// 2025. május 10., szombat // Ármin, Pálma
Szántai János Szántai János

A szász erődtemplomok esete a hódítókkal

// HIRDETÉS

„Ne hagyjátok a templomot, ...” Aha!

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2016. február 23., 09:08

Ha cinikus akarnék lenni – márpedig miért is ne lennék az, hiszen annyi „koronás” állami fő jár elöl a jó példával –, azt mondhatnám, hogy a két szász erődtemplom tornya úgy dőlt össze, mint a szász származású román, Klaus Johannis államelnök népszerűsége.

Persze másról, többről van itt szó, mint némi tehetetlenségből fakadó cinizmusról, illetve frappánsnak tűnő hasonlatról. A politikusok feltűnése és eltűnése, ha tetszik, normális. Jönnek, látnak, győznek, építenek, lopnak, okosakat, nagyokat vagy hülyeségeket mondanak, aztán eltűnnek a magán- és egyéb szférákban vagy a börtönben, ki-ki habitusa, génállománya avagy mázlija szerint. Igaz, a templomok is összedőlnek néha. Például háború idején. A hódító jön és jó esetben csak a vallási „felségjelet” cseréli le. Ez a pragmatikus fajta. Rossz esetben porig rombolja a leigázott ellenfél templomait.

Kétfajta rombolás létezik. Az egyik aktív. Vagyis a hódító szépen felállítja az ágyúit és addig lövi a célpontot, amíg az összedől. Pont. Ez a fajta pusztítás mégis valahol tökös. Mert vállalja.

A másik fajta rombolás passzív. Vagyis az illetékesek (egyelőre maradjunk ennyiben) élik az életüket, emigrálnak, fogynak (szászok), vagy éppen betelepülnek, gyarapodnak (románok), és közben még büszkén mutogatják is a „célpontokat”, amelyek szép lassan megereszkednek, hogy aztán egy szép napon összerogyjanak. Ez történt a közelmúltban a rádosi, majd a szászveresmarti erődtemplomok tornyaival. Hellyel-közzel 500, illetve 700 évig megálltak a lábukon. Aztán ledőltek. Mert hagyták. Nos, ez a fajta rombolás töketlen. Puhapöcsű. Gájner. Mert még csak fel se vállalja.

És akkor nézzük, kik lehetnek az illetékesek. Elsősorban a templomok tulajdonosa, ugye. Vagyis az evangélikus egyház. Amelynek nyilván célja, hogy az épített örökségét, saját vagyonát megőrizze. És számos szász erődtemplomot sikerült is felújítani. Csak hát, ennyire futotta. Oké. Most akkor mi van? Nincs pénz. Ledőlt. Ennyi. Lehet nyilatkozatok, dokumentumok százait kitolni, hogy ki miért nem felelős, vagy éppen fordítva. Azért ilyenkor (elnézést az ismét feltörő cinizmusért) irigyelni tudom az afgánokat, például. Ott legalább világos volt a szitu: jöttek a tálibok, kerek perec megmondták, hogy nem kell a bálványimádás, oszt berobbantották a bamijáni Buddha-szobrokat. Tiszta beszéd! Vagy az Iszlám Államot, például. Ők is kerek perec megmondták, hogy Jónás próféta moszuli mecsete hitehagyottak gyülekezete, oszt bumm! Tiszta beszéd! Gondolom, az evangélikus egyház illetékesei azt mondják, jaj, de fontosak ezek a templomok. Oszt… 

Olyan vélekedés is megjelent a hazai magyar sajtóban, miszerint a toronyromlásért a magyar állam a hibás. Na, ezt komolyan venni nem tudom, legfeljebb röhögni rajta.

Ott van viszont a román állam. Mert Romániában élünk, ugye. És ha már egy korábbi román államnak sikerült elűznie, illetve eladnia az erdélyi szászokat, akkor az „utódállamoknak” kötelessége lenne megóvni, feljavítani az épített örökséget. Amit készen kaptak. Ez esetben a „nyámcoktól”. Merem remélni, hogy a szász Johannis elnök számára a szász erődtemplomok ügye nem jelenti holmi „banális adminisztratív intézkedések” hiányát. Hanem elgondolkodik kicsit. És ugyanígy a miniszterelnök is. Meg a többi állami illetékes. Például azon, hogy ne úgy jelenjenek meg a világ szemében, mint a gájner hódítók. Akik beülnek egy másik kultúra területére, felhúzzák a saját templomaikat, a többiét viszont veszni hagyják. És még annyi „becsület” sincs bennük, hogy felrobbantsák őket.

Fotók: gatestoneinstitute.org, wikipedia.org, Rotbav (Facebook), Lapidum (Facebook).

// HIRDETÉS
Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?
Főtér

Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?

Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.

Habemus papam! Amerikai bíborost választottak Róma püspökévé
Krónika

Habemus papam! Amerikai bíborost választottak Róma püspökévé

Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.

Kell-e tartanunk George Simiontól?
Főtér

Kell-e tartanunk George Simiontól?

Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában
Székelyhon

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában

Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével
Krónika

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével

A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat
Székelyhon

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat

A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgorozza, szidalmazza, fenyegeti és „visszaküldené” a romániai magyarokat Magyarországra. A TikTok közösségi videómegosztón terjedő videó kapcsán Kézdivásárhely polgármestere is megszólalt.

// még több főtér.ro
Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!
2025. április 29., kedd

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!

„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!
2025. április 29., kedd

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!

„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”

Történetek a kereszt alól
2025. április 23., szerda

Történetek a kereszt alól

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Történetek a kereszt alól
2025. április 23., szerda

Történetek a kereszt alól

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből
2025. április 17., csütörtök

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből

„A gyergyói biotechnológiai központból kiszabadult a BY-4 szintetikus kórokozó és szinte napok alatt végzett az összes fával és bokorral a Gyergyói-medence déli részén és a Marosfőtől az egykori Tusnádfürdőig húzódó hetven kilométer hosszú sávban.”

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből
2025. április 17., csütörtök

Kihal az erdő – tizennyolcadik erdélyi történet a jövőből

„A gyergyói biotechnológiai központból kiszabadult a BY-4 szintetikus kórokozó és szinte napok alatt végzett az összes fával és bokorral a Gyergyói-medence déli részén és a Marosfőtől az egykori Tusnádfürdőig húzódó hetven kilométer hosszú sávban.”

Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS