// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Románia

Magyar kosárszurkolók „szállják meg” Kolozsvárt

// HIRDETÉS

A férfi Európa-bajnokság egyik csoportját rendező román szövetség ugyanis Magyarországot választotta partnerszövetségnek – bár az együttműködést beárnyékolják a korábbi soviniszta incidensek.

Többezer magyar kosárszurkoló jöhet 2017 szeptemberének első hetében Kolozsvárra, miután a férfi Európa-bajnokság egyik csoportját rendező román szövetség (FRB) bejelentette, hogy

Magyarországot választotta partnerszövetségnek,

így a két válogatott sorsolás nélkül kerül egy csoportba.

Mivel a 24 csapatos tornát – 2015-höz hasonlóan – most is négy ország négy különböző városában bonyolítják le (Helsinki, Isztambul és Tel-Aviv a másik három házigazda), a nemzetközi szövetség ajánlására minden rendező ország választhat egy partnerszövetséget, hogy annak szurkolóival növelhesse a nézőszámot. A finnek ezért Izlandot, az izraeliek pedig Litvániát választották, az egyik csoport mellett az egyenes kieséses szakaszt is vendégül látó törökök viszont még nem nyilatkoztak.

Román kosárberkekben pedig eddig is nyílt titok volt, hogy a román szövetség elsősorban a magyar szurkolókkal töltené meg az eseményre 10 ezer férőhelyesre bővített új sportcsarnokot, hiszen az ilyen tornákon általában csak a hazai csapat mérkőzései teltházasak. Csakhogy közben két hete Szebenben, múlt péteken pedig az U–Sepsi SIC női meccsen

harsant fel a „Ki a magyarokkal az országból” rigmus,

a szentgyörgyi csapat gyakorlatilag egy Noua Dreaptă-tüntetés kellős közepén játszott. A Nagyszebeni CSU kapott is egy 500 eurós büntetést a történtekért.

A két kosárszövetség közös sajtótájékoztatója | Fotó: Manases Sándor

A két szövetség szerdai közös sajtótájákoztatóján, ahol Horia Păun, a FRB elnöke bejelentette a választást, szóba is került a biztonság és sportszerű hangulat problémája, miután mindkét fél elismerte, hogy ez volt az egy hónapon át tartó tárgyalások egyetlen kényes kérdése. Abban nagy volt az egyetértés, hogy az esemény a kosárlabda ünnepe kell legyen, amelynek célközönsége a sportág rajongói, a családok és a gyermekek.

A magyar szövetség Bodnár Péter főtitkár szerint a névre szóló jegyértékesítéssel vállal felelősséget szurkolóiért, Adrian Voinescu, a román szövetség nemzetközi eseményekért felelős igazgatója pedig elmondta: részükről a kolozsvári hatóságoktól és rendfenntartó erőktől kaptak garanciát a biztonságra.

Az erdélyi magyar szurkolókról viszont egy szó sem esett,

annál több a vezetők közt évek óta fennálló személyes barátságról és a két szövetség remek együttműködéséről.

A magyar szövetség mindenesetre komoly mennyiségű belépőt alkudott ki, amelyeket négy kategóriába soroltak:

• 1300 jegy a Románia–Magyarország mérkőzésre

• meccsenként 3000 jegy a magyar csapat másik négy találkozójára

• 200 tornabérlet (minden mérkőzésre a román–magyar kivételével)

• összesen 3000 jegy a nem magyar érintettségű mérkőzésekre.

Az Európa-bajnokság csoportjait november 22-én sorsolják ki Isztambulban, de azt már most lehet tudni, hogy Horvátország is a kolozsvári hatosba kerül, mivel a másik három rendezővel (Finnország, Izrael és Törökország) szerepel egy kalapban.

Azzal, hogy tavaly decemberben sikeresen pályzott a társrendezésre, Románia 30 év után szerepelhet ismét a kontinenbajnokságon, míg Magyarország 17 éves szünet után jutott ki újra. 

A 2017-es férfi kosárlabda Európa-bajnokság résztvevői: Finnország, Törökország, Románia, Izrael (rendezők), Spanyolország, Litvánia, Franciaország, Szerbia, Görögország, Olaszország, Csehország, Lettország, Horvátország, Magyarország, Oroszország, Belgium, Németország, Lengyelország, Szlovénia, Grúzia, Montenegró, Izland, Nagy-Britannia, Ukrajna. A tornát augusztus 31. és szeptember 17. között bonyolítják le, a kolozsvári csoportmérkőzések azonban már szeptember 7-én véget érnek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS