// 2026. április 1., szerda // Hugó
Pap István Pap István

A Szent László tér (újabb) elrománosítása

// HIRDETÉS

A magyarok feltehetőleg jó néven vennék azt, ha Szent László visszakerülne arra a térre, amit ők, a románokkal ellentétben soha nem hívtak Unirii, az Egyesülés terének.

(Külön)Vélemény

Szerző: Pap István
2015. február 09., 16:12

„A Szent Lászlót tisztelő nagyváradi magyar közösség már igencsak megedződött: 1918 után elvitték Szent László szobrát a róla elnevezett váradi főtérről, aminek a nevét a román főhatalom természetesen azonnal meg is változtatta. A kommunista rendszerben ágyúk meg Ceauşescu-portré virított a téren, és meggyőződésem, hogy a római katolikus Szent László-templomot is legfőképp azért akarták elmozdítani a térről, mert a város magyar múltjáról árulkodott; egy román ortodox templomot természetesen nem jutott volna eszükbe a kommunistáknak elmozdítani onnan. A rendszerváltás után pedig a város életéhez gyakorlatilag semmilyen formában sem köthető Mihály vajda került Szent László egykori helyére.

Mindezt azért idézem fel, mert hamarosan megkezdődik a váradi főtér felújítása, ami feltehetőleg hosszú évekre, évtizedekre meg fogja határozni a város központjának arculatát és hangulatát. A váradi és most kizárólag román városvezetés számára ez a térfelújítás alkalmat nyújthatna arra, hogy kilépjen végre a tizenkilencedik és a huszadik századból, és a város főterét nem az egyik nemzetnek a másik feletti dominanciáját közvetítő szimbolika mentén, hanem a városban élő közösségek egyenlő mértékű tisztelete alapján alakítaná ki. A magyarok feltehetőleg jó néven vennék azt, ha Szent László visszakerülne arra a térre, amit ők, a románokkal ellentétben soha nem hívtak Unirii, az Egyesülés terének. Amivel egyébként nincs is semmi baj, hisz minden közösségnek megvan a maga történelmi narratívája, és a békés egymás mellett élés egyik módozata az, ha a közösségi helyeiket a különböző közösségek saját elnevezéssel illetik, és ha ezen senki meg nem ütközik. A tolerancia, a kölcsönös tisztelet jele lehet ez, mint ahogy az is, ha egyazon téren a különböző nemzeti közösségek múltjának fontos alakjai egyszerre kapnak helyet. De sajnos ennek az üzenetnek a megjelenítését a nagyváradi városvezetés nem hogy elmulasztja, hanem tudatosan kerüli.

Gondolom és írom ezt azért, mert a város alpolgármestere szerint nem lehet kihelyezni Szent László szobrát a főtérre, mert már van egy elfogadott térfelújítási terv, ami uniós támogatást nyert, és félő, hogy bármiféle változtatás a támogatás elvesztéséhez vezet. Mondja ezt az az alpolgármester, aki személyesen járta ki azt, hogy a nagyváradi helyi tanács által már elfogadott térfelújítási tervet radikálisan megváltoztassák. Vagyis az alpolgármester ezzel az érvnek álcázott ürüggyel próbálja takargatni a városvezetés valódi szándékát, a kizárólagos román dominancia köztéri megjelenítését. Hisz mi mással lehet magyarázni azt, hogy Nagyvárad Unirii-nak nevezett főterén csakis a román történelemhez kapcsolódó személyiségek kaphatnak helyet (a Szent László-templom piciny kertjében, vagyis magánterületen lévő Pio atya-szobor nem számítható ide), viszont a helyi magyar és az egyetemes katolikus közösség jelentős történelmi alakjáról a térfelújítók hallani sem akarnak? (...)

De hiába munkálkodik a nemzeti érzeményektől dagadó keblű román városvezetés azon, hogy Szent Lászlót kiiktassa a kollektív emlékezetből, a még itt élő több mint negyvenezer váradi magyar számára a Szent László tér szobor és hivatalos elnevezés nélkül is mindig Szent László tér marad.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Előkerült a két elveszett dicsőszentmártoni kislány
Krónika

Előkerült a két elveszett dicsőszentmártoni kislány

Előkerült hétfőn a vasárnap elveszett két dicsőszentmártoni kislány, Rebeca és Melisa – közölte Facebook-oldalán a román belügyminisztérium (MAI).

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Főtér

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

Megtalálták a két eltűnt kislányt
Székelyhon

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében
Krónika

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében

Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket
Székelyhon

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket

Újabb részletek láttak napvilágot hétfő késő délután a Dicsőszentmártonból eltűnt és a várostól négy kilométerre, egy elszigetelt területen megtalált kislányok ügyében.

// még több főtér.ro
Használati utasítás március 15-re
2026. március 12., csütörtök

Használati utasítás március 15-re

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

Használati utasítás március 15-re
2026. március 12., csütörtök

Használati utasítás március 15-re

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS