// 2024. november 6., szerda // Lénárd
Varga László Edgár Varga László Edgár

Annyi tradíciónk van, amennyit csak akarunk. Avagy így készítsd a tökeidet halloweenre!

// HIRDETÉS

Ha unja már a „nálunk mindenszentek vannak, a hétszentségit” típusú megnyilvánulásokat a halloween–mindenszentek–halottak napja Bermuda-háromszögben, akkor a következő napokban nagyon fog unatkozni… Vigyázat, humorveszély – akinek nem inge, ne vegye gatyára!

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2024. október 29., 17:24

Október végén a hagyomány szerint mindenki a tökeivel villog. Így volt ez persze már régen is, ám akkor még nem volt internet, így legalább csak a közelünkben élők (és holtak) tökeivel lehetett tele a… hócipőnk.

Ez ma már másképp van, hiszen a globalizációnak hála, egy hatalmas tökkavalkád lett a világ. De mi is áll a tökeink hátterében, és mi köze a tökös hagyománynak a magyarokhoz?

// HIRDETÉS
Kevesen tudják, de már az ősmagyaroknak is voltak tökei.

Ők azonban – nem lévén keresztények – még másra használták azokat.

A töklámpás igazi magyar vonatkozására így egészen a trónjától unokatestvérei, Géza és László által megfosztott, majd trón-visszakövetelési hajlama miatt a visegrádi vár tornyába záratott Salamon magyar királyig kellett várni. Egyes legendák szerint a rabságban tengődő Salamon maga gyújtotta meg esténként a tökeit, jelezve, hogy még mindig életben van, mások szerint az őt őrző őrök világították meg börtönét töklámpásokkal,

ezzel TÖKéletesítve az őrzés hatékonyságát.

A tökfény azonban a dunai hajósoknak is remek tájékozódási pont volt, innen a mondás: fénylik, mint Salamon töke.

Az amerikaiaknak innen már csak egy lépés volt ellopni a tökünket, és az egész ünnepkört a halottakhoz kapcsolni,

hiszen köztudott, hogy Salamon, Géza és László is rég halottak az összes kortársukkal egyetemben.

A ködös tőről fakadó hagyomány aztán a tengerentúlon és idehaza más-más úton fejlődött tovább, így mára már látszólag köszönőviszonyban sincsenek egymással, hiszen, amíg az amerikaiak azt mondják, „hi”, addig a magyarok azt, hogy „szia”, esetleg (egyes tájegységeken) azt, hogy „meg ne mosolyogják majd a sírfeliratját kendnek, komámuram/komámasszony” – bár ez napjainkra jobbára lerövidült a „csőváz” szóalakra.

Salamon király töke szép lassan feledésbe merült a mi tájainkon is, ma már csak szájhagyomány révén, hallomásból tudunk róla,

innen eredeztethetők a hallottak napja és az ehhez kapcsolódó néphagyományainak.

A hallottakból aztán az idők során az egyik L kézen-közön elveszett, így lett a halottak napja a már csak emlékeinkben élő, egyfülű felmenőink ünnepe, akiknek emlékére immár tökkörítés nélkül gyújtunk gyertyát.

A tökeinket ugyanis időközben megsütöttük a kemencében, illetve felhasználtuk őket az egyre népszerűbb krémlevesekhez.

Egyes néprajzkutatók szerint ezek eredetileg rémlevesek voltak,

és szintén a halottainkkal kapcsolatos ünnepkörhöz kapcsolódtak, ám, mivel egy leves – ha jól sikerül – nem túl ijesztő, ez hamar feledésbe merült.

(A mindenszenteket a katolikus egyház vezette be, így ez nem is tekinthető magyar néphagyománynak, hiszen nem minden katolikus szent volt magyar.)

Amerikában ezzel szemben egyre inkább a tökök kerültek előtérbe.

A mindenszentek ünnepe előtti éjszakára tehető halloween ugyan a már említett Salamon és halott kortársainak emlékét őrzi (persze erről már senki nem tud semmit), az ünnep maga azonban, a háttérben jól kitapintható töklobbinak hála, mára már pusztán arról szól – mint a legtöbb dolog az életben –, hogy

kinek nagyobb a töke.

Az emberek a tengerentúlon ilyenkor méretes töklámpásokkal, és a holtakra való utalásképpen csontvázakkal és kísértetfigurákkal dekorálják ki otthonaikat, az így elvesztegetett pénzt pedig úgy próbálják meg visszanyerni, hogy a gyermekeiket ijesztő kosztümökben körbeküldik a szomszédságban édességet koldulni. A hagyomány szerint a legijesztőbb kosztüm birtokosa kapja a legtöbb édességet,

így a csúnya gyerekek ilyenkor eleve előnyben vannak,

őket esetenként be sem kell öltöztetni.

A legújabb trendek szerint ugyanakkor már nemcsak a gyerekek öltenek ijesztő jelmezeket, hanem a felnőttek is – bár ezekről a beöltözős baráti összejövetelekről a gyermekek általában ki vannak tiltva, nehogy idő előtt megijedjenek.

Összességében tehát elmondható, hogy mindenki a saját néphagyományainak a kovácsa. Mivel nagyon nehéz megmondani, hogy milyen hagyomány honnan származik, és ezek miként hatottak egymásra, amíg a mai formájukat el nem érték,

a legokosabb, ha senki nem veri a csihányt a másik hagyománytiszteletével.

Aki akar, öltözzön vámpírteknősnek, és gyújtson gyertyát retekben – attól a mi tökünk még nem fog jobban fájni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Főtér

A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között

Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.

Új autópálya épülhet
Krónika

Új autópálya épülhet

Új, kétszer három sávos autópálya építését tervezik Bukarest és Giurgiu között, amely a várakozások szerint jelentősen javítja majd a közlekedést a térségben.

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok
Főtér

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok

Vissza a jövőbe: hátratekerték egy hivatali autó kilométeróráját, hogy kevesebbet mutasson. Romániai állampolgárok is eltűntek a pusztító spanyolországi árvízben.

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve
Székelyhon

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve

Egy teherautó és egy személyautó ütközött össze Gernyeszegen vasárnap délután, a személyautóban utazó négy személy a helyszínen életét vesztette.

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal
Krónika

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal

A közlekedésügyi minisztérium kibocsátotta az építési engedélyt a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út kivitelezéséhez. A partiumi megyeszékhely terelőútjától induló 11 kilométeres autóút újabb összeköttetést teremt majd a magyarországi úthálózattal.

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval
Székelyhon

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval

Dulakodásra lett figyelmes egy olvasónk kedden reggel röviddel 8 óra előtt, amely Csíkszeredában, a Kossuth Lajos utcai Electrica előtt tört ki, több ember között.

// még több főtér.ro
Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én
2024. október 02., szerda

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én
2024. október 02., szerda

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS