// 2025. augusztus 23., szombat // Bence
Sánta Miriám Sánta Miriám

A papíralapú olvasás jobbat tesz az agyunkkal, mint gondolnánk

// HIRDETÉS

Vegyük elő azokat a régi folyóiratokat. Könyvet a polcról. Az analóg múltat nem helyettesíti a digitális őrület, amiben élünk.

(Külön)Vélemény

Szerző: Sánta Miriám
2025. január 21., 17:23

Nemrég kaptam kölcsön régi magyar Metal Hammereket. Elég nevetséges ezt így leírni: mintha legalábbis a régi magyar irodalom szemináriumi anyagai lennének – valami nagy becsben tartott kéziratok.

Nem is áll olyan távol ez a valóságtól, ugyanis

// HIRDETÉS
a régi metálzenei szaklap első lapszámait még írógéppel, házi technikákkal, fanzine stílusban alkotta meg Cselőtei László és Lénárd László (RIP),

akik 1986 óta igyekeztek egy évben tíz lapszámot kiadni a szubkultúrára éhes olvasók számára. A lap párszor már belekerült a slamasztikába és a túlélése forgott kockán, sajnos jelenleg is ugyanez történik. Digitális lapszámok kiadásával próbálták orvosolni a helyzetet, 1-2 vastagabb nyomtatott változattal kiegészítve, támogatások, drágítások, egyebek mellett.

Azért nehéz ezt végignézni, mert olyan emberek munkájának láthatjuk az utolsó erőfeszítéseit, akik az egész életüket feltették ennek a zenei műfajnak a népszerűsítésére, az arról szóló információ átadására, a közösségépítésre, a magyar nyelvterület lefedésére. A Metal Hammer, később Hammerworld magazin elérhetővé vált Erdélyben is (meg Felvidéken, Vajdaságban), ahol szintén sokan vásárolták, rendelték meg a magazint.

Hogy hogyan juthattak el a kölcsön kapott, nyolcvanas évek végén kiadott lapszámok a határon, azt nem tudom, de ezeket, és a kilencvenes évek legelején kiadottakat

úgy forgattam, mintha egy időutazáson vettem volna részt.

Nem mintha nem lettek volna tele a polcok folyóirat-hegyekkel korábban is (Nők Lapják, Szabadságok…). Megelevenedtek előttem a nagyon halvány gyerekkori hangulatok, emlékek, összevegyültek a filmekből, könyvekből és az internetről összeszedett információval, hogy kialakuljon bennem egy kép arról az időszakról, és visszarepítsen egy olyan analóg múltba, ami már sosem fog visszajönni.

Nem is kell neki.

De néha jó, hogy visszatér. Az ember egyszerűségre, kiszámíthatóságra, a munkája megbecsülésére, rendszerre, igazságra vágyik egy post-truth korszakban, ahol az agyunknak annyi információt kell minden nap feldolgoznia, amennyire valószínűleg pár évszázaddal, vagy akár évtizeddel ezelőtt még gondolni sem tudott.

Az agyunk nem úgy alakult ki, hogy mindezt a rengeteg beérkező információt feldolgozza. Sőt, a tudósok szerint az ok, amiért sokan közülünk állandóan kimerültnek érezzük magunkat, az pont az információs túlterheltség. Még akkor is, ha történetesen tudásszomjunk van, és belevetjük magunkat az információ sűrűjébe.

„Információkutatók megállapították, hogy a ma élő átlagember naponta akár 74 gigabájt (GB) információt is feldolgoz a tévén, számítógépeken, mobiltelefonokon, táblagépeken, hirdetőtáblákon és sok más kütyün keresztül. Ez egyenértékű azzal, mintha 16 filmet néznénk meg, több mint 200 000 szót olvasnánk el, vagy közel 200 órán át görgetnénk a TikTokon. Minden évben az agyunk 5 százalékkal több információt vesz fel, mint az előző évben. Hogy ezt még inkább kontextusba helyezzük, gondoljunk erre: alig 500 évvel ezelőtt 74 GB információ volt az, amit egy magasan képzett ember egy élet alatt elfogyasztott könyvek és történetek révén. Ráadásul csak 2011-ben naponta ötször annyi információt vettünk magunkhoz, mint 1986-ban – ez 174 újságnak felel meg.”

olvashatjuk a felmérésekben. Ráadásul 2011-es adat adja a példát, ami – a legjobbak között is – 14 éve volt, azóta pedig még kétségbeejtőbb lehet.

A Metal Hammer magazin személyes példája révén döbbenetes ezzel a mostani agyunkkal végignézni, ahogy lelkes emberek ezrei (annak idején 10 000 példányban is kinyomtatták a lapot!) üzennek egymásnak a Súgd meg nekünk rovat hasábjain, ahol diszkográfia-leírásokat kérnek a szerkesztőkről, egy hónapos késéssel adnak hibaigazítást, vagy zenekart szeretnének alapítani X megyében, netán levelezni akarnak Y banda rajongóival, nyilvánosan megadva a postacímüket, Z posztereket adnak ABC poszterekért és egyéb képekért cserébe.

A koncertbeszámolók, zenekari ismertetők, új megjelenések, interjúk mind első kézből kapott, fontos és izgalmas információknak számítottak, amiket a rajongók, olvasók lelkesen vártak hónapról-hónapra. És meg is jegyezték.

Merthogy a papíralapú információ-átadásnak az az előnye, hogy az ember jobban megjegyzi:

már elég régóta végeznek felméréseket erről is, miszerint a kézzel leírt vagy nyomtatott, papíralapú szöveget az emberi agy jobban megjegyzi és fölfogja, mint a képernyőn olvasott szöveget (írom ezt úgy, hogy mindannyian képernyőn fogják olvasni, ugye). Ez a tanulás elősegítésében ugyan lassabb, hiszen tollat kell ragadni, és bizony jegyzetelni kell, oldalakon keresztül írni, vázlatokat készíteni stb., ugyanakkor sokkal hatékonyabban megragad az információ.

Ugyanezt lehet elmondani arról a jelenségről is, hogy papíralapú térképeket már csak a hegyvidéki túrázók használnak, ők is a biztonság kedvéért, meg néhány lelkes papírtérkép-kedvelő – a GPS mindent átvett, még az olyan mezei szokások helyét is, mint az irányjelző táblák figyelését a kormány mögül.

Nem jegyzünk meg telefonszámokat, lakcímeket, irányítószámokat: készen kapunk mindent.

Elvileg nem is arról lenne szó, hogy a fiatal generációk minden tagjának tudnia kellene minden áron, mi volt az a floppy-lemez vagy neadjisten, a „menedzserkalkulátor”. Ezt még az idősebbek sem mindig tudják. A memóriánk kihelyezése, az okoseszközök mint hozzánk nőtt testrész kezelése az, ami felpörgeti az információ áramlását, de megállítani nem mindig tudja: az áramláson, átfolyáson van a hangsúly, nem a megmaradáson, a tároláson és a használaton.

Néhány adat arról, mennyi időt töltünk képernyő előtt (2024-es adatokra támaszkodva, a statisztika többi adatait itt lehet megnézni):

  • Világszerte az emberek naponta átlagosan 6 óra 40 percet töltenek képernyőn.
  • A napi képernyőidő 2013 óta naponta több mint 30 perccel nőtt.
  • A 0-2 évesek csaknem fele (49 százaléka) okostelefonokkal kommunikál.
  • A Z generáció naponta átlagosan 9 órát tölt képernyőn.

A régi Hammerek forgatása – de bármely analóg média kézbevétele, legyen az kazetta, bakelit, könyv, bármi –

üdítő élmény, alámerülős, beszippantós tevékenység, amelyre sokkal nagyobb szüksége van az agyunknak, mint bármikor.

Nem feltétlenül a régi-új információ megjegyzése miatt, hanem azért, mert biztosít egy teljesen más flow-élményt. Nem a dopaminszintünk csúcsra járatása és a végtelenre nyújtott visszacsatolási hurkokba gabalyodás okozta kimerültség fogja leuralni az életünket. Már így is leuralja: nincs visszaút, és minél hamarabb valljuk be önmagunknak, annál könnyebb elfogadni és kikerülni a bűntudat rögös útját.

Ha viszont időnként visszarepülünk az időbe és jelen idejűvé tesszük az analóg életformá(n)k részeit, azzal többet nyerünk, mint veszítünk. Vegyük elő a kazettofont, lemezjátszót. Üssünk fel egy könyvet. Nézzük végig egyik kedvenc magazinunk valamelyik évfolyamát. Szemléljük hosszan a nyomtatott lapot. Fotózzunk filmre.

Bámuljunk a semmibe, unatkozzunk kicsit. Élvezzük.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…
Főtér

Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…

… a román külügyminiszter asszony meg akarta mondani, mi a helyes vízió az orosz-ukrán háború ügyében, de jól elkeresztelte Volodimir Zelenszkijt… és reszkessetek, allinclusive-rajongók, Törökország bemutat nektek!

Tánczos: szükséges az ingatlanadó 60-70 százalékos emelése
Krónika

Tánczos: szükséges az ingatlanadó 60-70 százalékos emelése

Jelenleg a helyi adók 60-70 százalékos emeléséről van szó, de ez még nem a végleges változat – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.

Bréking: újabb erdélyi város előzte meg Bukarestet ingatlanárak terén – hírek szombaton
Főtér

Bréking: újabb erdélyi város előzte meg Bukarestet ingatlanárak terén – hírek szombaton

További híreink: a román külügy is reagált Trump és Putyin alaszkai csúcstalálkozójára, a hétvégén pedig viharok, záporok váltják a kánikulát.

Bika ölhetett meg egy férfit Csíkszereda határában
Székelyhon

Bika ölhetett meg egy férfit Csíkszereda határában

Hatvanöt éves férfi holttestét találták meg Csobotfalva közelében augusztus 21-én délután. A Hargita megyei rendőrség tájékoztatása szerint bika támadhatta meg az áldozatot, aki ennek következtében életét vesztette.

Eldöntötte a kormány, mennyi pénzt lehet egy összegben felvenni a magánnyugdíjból
Krónika

Eldöntötte a kormány, mennyi pénzt lehet egy összegben felvenni a magánnyugdíjból

A fizetési időszak kezdetén a teljes összeg 30 százaléka vehető fel egy összegben a II. pillérben összegyűlt magánnyugdíjnak – döntötte el a román kormány csütörtöki ülésén.

„Szégyen! Le, hazug miniszter!” – tiltakoznak a háromszéki szakszervezetek tagjai
Székelyhon

„Szégyen! Le, hazug miniszter!” – tiltakoznak a háromszéki szakszervezetek tagjai

Egészségügyben, oktatásban, szociális ellátásban és helyi közigazgatásban dolgozók gyűltek össze szerdán délben Sepsiszentgyörgyön a kormányhivatal épülete előtt. A tüntetésen nagyjából száz háromszéki szakszervezetis adott hangot követeléseinek.

// még több főtér.ro
Erdély a magasban
2025. augusztus 20., szerda

Erdély a magasban

Rendhagyó beszámoló Romsics Ignác történész, Versenyfutás Erdélyért című kolozsvári előadásáról.

Erdély a magasban
2025. augusztus 20., szerda

Erdély a magasban

Rendhagyó beszámoló Romsics Ignác történész, Versenyfutás Erdélyért című kolozsvári előadásáról.

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója
2025. augusztus 06., szerda

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója

„Megtörte egy egész generáció lendületét, rezignáltságba, cinizmusba, keserűségbe taszítva azokat, akik rájöttek, hogy a rendszerváltásnak nevezett 1989-es mozzanat elszalasztott esély, hamvába holt lehetőség.”

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója
2025. augusztus 06., szerda

Ion Iliescu, az igazi rendszerváltás sírásója

„Megtörte egy egész generáció lendületét, rezignáltságba, cinizmusba, keserűségbe taszítva azokat, akik rájöttek, hogy a rendszerváltásnak nevezett 1989-es mozzanat elszalasztott esély, hamvába holt lehetőség.”

Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS