// 2026. április 22., szerda // Csilla, Noémi
Sánta Miriám Sánta Miriám

A papíralapú olvasás jobbat tesz az agyunkkal, mint gondolnánk

// HIRDETÉS

Vegyük elő azokat a régi folyóiratokat. Könyvet a polcról. Az analóg múltat nem helyettesíti a digitális őrület, amiben élünk.

(Külön)Vélemény

Szerző: Sánta Miriám
2025. január 21., 17:23

Nemrég kaptam kölcsön régi magyar Metal Hammereket. Elég nevetséges ezt így leírni: mintha legalábbis a régi magyar irodalom szemináriumi anyagai lennének – valami nagy becsben tartott kéziratok.

Nem is áll olyan távol ez a valóságtól, ugyanis

a régi metálzenei szaklap első lapszámait még írógéppel, házi technikákkal, fanzine stílusban alkotta meg Cselőtei László és Lénárd László (RIP),

akik 1986 óta igyekeztek egy évben tíz lapszámot kiadni a szubkultúrára éhes olvasók számára. A lap párszor már belekerült a slamasztikába és a túlélése forgott kockán, sajnos jelenleg is ugyanez történik. Digitális lapszámok kiadásával próbálták orvosolni a helyzetet, 1-2 vastagabb nyomtatott változattal kiegészítve, támogatások, drágítások, egyebek mellett.

// HIRDETÉS

Azért nehéz ezt végignézni, mert olyan emberek munkájának láthatjuk az utolsó erőfeszítéseit, akik az egész életüket feltették ennek a zenei műfajnak a népszerűsítésére, az arról szóló információ átadására, a közösségépítésre, a magyar nyelvterület lefedésére. A Metal Hammer, később Hammerworld magazin elérhetővé vált Erdélyben is (meg Felvidéken, Vajdaságban), ahol szintén sokan vásárolták, rendelték meg a magazint.

Hogy hogyan juthattak el a kölcsön kapott, nyolcvanas évek végén kiadott lapszámok a határon, azt nem tudom, de ezeket, és a kilencvenes évek legelején kiadottakat

úgy forgattam, mintha egy időutazáson vettem volna részt.

Nem mintha nem lettek volna tele a polcok folyóirat-hegyekkel korábban is (Nők Lapják, Szabadságok…). Megelevenedtek előttem a nagyon halvány gyerekkori hangulatok, emlékek, összevegyültek a filmekből, könyvekből és az internetről összeszedett információval, hogy kialakuljon bennem egy kép arról az időszakról, és visszarepítsen egy olyan analóg múltba, ami már sosem fog visszajönni.

Nem is kell neki.

De néha jó, hogy visszatér. Az ember egyszerűségre, kiszámíthatóságra, a munkája megbecsülésére, rendszerre, igazságra vágyik egy post-truth korszakban, ahol az agyunknak annyi információt kell minden nap feldolgoznia, amennyire valószínűleg pár évszázaddal, vagy akár évtizeddel ezelőtt még gondolni sem tudott.

Az agyunk nem úgy alakult ki, hogy mindezt a rengeteg beérkező információt feldolgozza. Sőt, a tudósok szerint az ok, amiért sokan közülünk állandóan kimerültnek érezzük magunkat, az pont az információs túlterheltség. Még akkor is, ha történetesen tudásszomjunk van, és belevetjük magunkat az információ sűrűjébe.

„Információkutatók megállapították, hogy a ma élő átlagember naponta akár 74 gigabájt (GB) információt is feldolgoz a tévén, számítógépeken, mobiltelefonokon, táblagépeken, hirdetőtáblákon és sok más kütyün keresztül. Ez egyenértékű azzal, mintha 16 filmet néznénk meg, több mint 200 000 szót olvasnánk el, vagy közel 200 órán át görgetnénk a TikTokon. Minden évben az agyunk 5 százalékkal több információt vesz fel, mint az előző évben. Hogy ezt még inkább kontextusba helyezzük, gondoljunk erre: alig 500 évvel ezelőtt 74 GB információ volt az, amit egy magasan képzett ember egy élet alatt elfogyasztott könyvek és történetek révén. Ráadásul csak 2011-ben naponta ötször annyi információt vettünk magunkhoz, mint 1986-ban – ez 174 újságnak felel meg.”

olvashatjuk a felmérésekben. Ráadásul 2011-es adat adja a példát, ami – a legjobbak között is – 14 éve volt, azóta pedig még kétségbeejtőbb lehet.

A Metal Hammer magazin személyes példája révén döbbenetes ezzel a mostani agyunkkal végignézni, ahogy lelkes emberek ezrei (annak idején 10 000 példányban is kinyomtatták a lapot!) üzennek egymásnak a Súgd meg nekünk rovat hasábjain, ahol diszkográfia-leírásokat kérnek a szerkesztőkről, egy hónapos késéssel adnak hibaigazítást, vagy zenekart szeretnének alapítani X megyében, netán levelezni akarnak Y banda rajongóival, nyilvánosan megadva a postacímüket, Z posztereket adnak ABC poszterekért és egyéb képekért cserébe.

A koncertbeszámolók, zenekari ismertetők, új megjelenések, interjúk mind első kézből kapott, fontos és izgalmas információknak számítottak, amiket a rajongók, olvasók lelkesen vártak hónapról-hónapra. És meg is jegyezték.

Merthogy a papíralapú információ-átadásnak az az előnye, hogy az ember jobban megjegyzi:

már elég régóta végeznek felméréseket erről is, miszerint a kézzel leírt vagy nyomtatott, papíralapú szöveget az emberi agy jobban megjegyzi és fölfogja, mint a képernyőn olvasott szöveget (írom ezt úgy, hogy mindannyian képernyőn fogják olvasni, ugye). Ez a tanulás elősegítésében ugyan lassabb, hiszen tollat kell ragadni, és bizony jegyzetelni kell, oldalakon keresztül írni, vázlatokat készíteni stb., ugyanakkor sokkal hatékonyabban megragad az információ.

Ugyanezt lehet elmondani arról a jelenségről is, hogy papíralapú térképeket már csak a hegyvidéki túrázók használnak, ők is a biztonság kedvéért, meg néhány lelkes papírtérkép-kedvelő – a GPS mindent átvett, még az olyan mezei szokások helyét is, mint az irányjelző táblák figyelését a kormány mögül.

Nem jegyzünk meg telefonszámokat, lakcímeket, irányítószámokat: készen kapunk mindent.

Elvileg nem is arról lenne szó, hogy a fiatal generációk minden tagjának tudnia kellene minden áron, mi volt az a floppy-lemez vagy neadjisten, a „menedzserkalkulátor”. Ezt még az idősebbek sem mindig tudják. A memóriánk kihelyezése, az okoseszközök mint hozzánk nőtt testrész kezelése az, ami felpörgeti az információ áramlását, de megállítani nem mindig tudja: az áramláson, átfolyáson van a hangsúly, nem a megmaradáson, a tároláson és a használaton.

Néhány adat arról, mennyi időt töltünk képernyő előtt (2024-es adatokra támaszkodva, a statisztika többi adatait itt lehet megnézni):

  • Világszerte az emberek naponta átlagosan 6 óra 40 percet töltenek képernyőn.
  • A napi képernyőidő 2013 óta naponta több mint 30 perccel nőtt.
  • A 0-2 évesek csaknem fele (49 százaléka) okostelefonokkal kommunikál.
  • A Z generáció naponta átlagosan 9 órát tölt képernyőn.

A régi Hammerek forgatása – de bármely analóg média kézbevétele, legyen az kazetta, bakelit, könyv, bármi –

üdítő élmény, alámerülős, beszippantós tevékenység, amelyre sokkal nagyobb szüksége van az agyunknak, mint bármikor.

Nem feltétlenül a régi-új információ megjegyzése miatt, hanem azért, mert biztosít egy teljesen más flow-élményt. Nem a dopaminszintünk csúcsra járatása és a végtelenre nyújtott visszacsatolási hurkokba gabalyodás okozta kimerültség fogja leuralni az életünket. Már így is leuralja: nincs visszaút, és minél hamarabb valljuk be önmagunknak, annál könnyebb elfogadni és kikerülni a bűntudat rögös útját.

Ha viszont időnként visszarepülünk az időbe és jelen idejűvé tesszük az analóg életformá(n)k részeit, azzal többet nyerünk, mint veszítünk. Vegyük elő a kazettofont, lemezjátszót. Üssünk fel egy könyvet. Nézzük végig egyik kedvenc magazinunk valamelyik évfolyamát. Szemléljük hosszan a nyomtatott lapot. Fotózzunk filmre.

Bámuljunk a semmibe, unatkozzunk kicsit. Élvezzük.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

Varga László Edgár

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?

Sánta Miriám

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Erdély a Nagy Meglepődés idején és utána
Főtér

Erdély a Nagy Meglepődés idején és utána

A Fidesz-vereség erdélyi világvége hangulatú megélésének okai nem Magyarországon, hanem itthon keresendők.

Kocsis Máté: „Sok hiba, bűn és árulás történt, sok sunyi, pénzéhes potyautas utazott velünk”
Krónika

Kocsis Máté: „Sok hiba, bűn és árulás történt, sok sunyi, pénzéhes potyautas utazott velünk”

„Sok hiba, bűn és árulás történt, sok sunyi, pénzéhes potyautas utazott velünk” – írta Kocsis Máté, a Fidesz leköszönő frakcióvezetője vasárnap a Facebookon a Tisza Párt kétharmados győzelmét hozó választási eredmény okait elemző posztjában.

Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix
Főtér

Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix

Miközben az országban elszabadultak az árak, a parlament menzáján továbbra is hét lej egy csorba. Hátba lőtték a tárgyalására igyekvő román bérgyilkost Spanyolországban.

Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
Székelyhon

Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt

Őrizetbe vettek a hatóságok két Brassó megyei vadászt, akik engedély nélkül lelőttek egy barnamedvét.

„Ez egy másik mozi”. Kelemen Hunor elárulta a Krónikának, Magyar Péter kérte-e a lemondását
Krónika

„Ez egy másik mozi”. Kelemen Hunor elárulta a Krónikának, Magyar Péter kérte-e a lemondását

A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján
Székelyhon

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján

Személyesen tárgyalt Budapesten Magyar Péter, a leendő TISZA-kormány miniszterelnöke Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével – adta hírül Facebook oldalán a TISZA párt elnöke.

// még több főtér.ro
Patkányság országa
2026. április 20., hétfő

Patkányság országa

Patkányozik a kormányfő, patkányozik a legutóbbi parlamenti választásokon győztes párt fője, patkányozik egy helyi főnököcske. És persze, patkányozós kommentektől nyüzsög a közösségi média kommentmocsara.

Patkányság országa
2026. április 20., hétfő

Patkányság országa

Patkányozik a kormányfő, patkányozik a legutóbbi parlamenti választásokon győztes párt fője, patkányozik egy helyi főnököcske. És persze, patkányozós kommentektől nyüzsög a közösségi média kommentmocsara.

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
2026. április 02., csütörtök

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
2026. április 02., csütörtök

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

Varga László Edgár

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?

Sánta Miriám

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.

// HIRDETÉS