// 2026. október 8., csütörtök // Koppány
Szántai János Szántai János

Az argeși csicskák és a idilli falukép

// HIRDETÉS

Maga mit tart? Disznót? Nem. Tehenet? Nem. Lovat? Nem. Juhot? Nem. Hát akkor mit? Rabszolgát!

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2016. július 14., 15:38

Olvasom: az illetékes szervek 38 személyt vettek őrizetbe, akik a vád szerint embereket (köztük kiskorúakat) raboltak el, láncon tartották, kényszermunkára hajtották és bántalmazták őket, mindezt embertelen körülmények között. És a hírek szerint nem tegnap kezdték az ipart: az argeși terror 2008 óta tart.

A honi és nemzetközi sajtó természetesen felrobbant a hírre. De láttam Románia miniszterelnök-helyettesét is, amint fejét csóválja és határozottan kijelenti: sajnálatos, hogy ilyesmi a 21. századi Romániában megtörténhet. (Nem mondja komolyan! Másrészt, mit is mondhatna, ugye…) Mást nagyon nem láttam háborogni az ügyben, de hát nyár van, meleg van, szabadság van. Meg egyenlőség, meg ilyenek. (Persze az is lehet, hogy mindenki háborog, csak én nem nézem eleget a televíziót.)

Egy dolgot azonban módfelett furcsállok. Az egyik televíziós riportban láttam, hogy a riporter a „rabszolgatartó” banda szomszédait kérdezgeti, egyre inkább hitetlenkedve (vastag bőre van egy-egy ilyen riporternek, tudom, de ez még neki is soknak bizonyult): És mondja, néni, nem látott semmit? Nem tűnt fel, hogy a szomszédban láncra vert alakok vannak? Nem látta, hogy verik a gyerekeket? Egyáltalán, nem látott semmi furcsát? A válasz: nem. Öt embert kérdezett a riporter. A válasz mindannyiszor: nem. Nem történt semmi furcsa, semmi különös. Na és akkor kérdezem: egy faluban – abban a faluban, ahol egy tenyérrel rövidebb szoknyában nem lehet kimenni a házból, mert megszólják az embert, abban a faluban, ahol mindenki mindent tud mindenkiről – senkinek fogalma se lenne arról, hogy egy banda majd’ 10 éven keresztül gyakorlatilag emberkínzásban utazott? Hát, én ezt nem hiszem. Félt a falu? Megfenyegették a lakosokat? Nem érv. Bárki felhívhatta volna a rendőrséget, ahogy most végre megtörtént. Van egy sejtésem: az a falu, amit az irodalomból ismerünk, meghalt. Vége a rurális idillnek. Ahol zöld a fű, acélosan mosolyog a paraszt és mindig van egy ma született bárány valahol a tájban. A végletekig cinikussá vált falusiak hátat fordítottak a borzalomnak. Nem a mi dolgunk. Borzasztó távlatok ezek.

De hogy ne fejezzem be éppen ennyire szomorúan: van egy ötletem, a felháborodottan nyilatkozgató (vagy éppen nem nyilatkozgató) politikusokkal kapcsolatban. Kapjuk el és láncoljuk oda őket hivatali íróasztalukhoz. Hátha akkor jobban teljesítenek. Vagy bár elkezdenek reflektálni a saját remek kis pozíciójukra. Ha már megválasztottuk őket, és belecsöppentek a pixisbe, mint légy a tejbe.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS