// 2025. január 24., péntek // Timót
Sánta Miriám Sánta Miriám

A papíralapú olvasás jobbat tesz az agyunkkal, mint gondolnánk

// HIRDETÉS

Vegyük elő azokat a régi folyóiratokat. Könyvet a polcról. Az analóg múltat nem helyettesíti a digitális őrület, amiben élünk.

(Külön)Vélemény

Szerző: Sánta Miriám
2025. január 21., 17:23

Nemrég kaptam kölcsön régi magyar Metal Hammereket. Elég nevetséges ezt így leírni: mintha legalábbis a régi magyar irodalom szemináriumi anyagai lennének – valami nagy becsben tartott kéziratok.

Nem is áll olyan távol ez a valóságtól, ugyanis

// HIRDETÉS
a régi metálzenei szaklap első lapszámait még írógéppel, házi technikákkal, fanzine stílusban alkotta meg Cselőtei László és Lénárd László (RIP),

akik 1986 óta igyekeztek egy évben tíz lapszámot kiadni a szubkultúrára éhes olvasók számára. A lap párszor már belekerült a slamasztikába és a túlélése forgott kockán, sajnos jelenleg is ugyanez történik. Digitális lapszámok kiadásával próbálták orvosolni a helyzetet, 1-2 vastagabb nyomtatott változattal kiegészítve, támogatások, drágítások, egyebek mellett.

Azért nehéz ezt végignézni, mert olyan emberek munkájának láthatjuk az utolsó erőfeszítéseit, akik az egész életüket feltették ennek a zenei műfajnak a népszerűsítésére, az arról szóló információ átadására, a közösségépítésre, a magyar nyelvterület lefedésére. A Metal Hammer, később Hammerworld magazin elérhetővé vált Erdélyben is (meg Felvidéken, Vajdaságban), ahol szintén sokan vásárolták, rendelték meg a magazint.

Hogy hogyan juthattak el a kölcsön kapott, nyolcvanas évek végén kiadott lapszámok a határon, azt nem tudom, de ezeket, és a kilencvenes évek legelején kiadottakat

úgy forgattam, mintha egy időutazáson vettem volna részt.

Nem mintha nem lettek volna tele a polcok folyóirat-hegyekkel korábban is (Nők Lapják, Szabadságok…). Megelevenedtek előttem a nagyon halvány gyerekkori hangulatok, emlékek, összevegyültek a filmekből, könyvekből és az internetről összeszedett információval, hogy kialakuljon bennem egy kép arról az időszakról, és visszarepítsen egy olyan analóg múltba, ami már sosem fog visszajönni.

Nem is kell neki.

De néha jó, hogy visszatér. Az ember egyszerűségre, kiszámíthatóságra, a munkája megbecsülésére, rendszerre, igazságra vágyik egy post-truth korszakban, ahol az agyunknak annyi információt kell minden nap feldolgoznia, amennyire valószínűleg pár évszázaddal, vagy akár évtizeddel ezelőtt még gondolni sem tudott.

Az agyunk nem úgy alakult ki, hogy mindezt a rengeteg beérkező információt feldolgozza. Sőt, a tudósok szerint az ok, amiért sokan közülünk állandóan kimerültnek érezzük magunkat, az pont az információs túlterheltség. Még akkor is, ha történetesen tudásszomjunk van, és belevetjük magunkat az információ sűrűjébe.

„Információkutatók megállapították, hogy a ma élő átlagember naponta akár 74 gigabájt (GB) információt is feldolgoz a tévén, számítógépeken, mobiltelefonokon, táblagépeken, hirdetőtáblákon és sok más kütyün keresztül. Ez egyenértékű azzal, mintha 16 filmet néznénk meg, több mint 200 000 szót olvasnánk el, vagy közel 200 órán át görgetnénk a TikTokon. Minden évben az agyunk 5 százalékkal több információt vesz fel, mint az előző évben. Hogy ezt még inkább kontextusba helyezzük, gondoljunk erre: alig 500 évvel ezelőtt 74 GB információ volt az, amit egy magasan képzett ember egy élet alatt elfogyasztott könyvek és történetek révén. Ráadásul csak 2011-ben naponta ötször annyi információt vettünk magunkhoz, mint 1986-ban – ez 174 újságnak felel meg.”

olvashatjuk a felmérésekben. Ráadásul 2011-es adat adja a példát, ami – a legjobbak között is – 14 éve volt, azóta pedig még kétségbeejtőbb lehet.

A Metal Hammer magazin személyes példája révén döbbenetes ezzel a mostani agyunkkal végignézni, ahogy lelkes emberek ezrei (annak idején 10 000 példányban is kinyomtatták a lapot!) üzennek egymásnak a Súgd meg nekünk rovat hasábjain, ahol diszkográfia-leírásokat kérnek a szerkesztőkről, egy hónapos késéssel adnak hibaigazítást, vagy zenekart szeretnének alapítani X megyében, netán levelezni akarnak Y banda rajongóival, nyilvánosan megadva a postacímüket, Z posztereket adnak ABC poszterekért és egyéb képekért cserébe.

A koncertbeszámolók, zenekari ismertetők, új megjelenések, interjúk mind első kézből kapott, fontos és izgalmas információknak számítottak, amiket a rajongók, olvasók lelkesen vártak hónapról-hónapra. És meg is jegyezték.

Merthogy a papíralapú információ-átadásnak az az előnye, hogy az ember jobban megjegyzi:

már elég régóta végeznek felméréseket erről is, miszerint a kézzel leírt vagy nyomtatott, papíralapú szöveget az emberi agy jobban megjegyzi és fölfogja, mint a képernyőn olvasott szöveget (írom ezt úgy, hogy mindannyian képernyőn fogják olvasni, ugye). Ez a tanulás elősegítésében ugyan lassabb, hiszen tollat kell ragadni, és bizony jegyzetelni kell, oldalakon keresztül írni, vázlatokat készíteni stb., ugyanakkor sokkal hatékonyabban megragad az információ.

Ugyanezt lehet elmondani arról a jelenségről is, hogy papíralapú térképeket már csak a hegyvidéki túrázók használnak, ők is a biztonság kedvéért, meg néhány lelkes papírtérkép-kedvelő – a GPS mindent átvett, még az olyan mezei szokások helyét is, mint az irányjelző táblák figyelését a kormány mögül.

Nem jegyzünk meg telefonszámokat, lakcímeket, irányítószámokat: készen kapunk mindent.

Elvileg nem is arról lenne szó, hogy a fiatal generációk minden tagjának tudnia kellene minden áron, mi volt az a floppy-lemez vagy neadjisten, a „menedzserkalkulátor”. Ezt még az idősebbek sem mindig tudják. A memóriánk kihelyezése, az okoseszközök mint hozzánk nőtt testrész kezelése az, ami felpörgeti az információ áramlását, de megállítani nem mindig tudja: az áramláson, átfolyáson van a hangsúly, nem a megmaradáson, a tároláson és a használaton.

Néhány adat arról, mennyi időt töltünk képernyő előtt (2024-es adatokra támaszkodva, a statisztika többi adatait itt lehet megnézni):

  • Világszerte az emberek naponta átlagosan 6 óra 40 percet töltenek képernyőn.
  • A napi képernyőidő 2013 óta naponta több mint 30 perccel nőtt.
  • A 0-2 évesek csaknem fele (49 százaléka) okostelefonokkal kommunikál.
  • A Z generáció naponta átlagosan 9 órát tölt képernyőn.

A régi Hammerek forgatása – de bármely analóg média kézbevétele, legyen az kazetta, bakelit, könyv, bármi –

üdítő élmény, alámerülős, beszippantós tevékenység, amelyre sokkal nagyobb szüksége van az agyunknak, mint bármikor.

Nem feltétlenül a régi-új információ megjegyzése miatt, hanem azért, mert biztosít egy teljesen más flow-élményt. Nem a dopaminszintünk csúcsra járatása és a végtelenre nyújtott visszacsatolási hurkokba gabalyodás okozta kimerültség fogja leuralni az életünket. Már így is leuralja: nincs visszaút, és minél hamarabb valljuk be önmagunknak, annál könnyebb elfogadni és kikerülni a bűntudat rögös útját.

Ha viszont időnként visszarepülünk az időbe és jelen idejűvé tesszük az analóg életformá(n)k részeit, azzal többet nyerünk, mint veszítünk. Vegyük elő a kazettofont, lemezjátszót. Üssünk fel egy könyvet. Nézzük végig egyik kedvenc magazinunk valamelyik évfolyamát. Szemléljük hosszan a nyomtatott lapot. Fotózzunk filmre.

Bámuljunk a semmibe, unatkozzunk kicsit. Élvezzük.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért hiábavaló elemzést írni a román politikáról?

Sólyom István

Erőfeszítés, amely célt nem ér, mozdulat, amely sziklát gördít, hogy az újra és újra visszahulljon.

A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség

Szántai János

Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?

// HIRDETÉS
Nagyítás

De ki fogja megvédeni Mari nénit a deepfake-től? És egyáltalán mi az a deepfake?

Varga László Edgár

A modern technika segítségével ma már bármit el lehet mondatni bárkivel olyan hitelesnek tűnő videókban, amik a legtöbb embert képesek megtéveszteni. Hogyan szúrjuk ki a deepfake tartalmakat?

A nagyhatalmak árnyékában alakult Románia és Magyarország külpolitikája a Trianon utáni időszakban

Sólyom István

Antagonisztikus ellentét feszült a két ország között Erdély kérdésében, ami alapjaiban határozta meg a diplomáciai kapcsolatokat a múlt század húszas éveiben – mondja Marchut Réka történész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Húszezer euróért kínálnak egy parkolóhelyet Kolozsváron – hétfői hírmix
Főtér

Húszezer euróért kínálnak egy parkolóhelyet Kolozsváron – hétfői hírmix

Nagy a gyógyszerhiány az országban. Továbbá: négy új határmenti összeköttetés lesz Románia és Magyarország között.

Bolojan botrányos körülmények között jelentette be, hogy kirúgnak több mint száz szenátusi alkalmazottat
Krónika

Bolojan botrányos körülmények között jelentette be, hogy kirúgnak több mint száz szenátusi alkalmazottat

Botrányos körülmények között, az érintettek tiltakozása és pfujolása közepette jelentette be Ilie Bolojan, a szenátus elnöke, hogy a felsőház alkalmazottainak számát 796-ról 618-ra csökkentik.

Kisbaltával csapta fejbe, ököllel ütötte arcon rokonait egy 64 éves férfi, miután ellopta egyikőjük biciklijét – hírmix
Főtér

Kisbaltával csapta fejbe, ököllel ütötte arcon rokonait egy 64 éves férfi, miután ellopta egyikőjük biciklijét – hírmix

Európa-szerte keresnek két eltűnt Szilágy megyei lányt. A kabátjával együtt a 4000 eurós megtakarítását is odaajándékozta egy 88 éves nő. Kétszázezer lejt lopott volt élettársától egy baróti nő.

Megtalálták az eltűnt székelyudvarhelyi fiatal nőt
Székelyhon

Megtalálták az eltűnt székelyudvarhelyi fiatal nőt

Egy magyarországi kórházban találták meg a két napja eltűnt székelyudvarhelyi Zsófiát.

Újabb élményfürdő épült Bihar megyében
Krónika

Újabb élményfürdő épült Bihar megyében

Hamarosan újabb élményfürdőben csobbanhatunk Bihar megyében: az építő elkészült a margittai szabadidőközponttal.

Megvan az e-SIGUR rendszer első áldozata
Székelyhon

Megvan az e-SIGUR rendszer első áldozata

Megtörtént az első járművezetői jogosítvány felfüggesztése az e-SIGUR rendszer alkalmazása révén – közölte szerdán a román országos rendőrség (IGPR) az Agerpres hírügynökséggel.

// még több főtér.ro
A nagyvárosi polgárt újfent minden zavarja
2024. december 26., csütörtök

A nagyvárosi polgárt újfent minden zavarja

Rókák, jég, cégérek. A kolozsvári polgárok nap mint nap fenyegetettségben és rettegésben élnek. Jöhet a tél, a hó, a karácsony, a polgártársak nem győzik a sok aggodalommal. Amerre néznek, mindenhol veszélyforrás, némi elégedetlenkedéssel fűszerezve.

A nagyvárosi polgárt újfent minden zavarja
2024. december 26., csütörtök

A nagyvárosi polgárt újfent minden zavarja

Rókák, jég, cégérek. A kolozsvári polgárok nap mint nap fenyegetettségben és rettegésben élnek. Jöhet a tél, a hó, a karácsony, a polgártársak nem győzik a sok aggodalommal. Amerre néznek, mindenhol veszélyforrás, némi elégedetlenkedéssel fűszerezve.

Különvélemény

Miért hiábavaló elemzést írni a román politikáról?

Sólyom István

Erőfeszítés, amely célt nem ér, mozdulat, amely sziklát gördít, hogy az újra és újra visszahulljon.

A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség

Szántai János

Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?

// HIRDETÉS
Nagyítás

De ki fogja megvédeni Mari nénit a deepfake-től? És egyáltalán mi az a deepfake?

Varga László Edgár

A modern technika segítségével ma már bármit el lehet mondatni bárkivel olyan hitelesnek tűnő videókban, amik a legtöbb embert képesek megtéveszteni. Hogyan szúrjuk ki a deepfake tartalmakat?

A nagyhatalmak árnyékában alakult Románia és Magyarország külpolitikája a Trianon utáni időszakban

Sólyom István

Antagonisztikus ellentét feszült a két ország között Erdély kérdésében, ami alapjaiban határozta meg a diplomáciai kapcsolatokat a múlt század húszas éveiben – mondja Marchut Réka történész.

// HIRDETÉS