// 2024. november 24., vasárnap // Emma
Varga László Edgár Varga László Edgár

Annyi tradíciónk van, amennyit csak akarunk. Avagy így készítsd a tökeidet halloweenre!

// HIRDETÉS

Ha unja már a „nálunk mindenszentek vannak, a hétszentségit” típusú megnyilvánulásokat a halloween–mindenszentek–halottak napja Bermuda-háromszögben, akkor a következő napokban nagyon fog unatkozni… Vigyázat, humorveszély – akinek nem inge, ne vegye gatyára!

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2024. október 29., 17:24

Október végén a hagyomány szerint mindenki a tökeivel villog. Így volt ez persze már régen is, ám akkor még nem volt internet, így legalább csak a közelünkben élők (és holtak) tökeivel lehetett tele a… hócipőnk.

Ez ma már másképp van, hiszen a globalizációnak hála, egy hatalmas tökkavalkád lett a világ. De mi is áll a tökeink hátterében, és mi köze a tökös hagyománynak a magyarokhoz?

// HIRDETÉS
Kevesen tudják, de már az ősmagyaroknak is voltak tökei.

Ők azonban – nem lévén keresztények – még másra használták azokat.

A töklámpás igazi magyar vonatkozására így egészen a trónjától unokatestvérei, Géza és László által megfosztott, majd trón-visszakövetelési hajlama miatt a visegrádi vár tornyába záratott Salamon magyar királyig kellett várni. Egyes legendák szerint a rabságban tengődő Salamon maga gyújtotta meg esténként a tökeit, jelezve, hogy még mindig életben van, mások szerint az őt őrző őrök világították meg börtönét töklámpásokkal,

ezzel TÖKéletesítve az őrzés hatékonyságát.

A tökfény azonban a dunai hajósoknak is remek tájékozódási pont volt, innen a mondás: fénylik, mint Salamon töke.

Az amerikaiaknak innen már csak egy lépés volt ellopni a tökünket, és az egész ünnepkört a halottakhoz kapcsolni,

hiszen köztudott, hogy Salamon, Géza és László is rég halottak az összes kortársukkal egyetemben.

A ködös tőről fakadó hagyomány aztán a tengerentúlon és idehaza más-más úton fejlődött tovább, így mára már látszólag köszönőviszonyban sincsenek egymással, hiszen, amíg az amerikaiak azt mondják, „hi”, addig a magyarok azt, hogy „szia”, esetleg (egyes tájegységeken) azt, hogy „meg ne mosolyogják majd a sírfeliratját kendnek, komámuram/komámasszony” – bár ez napjainkra jobbára lerövidült a „csőváz” szóalakra.

Salamon király töke szép lassan feledésbe merült a mi tájainkon is, ma már csak szájhagyomány révén, hallomásból tudunk róla,

innen eredeztethetők a hallottak napja és az ehhez kapcsolódó néphagyományainak.

A hallottakból aztán az idők során az egyik L kézen-közön elveszett, így lett a halottak napja a már csak emlékeinkben élő, egyfülű felmenőink ünnepe, akiknek emlékére immár tökkörítés nélkül gyújtunk gyertyát.

A tökeinket ugyanis időközben megsütöttük a kemencében, illetve felhasználtuk őket az egyre népszerűbb krémlevesekhez.

Egyes néprajzkutatók szerint ezek eredetileg rémlevesek voltak,

és szintén a halottainkkal kapcsolatos ünnepkörhöz kapcsolódtak, ám, mivel egy leves – ha jól sikerül – nem túl ijesztő, ez hamar feledésbe merült.

(A mindenszenteket a katolikus egyház vezette be, így ez nem is tekinthető magyar néphagyománynak, hiszen nem minden katolikus szent volt magyar.)

Amerikában ezzel szemben egyre inkább a tökök kerültek előtérbe.

A mindenszentek ünnepe előtti éjszakára tehető halloween ugyan a már említett Salamon és halott kortársainak emlékét őrzi (persze erről már senki nem tud semmit), az ünnep maga azonban, a háttérben jól kitapintható töklobbinak hála, mára már pusztán arról szól – mint a legtöbb dolog az életben –, hogy

kinek nagyobb a töke.

Az emberek a tengerentúlon ilyenkor méretes töklámpásokkal, és a holtakra való utalásképpen csontvázakkal és kísértetfigurákkal dekorálják ki otthonaikat, az így elvesztegetett pénzt pedig úgy próbálják meg visszanyerni, hogy a gyermekeiket ijesztő kosztümökben körbeküldik a szomszédságban édességet koldulni. A hagyomány szerint a legijesztőbb kosztüm birtokosa kapja a legtöbb édességet,

így a csúnya gyerekek ilyenkor eleve előnyben vannak,

őket esetenként be sem kell öltöztetni.

A legújabb trendek szerint ugyanakkor már nemcsak a gyerekek öltenek ijesztő jelmezeket, hanem a felnőttek is – bár ezekről a beöltözős baráti összejövetelekről a gyermekek általában ki vannak tiltva, nehogy idő előtt megijedjenek.

Összességében tehát elmondható, hogy mindenki a saját néphagyományainak a kovácsa. Mivel nagyon nehéz megmondani, hogy milyen hagyomány honnan származik, és ezek miként hatottak egymásra, amíg a mai formájukat el nem érték,

a legokosabb, ha senki nem veri a csihányt a másik hagyománytiszteletével.

Aki akar, öltözzön vámpírteknősnek, és gyújtson gyertyát retekben – attól a mi tökünk még nem fog jobban fájni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én
2024. október 02., szerda

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én
2024. október 02., szerda

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS