// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Jóváhagyta Erdély ikonikus cukorgyárának bezárását a külföldi tulajdonos

// HIRDETÉS

A termelés leáll, a munkásokat szélnek eresztik.

Úgy tűnik, végleg leáll a termelés a marosludasi cukorgyárban, miután a tulajdonos, a francia Tereos illetékesei aláírták azt a dokumentumot, amely jóváhagyja a teljes termelési, csomagolási és logisztikai rendszer leállítását és az alkalmazottak több ütemben történő elbocsátását.

A Maros megyei üzem igazgatótanácsát

felhatalmazták a termelés leállítására és az alkalmazottak elbocsátására vonatkozó ütemterv kidolgozására,

illetve arra, hogy értékesítse a gyár vagyonelemeit, illetve akár le is rombolja az épületet.

Marosludas polgármestere, Ioan Cristian Moldovan elmondása szerint a gyár területén a francia tulajdonos mintegy 25 hektárnyi telket értékesít majd, azt azonban továbbra is kizárólag ipari célokra lehet majd felhasználni, lakóépületeket vagy üzleteket nem lehet rá építeni.

A Tereos, amely Franciaország legnagyobb, illetve a világ második legnagyobb cukorgyártója évi több mint négymilliárd eurós forgalommal, már korábban jelezte, hogy az elmúlt években igencsak veszteséges gyár bezárását fontolgatja.

A bukaresti kormány megpróbálta elejét venni az üzem bezárásának, tárgyalásokat kezdett a Tereosszal, hogy

megmentse az üzemet, valamint a 150 alkalmazottat, illetve a 350 cukorrépatermelőt, akik a gyár beszállítói.

Adrian Chesnoiu mezőgazdasági miniszter korábban a helyszínre látogatva közölte, hogy megpróbálnak olyan megoldást találni, amely révén a gyár tovább működhet, még akkor is, ha a tulajdonos lemond róla.

A gyár megtartása már csak azért is fontos lenne, hogy legalább az ország éves szükségletének 25 százalékát fedező cukormennyiséget továbbra is belföldön állítsák elő.

A marosludasi cukorgyár 1960 óta üzemel, és egyike a még létező négy romániai cukorgyárnak.

1990-ben még 39 ilyen üzem működött.

Amikor a francia cég átvette, a gyár éves forgalma 171,6 millió lej volt, ebből 30,5 millió a nettó profit.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS