportban láttam, hogy a riporter a „rabszolgatartó” banda szomszédait kérdezgeti, egyre inkább hitetlenkedve (vastag bőre van egy-egy ilyen riporternek, tudom, de ez még neki is soknak bizonyult): És mondja, néni, nem látott semmit? Nem tűnt fel, hogy a szomszédban láncra vert alakok vannak? Nem látta, hogy verik a gyerekeket? Egyáltalán, nem látott semmi furcsát? A válasz: nem. Öt embert kérdezett a riporter. A válasz mindannyiszor: nem. Nem történt semmi furcsa, semmi különös. Na és akkor kérdezem: egy faluban – abban a faluban, ahol egy tenyérrel rövidebb szoknyában nem lehet kimenni a házból, mert megszólják az embert, abban a faluban, ahol mindenki mindent tud mindenkiről – senkinek fogalma se lenne arról, hogy egy banda majd’ 10 éven keresztül gyakorlatilag emberkínzásban utazott? Hát, én ezt nem hiszem. Félt a falu? Megfenyegették a lakosokat? Nem érv. Bárki felhívhatta volna a rendőrséget, ahogy most végre megtörtént. Van egy sejtésem: az a falu, amit az irodalomból ismerünk, meghalt. Vége a rurális idillnek. Ahol zöld a fű, acélosan mosolyog a paraszt és mindig van egy ma született bárány valahol a tájban. A végletekig cinikussá vált falusiak hátat fordítottak a borzalomnak. Nem a mi dolgunk. Borzasztó távlatok ezek.
De hogy ne fejezzem be éppen ennyire szomorúan: van egy ötletem, a felháborodottan nyilatkozgató (vagy éppen nem nyilatkozgató) politikusokkal kapcsolatban. Kapjuk el és láncoljuk oda őket hivatali íróasztalukhoz. Hátha akkor jobban teljesítenek. Vagy bár elkezdenek reflektálni a saját remek kis pozíciójukra. Ha már megválasztottuk őket, és belecsöppentek a pixisbe, mint légy a tejbe.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.
A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Azt hittük, a PSD a saját érdekei miatt buktatott kormányt, pedig amerikai érdekek miatt tette
De ha csak pletyka is az egész, akkor is súlyos dolgokat mond el a demokráciának nevezett színjátékról.
Azt hittük, a PSD a saját érdekei miatt buktatott kormányt, pedig amerikai érdekek miatt tette
De ha csak pletyka is az egész, akkor is súlyos dolgokat mond el a demokráciának nevezett színjátékról.
A Fotógróf
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
A Fotógróf
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
