// 2026. november 6., péntek // Lénárd
Szántai János Szántai János

A vágyvezérelt elit esete a manelistával, avagy ilyen az ideológia, amikor beletenyerel a nagy büdös valóságba

// HIRDETÉS

Úgy tűnik, a román trendszetterek, több egyetemet megjárt veterán értelmiségiek egyszerűen nem értik a hazai valóságot. Vagy ha értik, nem fogadják el. Na de hol van akkor a sokat hirdetett tolerancia?

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2024. június 17., 17:29

Jó nagy kulturális bomba robbant a román fővárosban a múlt héten. A Coldplay nevű mega-mainstreamzenekar életében először betette a lábát Romániába. A britek lenyomtak két koncertet a mioritikus fővárosban, a 2021-ben elindított világ körüli turné keretében. Rengeteget lehet olvasni arról, mekkora látványshow-t csinál a zenekar, meg arról is, hogyan igyekeznek környezetbarátabbá tenni egy olyan szennyező műfajt, mint az arénaturné.

A banda boldogan jelentette be, hogy a turné során sikerült 59%-kal kevesebb szén-dioxidot kibocsátaniuk, mint korábban. És azt is, hogy eddig hétmillió fát ültettek el (mert azt ígérték, hogy minden eladott jegy után ültetnek egy fát). Most eltekintek az ilyen hírek marketingértékétől és azt mondom: hajrá, nagyon helyes, adjatok a szén-dioxidnak, ültessétek a fákat, remek!

Az akkor új lemezt (Music of the Spheres, értsd, Szférák zenéje) népszerűsítő turné fő témája a világűr, egy-egy koncert négy konceptuális részből épül fel. A harmadik részben a földlakók (értsd, mi) találkoznak az idegenekkel (értsd, másokkal).

Amely azt hivatott népszerűsíteni, hogy ismerkedjünk, fogadjuk el, sőt, szeressük a másságot.

Ami derék gondolat. Csak nem mindig jön be. A bukaresti bomba is ezen a ponton robbant. Ugyanis a román kultúrát nagyon nem ismerő banda arra gondolt, egy helyi előadóval illusztrálják az (önmagukhoz képest) idegenséget. És belenéztek a hazai slágerlistákba: kerestek egy olyan előadót, aki népszerű. Rá is találtak egy Babasha nevű cigány manelistára, akinek a

" target="_blank" rel="noopener">Păi na című nótája most 11 milliós nézettségű, de feltehetően korábban is jól ment. (Arra gondolni sem merek, mi történt volna, ha véletlenül a Dani Mocanu nevű igen népszerű manelistára esett volna a derék brit muzsikusok választása, hiszen az ő egyik nótája, a

" target="_blank" rel="noopener">Șmecher cu parfum de damă 42 millió kattnál tart.) Szóval, „idegenként” meghívták Babasha urat a koncertre, egy közös nótázás erejéig. Igen ám, de a kultúrák összeölelkezése helyett a kultúrák összecsapása lett a kis zenei közjátékból. Mert a közönség egy része kifütyülte, kihurrogta a manelistát.

Bumm, felrobbant a bomba.

A legkülönbözőbb (elit) körökben rasszizmust sikoltottak.

Vagyis azt állították, a közönség azért hurrogott, mert Babasha cigány. A Coldplay persze, azt se tudta, köpjön-e, nyeljen-e. Erre nem számítottak a britek a maguk nagy és ártatlan mindent-is-szeressünk lendületében. A második koncerten aztán igyekeztek valahogy kikalapálni a csorbát: az énekes felkérte a közönséget, hurrogjanak nyugodtan megint, mert a Coldplay akkor is szereti őket, mert a szeretet ilyen. De hiába, a bomba már felrobbant.

És akkor itt álljunk meg és töprengjünk el picit a dolgon. Lehettek olyanok a közönség sorai közt, akik azért fütyültek, mert Babasha úr cigány? Persze, hogy lehettek. Megkockáztatom, olyanok is, akik (nagy)városi kávéházakban feszt azt hirdetik, hogy a rasszizmus rossz, a tolerancia jó, a cigányokat szeretni kell, az etnikai kisebbségeket is (minket, romániai magyarokat is!), a melegeket is, mindenkit!

Ismétlem: a maguk urbánus, biztonságos környezetében.

Ám amikor (például) beköltözik a szomszéd, aki történetesen cigány, és este döngeti a manelét 8000 decibelen, na, akkor már bizony „rasszistául” kezdenek beszélni. Erről jut eszembe: nemrég jártam egy Fehér megyei faluban, Alsótatárlakán, ahol (majális volt éppen) a főtér zengett a manelétől, három társaság is nyomatta a saját egyvelegét, nyilván maximális hangerővel. A helyi románok a hírek szerint szépen, lassan elköltöznek a faluból. Kulturális alapon. Ez a valóság ott. Amiről az urbánus széfszpész-szigetekben ücsörgő toleránsak nem tudnak, nyilván. Mit mondjak: így könnyű toleránsnak lenni.

Menjünk tovább. Olyan érvek is bőségesen elhangzottak a Babasha-incidens kapcsán, hogy hahó,

nem azért vettem meg a drága belépőt, hogy manelét hallgassak.

Ezt az érvet részben értem, részben nem. Azért értem, mert ha, teszem azt, valaki elmegy egy metálkoncertre, nem hisz a fülének, ha váratlanul felcsendül egy techno-románc. Mert a metálbanda úgy gondolja, az illető zenedarabnak valamiért ott a helye. Nincs ott a helye, ugyanis a két zenei műfaj olyan távol áll egymástól, hogy egyszerűen nem érnek össze. És azért nem értem, mert (a Babasha-Coldplay összjáték részletét meghallgatva) úgy gondolom, a két zenei világ gond nélkül összehozható. (És itt nem számít, hogy nekem tetszik-e a Coldplay vagy Babasha úr muzsikája.) Azt a pár percet nyugodtan ki lehet bírni.

Na de akkor miért nem bírta ki mégse a közönség? Van egy hipotézisem: a rendszerváltás óta folyamatos átmenetben szenvedő román társadalom véleményformáló része (többnyire értelmiségiek) ismét szembesült azzal, hogy hiába veszi át szó szerint az áhított fejlett Nyugat összes haladó ideológiáját,

a hazai valóság nem és nem és nem akar az egyetemi és egyéb, matcha teával, kézműves sörrel és elektromos rollerrel meghajtott ideologikus víziók szerint létezni.

Azt állítom, hogy Babasha úr kifütyülői (de a reflexből rasszizmust sikoltók is) tulajdonképpen a saját népük tömegkultúráját hurrogták le. Amivel önmagában nincsen semmi baj. El tudom fogadni, hogy valakinek nem tetszik a saját népének tömegkultúrája. Az a baj, amikor ezen az alapon ítélkeznek elevenek és holtak fölött, valamiféle vágyvezérelt progresszív piedesztálon állva.

Hogy miért baj ez? Azért, mert ezzel gyakorlatilag semmit nem érnek el, azon kívül, hogy az ideológia tenyerét jól belenyomják a biztonságos tereken kívül létező valóságba. És utána elcsodálkoznak azon, hogy büdös. Pedig nem az. Csak más.

A manele egy tömegkultúra jelképe. A mai román tömegkultúráé.

A sokat mantrázott tolerancia pedig ott kezdődne, hogy a tisztelt elit elfogadja a szemüket kiverő, dobhártyájukat kiszúró, orrukat facsaró valóságot. Akkor talán könnyebb lenne viszonyulni is hozzá. És akkor talán nem is fütyülnének ki senkit. Hanem elkezdődne valami, ami tényleg a kölcsönös elfogadáson és tiszteleten alapulna, az ideológiai kalapácsvetés, szlogenrágógumizás helyett.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!
Főtér

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

PSD: A Bolojan-kormány ijesztő hiányt termelt. PSD-többségű kormány: nem is!
Főtér

PSD: A Bolojan-kormány ijesztő hiányt termelt. PSD-többségű kormány: nem is!

Továbbá: a vámosok lefoglaltak 700 000 eurót a reptéren, aztán a pénz eltűnt, mint a kámfor. És egy földcsuszamlás miatt teljesen lezárták az A10-es autópályát, káosz is lett belőle.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni
Krónika

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni

Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély
Székelyhon

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Megkapta az építkezési engedélyt a Csíkszereda zsögödi részére tervezett Dracula Park Transylvania. A beruházó Lénárd András bejelentése szerint egy újabb, fontos mérföldkőhöz érkezett a nagyszabású élménypark előkészítése.

// még több főtér.ro
Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS