// 2026. október 21., szerda // Orsolya
Varga László Edgár Varga László Edgár

Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet

// HIRDETÉS

Dan Tanasă ismét idegengyűlölő felhívást tett közzé. Ám mielőtt bólogatna, jusson eszébe, hogy számára Ön is idegen.

Fotó: Scena9/Facebook
(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2025. augusztus 21., 17:27

Fotó: Scena9/Facebook

Szerdán, a humor gyógyító erejére támaszkodva, énekes madárhoz hasonlítottuk Dan Tanasă urat, aki kelekótya csicsergésével folyton fel akarja ébreszteni az egész népet. Valóban muris elképzelni, ahogy Tanasă úr ágról ágra röppen, fújja, csak fújja a magáét, miközben a jó román emberek álomittasan, szemüket dörzsölve bújnak elő otthonaikból, valami rájuk nehezedett, súlyos álomból ébredezve, amely valósággal fojtogatta addig őket.

De a hős kismadár, ez a mindenre elszánt vakvarjúcska addig fújta fülsiketítő dalát, míg végre lerázták magukról a ragacsos álom hideg csápjait, és új életre keltek, kinyitották szemüket a világra.

„Ébredjetek” – süvöltötte Tanasă úr a Facebookon, és valóban, már önmagában mókás, hogy egy ilyen kicsike madár egy egész népet próbál erejét megfeszítve fölébreszteni.

// HIRDETÉS

De mielőtt könnyesre nevetnénk magunkat, nem árt belegondolni, hogy egyre több ilyen kismadár süvölt és rikácsol a romániai faágakon (és persze az egész világon), ide-oda cikázva, egymás útját is keresztezve. És gondoljunk bele abba is, hogy

az ilyen kismadarak nem az embereket, sokkal inkább az emberekben szunnyadó gyűlöletet szokták felébreszteni…

Mert mit is állít Tanasă úr, miért kell immár ébredeznie a népnek? A mostani megnyilvánulásában azért acsarkodik, mert feltűnhetett neki, hogy a nép online rendeléseit bizony nagyon sok esetben nem a nép offline fiai szállítják házhoz, hanem külföldi, jellemzően ázsiai vagy afrikai vendégmunkások. Akik ugyanúgy, mint a nyugatra emigrált román diaszpóra, egy másik országban, otthonuktól távol igyekeznek valamivel jobb életkörülményeket biztosítani maguknak és a családjuknak.

„Nem kérünk belőlük” – csiripelte fülsiketítő hangon Tanasă úr, ez a rigó.

És itt meg kell jegyeznünk, hogy bizony kicsiny erdélyi magyar közösségünkben is sokan bólogatnak: nem kérünk az ázsiai, afrikai vendégmunkásokból.

Még úgy sem, hogy azokat a munkákat, amiket ők végeznek nálunk, mi már nem nagyon szeretnénk elvégezni. (Ilyen alantas munkákat maximum nyugaton végzünk sokkal több pénzért.)

Ne jöjjenek ide, nem kérünk belőlük.

Megmutatta ezt a hozzáállást az itteni magyarok részéről a ditrói (Srí Lankai-i) pékek néhány évvel ezelőtti esete, amelyet alaposan felfújt a média, és amely rossz fényt vetett az egész közösségre. És itt az erdélyi magyarokra gondolunk, nem csak a ditróiakra.

Megvolt persze az oka a helyiek ellenkezésének, meg lehet érteni a kétségbeesést, ami miatt elfajult a helyzet.

Csakhogy a szélesebb közvélemény nem értette meg, nem is foglalkozott a probléma mélyebb gyökereivel (itt próbáltunk meg annak idején írni erről), csak az azonnali, buta ítélkezéssel – mint általában. Az erdélyi magyarok kapásból le lettek rasszistázva – és ebből igenis tanulni kell. Nem szabad – különösen a mi kisebbségi helyzetünkben – ilyen hibákat elkövetni.

Senki ne bólogasson hát a különben fekete öves magyargyűlölőként (is) ismert Tanasă úrnak, amikor azt mondja, nem kellenek a bevándorlók,

mert az ő szemében, illetve a hozzá hasonló madárkák szemében mi, erdélyi magyarok is bevándorlók, betolakodók vagyunk.

És ha eddig nevettünk is (mert megtehettük!) Tanasă, Simion, Vadim Tudor (a sor hosszan folytatható) urakon, jobb lesz, ha ezentúl minimum félig komolyan vesszük őket. Mert, ahogy a dolgok kinéznek, ezek a félnótás nacionalisták egyre csak erősödnek.

Lerágott csont, hogy ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az eddigi politikai elit eljátszotta nemcsak a bizalmunkat, de a pénzünket is – most pedig megint a mi zsebünkben turkál, hogy a felhalmozott hiányt pótolja valahogy. Ez pedig – ez is lerágott csont – megint csak a Tanasákhoz hasonló szélsőségesek malmára hajtja a vizet,

ők fognak a következő, megszorításokkal terhes években tovább erősödni.

Emlékeznek még a fenti képre?

2024. november 30-ikán készült az Ilfov megyei Tâncăbești-en, ahol mintegy 70 résztvevő náci karlendítéssel emlékezett a két világháború közötti román legionárius mozgalom vezérére, Corneliu Zelea Codreanura, a halálának évfordulóján. Megrázó, elkeserítő és gyomorforgató is egyben, ahogy a fiatal kismama gyermekével a karján isteníti a gyűlöletet.

És mielőtt legyintenénk, hogy ugyan, csak pár tucatnyian voltak az ominózus eseményen, jusson eszünkbe, hogy

sokkal többen osztoznak neonáci elveikben, mint ahányan nyilvánosan felvállalják.

Nemrég egy kolozsvári aktivista talált egy titkos legionárius „emlékművet” egy bukovinai hegyi ösvény mellett, egy faragott keresztet, amelyre többek között Corneliu Zelea Codreanu képe is ki volt függesztve.

Az azóta félreállított Călin Georgescu független elnökjelölt – aki maga is több ízben magasztalta Codreanut, sőt Ion Antonescu marsallt is – TikTok-menetelése óta egyre nyilvánvalóbb az újnáci ideológiák terjedése.

Nem kellene ezt félvállról venni.

Mi, erdélyi magyarok pedig semmiképp sem válaszolhatunk gyűlölettel a gyűlöletre. Egyszerűen nem vagyunk abban a helyzetben.

Jól gondolja hát meg mindenki, kinek bólogat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére
Székelyhon

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére

Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS