// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Mégsem menti meg az állam Románia egyik utolsó cukorgyárát, pedig tavasszal még azt ígérték

// HIRDETÉS

A francia tulajdonos szedi a sátorfáját, az alkalmazottak szakszervezete becsapva érzi magát.

Idén tavasszal, midőn a francia Tereos Sucre bejelentette a marosludasi cukorgyár leállítását és az alkalmazottak több ütemben történő elbocsátását, rövid időn belül ígéret érkezett az államtól, hogy megmenti Maros megye ikonikus üzemét. A szándék komolynak tűnt, annál is inkább, mivel Adrian Chesnoiu akkori mezőgazdasági miniszter személyesen látogatott a helyszínre, és több tárgyalást is folytatott a franciákkal. Közben a hivatali visszaéléssel és felbujtással gyanúsított tárcavezető júniusban távozni kényszerült a minisztérium éléről, a tárgyalások ezzel úgy tűnik, hogy elakadtak. Utódja, Petre Daea inkább az öntözőrendszer fejlesztését tartotta prioritásnak, a franciák július elsejére kitűzött határidejével mit sem törődve.

A gyár szakszervezete szerdán utolsó segélykiáltásként közleményt adott ki, melyben azt írják: a tulajdonosok értesítették őket, hogy folytatják a létesítmény felszámolásának és lebontásának tervét, mivel a román állam már nem érdekelt a bizniszben, új potenciális vásárló pedig nem akadt. Felelevenítik: tavasszal még reménykedtek abban, hogy az állam a helyi cukorrépa-termelőkkel közösen megmenti a gyárat, bíztak abban, hogy 32 évnyi rombolás után sikerül valami változást elérni. Ehhez képest a globális élelmiszer-válság és a szomszédban zajló háború közepette az állam engedi, hogy eltűnjön egy működőképes gyár, és jövedelem nélkül hagyja a térség cukorrépa-termelőit. Véleményük szerint Románia 32 éve állóháborúban áll, ez idő alatt apránként teljes iparágak tűntek el, mert az állam az úgynevezett külföldi befektetők és spekulánsok érdekeit tartotta szem előtt.

Érdekes adalék: a rendszerváltáskor Romániában még 33 cukorgyár működött, jelenleg viszont az osztrák Agrana tulajdonában álló három gyáron kívül csak Marosludason folyik cukorgyártás. A ludasi üzem, maximális kapacitással termelve, a belföldi fogyasztás 25 százalékát fedezte mindeddig. Ha megszűnik, akkor Románia a tavalyi 337 millió euró értékű importnál jóval több behozatalra fog szorulni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS