// 2026. április 19., vasárnap // Emma
Szabó Palócz Attila Szabó Palócz Attila

A jó Gavrilo

// HIRDETÉS

Arra már eleve felkészülhettünk, hogy az idén, a centenárium jegyében a megszokottnál sokkal több szó esik majd az első világháború körülményeiről, az egyes személyeknek a különböző eseményekben és folyamatokban játszott szerepéről, az érdekek és szövetségek értelmezéséről és megítéléséről, és bizony aki egy kicsit is jártas a történelem ilyen jellegű kérdéseiben, előre tudhatta azt is, hogy a különböző oldalakon különböző értelmezést, megítélést és rangot kapnak majd az egyes események, egyes személyiségek, egyes cselekedetek.

(Külön)Vélemény

Szerző: Szabó Palócz Attila
2014. január 24., 18:23

     „Nem is olyan rég, alig néhány évvel ezelőtt történt, hogy a vajdasági, javarészt magyarlakta Ada városában délvidéki magyarok 2010. október 6-án emléktáblát avattak Damjanich János aradi vértanú emlékére. Szinte egész Szerbia megmozdult, mindenféle szervezetek, civilek, függetlenek és kevésbé függetlenek tiltakoztak, minden létező és nem létező párt elítélte az ünnepséget, a megemlékezést, a tiszteletadást.

      Az emléke előtt tisztelgő emléktábla tehát bántotta az érzékenységüket. Vagy csak jó kis politikai fogódzót láttak benne a bajkavarásra, de ebbe most ne menjünk bele...

A Belgrádból érkező jelentések ugyanis most meg arról szólnak, hogy az első világháború kitörésének századik évfordulójára szobrot kap a Kalemegdánon, vagyis a nándorfehérvári várban Gavrilo Princip.

Az emlékmű felállítását, illetve az emlékezésnek ezt a módját a szerb kormány kezdeményezte, mondván, hogy ezzel a szerb nép kiköszörülheti a csorbát, vagyis helyrehozza azt a történelmi igazságtalanságot, hogy Principnek még sehol sincs emlékműve. No jó, ha szobrot nem is emeltek a gyilkosnak, Szarajevóban az aszfalton és a macskakövek között ott vannak a lábnyomai, megörökítve az útvonalat, amelyen a terrorista haladt, amikor 1914. június 28-án megölte Ferenc Ferdinánd főherceget, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösét és hitvesét Chotek Zsófiát. Ezt a merényletet tekintjük, ugye, az első világháborút kirobbantó eseménynek.

      Arra már eleve felkészülhettünk, hogy az idén, a centenárium jegyében a megszokottnál sokkal több szó esik majd az első világháború körülményeiről, az egyes személyeknek a különböző eseményekben és folyamatokban játszott szerepéről, az érdekek és szövetségek értelmezéséről és megítéléséről, és bizony aki egy kicsit is jártas a történelem ilyen jellegű kérdéseiben, előre tudhatta azt is, hogy a különböző oldalakon különböző értelmezést, megítélést és rangot kapnak majd az egyes események, egyes személyiségek, egyes cselekedetek. Mert amíg az egyik oldalnak – vagyis nekünk – Gavrilo Princip nem volt más, mint egy terrorista, egy gyilkos, addig a másik oldalnak – vagyis nekik – ő egy hős, aki bátor cselekedetével elindította azt a folyamatot, amelynek végeredményeként „a balkáni kis népek megszabadulhattak a népek börtönéből”. Igen, a „népek börtönének” nevezik máig is a délszláv történészek az Osztrák-Magyar Monarchiát, az oktatásban, a tankönyvekben úgy beszélnek, úgy írnak róla, mint Európa történelmének legsötétebb állami képződményéről.

    Méltán és joggal bántja hát az érzékenységünket, hogy miért kap most ez a terrorista, ez a köztörvényes bűnöző és gyilkos szobrot egy olyan – közös történelmünk szempontjából is – fényes győzelem helyszínén, mint Nándorfehérvár. Különösképp, ha figyelembe vesszük, hogy milyen következményekkel járt az első világháború. A neki állított szoborral tehát a mi veszteségünket ünneplik. Nesze neked egységesülő Európa! Nincs ugyanis az az értelmezés, amelyik szerint ezt a megbékélés, a közeledés, a barátság gesztusaként lehetne magyarázni.

   Nagy a gyanúm azonban, hogy megint csak egy jó kis politikai fogódzót talált valaki Princip alakjában a bajkavarásra, hiszen Belgrádban, az illetékes kulturális titkáráságnál tegnap még nem tudtak semmit egy esetleges szoborállításról, pedig, ha a kormány komolyan gondolná a „történelmi igazságtalanság” kiköszörülését, akkor az engedélyeztetési folyamatot már rég el kellett volna indítani. Ha tehát szobrot nem is feltétlenül kapunk, a fricska mindenkép kijár nekünk...”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

Varga László Edgár

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?

Sánta Miriám

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix
Főtér

Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix

Miközben az országban elszabadultak az árak, a parlament menzáján továbbra is hét lej egy csorba. Hátba lőtték a tárgyalására igyekvő román bérgyilkost Spanyolországban.

Eltávolították az erdélyi születésű antiszemita költő-politikus szobrát az egyik megyeszékhely közteréről
Krónika

Eltávolították az erdélyi születésű antiszemita költő-politikus szobrát az egyik megyeszékhely közteréről

Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.

Erdély a Nagy Meglepődés idején és utána
Főtér

Erdély a Nagy Meglepődés idején és utána

A Fidesz-vereség erdélyi világvége hangulatú megélésének okai nem Magyarországon, hanem itthon keresendők.

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”
Székelyhon

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.

Külhoni származású politikus lesz a Tisza parlamenti frakcióvezetője
Krónika

Külhoni származású politikus lesz a Tisza parlamenti frakcióvezetője

Magyar Péter Bujdosó Andreát javasolja a Tisza parlamenti frakciójának vezetésére – jelentette be a választáson győztes Tisza Párt elnöke szombaton a Facebookon. A politikus erdélyi származású, Nagyszalontán született.

Csíkdánfalva után most Madéfalván garázdálkodnak ismeretlen tolvajok
Székelyhon

Csíkdánfalva után most Madéfalván garázdálkodnak ismeretlen tolvajok

Több lopás és lopási kísérlet is történt az elmúlt napokban Madéfalván, ahol ismeretlenek udvarokra hatoltak be, autókat próbáltak feltörni, és kisebb-nagyobb értékeket vittek el.

// még több főtér.ro
Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
2026. április 02., csütörtök

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
2026. április 02., csütörtök

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

Varga László Edgár

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?

Sánta Miriám

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.

// HIRDETÉS