Macron: a korzikai nem lehet hivatalos nyelv Franciaországban

Emmanuel Macron francia államfő korzikai látogatásának második napján elutasította a helyi nacionalisták legfőbb követeléseit, de jelezte: kész elismerni az alkotmányban a sziget egyediségét.

A Bastiában elmondott mintegy egyórás beszédében a francia elnök szerdán elmondta: a követelések közül támogatja, hogy Korzikát megemlítse a francia alkotmány, elismerve a Franciaországhoz tartozó sziget „identitását és azt, hogy az része a köztársaságnak". Már ez a követelés is heves vitát okoz a centralizált Franciaországban, ahol az alkotmány azt mondja ki, hogy a köztársaság „egységes és oszthatatlan".

Emmanuel Macron azonban hajthatatlannak mutatkozott a nacionalisták többi követelésével szemben, nevezetesen a korzikai nyelv hivatalossá tételét és a sziget autonómia státusát illetően. A korzikai elítéltek amnesztiáját és a korzikai rezidens státusának bevezetését is kizárta az ingatlanspekulációk megfékezése érdekében.

„Jelenleg, amikor az árak emelkednek és a földek kelendők, az ezt kihasználók között kevés olyan ember van, aki nem korzikai" - mondta a francia elnök, aki ugyanakkor az építési előírások egyszerűsítését és új lakások építését javasolta a szigeten.

A korzikai nyelvet illetően a francia elnök arra emlékeztetett, hogy a francia „köztársaságban egy hivatalos nyelv létezik, a francia".

„A korzikai nyelvet meg kell őrizni és fejleszteni kell, a kétnyelvűség teljesen elismert és elfogadott, de a kétnyelvűség nem jelenti azt, hogy két hivatalos nyelv van"

- szögezte le az elnök. Arra is figyelmeztetett, hogy nem fogadná el, hogy bizonyos munkahelyeket csak olyanok töltethessenek be, akik beszélnek korzikaiul.

Emmanuel Macron már látogatásának első napján, kedden is kemény hangot ütött a nacionalistákkal szemben, elutasítva az egyik legfőbb követelésüket, a korábbi fegyveres harcok miatt elítélt függetlenségpártiak amnesztiáját.

A kérdés azután került naprendre, hogy a Korzikát korábban is irányító nacionalista pártszövetség, a függetlenségpártiakból és az autonómiapártiakból álló Pe a Corsica (Korzikáért) mozgalom decemberben nagyarányú győzelmet aratott a regionális parlamenti választásokon. Elsődleges

céljuk a tárgyalások megnyitása a francia kormánnyal a nagyobb autonómiáról, de kizárták, hogy elszakadásra törekednének.

A függetlenség és elszakadás kérdése jelenleg nincs napirenden a szigeten, ahol az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos stabilitás alakult ki.

A pártszövetség célja, hogy megkapja az autonómia státusát, amely elképzelésük szerint tíz év múlva léphetne életbe. Kérik a korzikai nyelv hivatalossá tételét a francia mellett a szigeten, valamint amnesztiát minden korzikai elítéltnek, és bevezetnék a korzikai rezidens státusát is az ingatlanspekulációk megfékezésére.

Korzika Franciaország egyik legszegényebb régiója, a szigeten nincs ipari termelés, a turizmus jelenti az elsődleges bevételi forrást, és a helyi lakosság nagymértékben a központi állami juttatásoknak köszönheti az életszínvonalát, így a lakosok többsége a felmérések szerint nem támogatja az elszakadást, s referendum sem várható az önrendelkezésről az elkövetkező 15 évben.

Az 1976-ban alakult Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front négy évtizeden át harcolt a Franciaországtól való függetlenedéséért, s mintegy 4500, főként robbantásos merényletet hajtottak végre a 330 ezer lakosú szigeten, amely az ország GDP-jének alig 0,4 százalékát biztosítja. A szervezet 2014-ben tette le a fegyvert.