// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Már két idős beteg is meghalt, mert oktalanul halogatták a kivizsgálásukat egy sürgősségi kórházban

// HIRDETÉS

A hónap elején elhunyt idős nő előtt volt még egy durva eset.

Két beteg is meghalt az utóbbi időben Constanțán a nem megfelelő (jobban mondva nem létező) orvosi ellátás miatt.

Korábban írtunk róla, hogy a helyi sürgősségre a hónap elején mellkasi fájdalmakkal vittek be egy 70 éves nőt, aki 14 óra hasztalan várakozás után a fia karjaiban halt meg, holott zöld kódot kapott érkezésekor, ami azt jelenti, hogy 60 percen belül el kellett volna látni.

Most egy 38 éves Constanța-i férfi mesélte el, hogyan halt meg édesapja az orvosok nemtörődömsége miatt.

A szintén 70 éves férfit még tavaly szeptember végén vitték be szintén mellkasi fájdalmakkal, és nehéz légzéssel a megyei kórházba. Mint utólag kiderült, a férfinek tüdőgyulladása volt, ám, miután a mentő megérkezett a megyei kórház sürgősségi részlegére, a férfit három órán át kint hagyták az előcsarnokban egy hordágyon.

Közben a kétségbeesett beteg felhívta a fiát, aki elkezdett cirkuszolni az ügyeletes nővérekkel, ám ők műszakváltásra hivatkozva lelegyintették a dühös férfit.

Később több orvos is azt mondta, hogy az idős férfi állapota nem válságos, és hogy háziorvoshoz kellett volna mennie.

Közben a férfit a katonai kórházba utalták be, 30 órával a rosszulléte után azonban végre kiderült, hogy súlyos az állapota, így visszaküldték a megyei kórházba, ahova először vitték, mert ott vannak a megfelelő orvosi eszközök.

A megyei kórházban megint azt mondták az idős férfinak, hogy az állapota nem súlyos, néhány órával később mégis meghalt.

A nemtörődömség mellett az orvoshiány is nagy gondolt jelent az országban, emellett pedig van még egy jelenség a háttérben. A sürgősségi orvosok egy része már egy ideje felhívta a figyelmet arra, hogy a sürgősségi kórházakba érkező páciensek nagy részének egyáltalán nem sürgős a problémája, a háziorvossal vagy egy specialistával is el tudná intézni a dolgot. Az ilyen betegek azonban lefoglalják az orvosok idejét – hiszen elküldeni senkit sem lehet –, így sokszor nem jut idő a valóban sürgős esetekre.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS