Jobban félnek a szegénységtől, mint a koronavírustól, ezért mennek tömegesen Németországba a romániai spárgaszedők

A múlt héten bejárta a hazai és a nemzetközi sajtót a fotó, amin az látható, hogy a koronavírus-járvány megfékezésére megkövetelt társadalmi távolságtartásra fittyet hányva, az összezsúfolódott romániai idénymunkások arra várnak, hogy felszálljon a Németországba tartó gépük a kolozsvári reptérről. Nem kérdés, hogy milyen nagy szükség van a román munkaerőre: az állásközvetítő oldalak tele vannak külföldi munkalehetőségek hirdetéseivel. Elsősorban Németországba, Nagy-Britanniába és Olaszországba toboroznak embereket mezőgazdasági munkára vagy húsfeldolgozó üzembeli árucsomagolásra.

Hirdetések vannak bőven, lehetőség már egyre kevesebb

Hivatalosan nehéz információt szerezni, hogy milyen feltételek között kell dolgozni, hogyan történik az utazás, milyen óvintézkedéseket tesznek, hogy megvédjék a munkásokat a járványtól, hiszen a munkaközvetítők és a munkáltatók is arra törekszenek, minél kisebb legyen a felhajtás a téma körül. De ha vendégmunkásként érdeklődik az ember, akkor gyorsan kiderül, az áprilisra tervezett charterjáratok mindegyike zsúfolásig telt, már csak a májusi járatokra lehet jelentkezni. Egy idénymunka elviekben 2-3 hónapra szól, tehát aki májusban megy, az legfeljebb egy hónapot „fog ki” a szezonból.

Az interneten fellelhető hirdetések közül szemezgetve a Hotnews hírportál kiderítette, hogy például a heti 40 órában történő németországi spárgaszedésért havi 1 800 eurót, teljes ellátást és egészségügyi biztosítást ígérnek. A munkaközvetítők azokat részesítik előnyben, akiknek van tapasztalatuk a mezőgazdasági munkában. Az sem mindegy, hogy melyik településen él a jelentkező, mert vannak önkormányzatok (például egyes bukaresti kerületek hivatalai), melyek nehezebben állítják ki a munkavállaláshoz szükséges igazolást.

Mire van szükség a jelentkezéshez?

A spárgaszedésre való jelentkezéshez a személyi igazolvány mellett a keresztlevélre, esetenként házassági igazolásra, a bűnügyi nyilvántartástól kért erkölcsi bizonyítványra, az utolsó iskolai végzettséget igazoló diplomára, illetve egy orvosi igazolásra is szükség van.

Az eperszedőknek bruttó 9 euró órabért ígérnek, napi legtöbb 12 óra munkáért. A szállás konténerekben történik, ennek költsége napi 6,69 euró, a mezőkre való utaztatás havi 100 euró – mindezt utólag vonják le a fizetésből. Az étkezést mindenki maga oldja meg, de legalább lehet rá előleget kérni.

Egy kolozsvári munkaközvetítő cég napi 8-10 óra németországi eperszedésre keres munkásokat, és 5000 eurót keresetet ígér a teljes idényre. Nőket, illetve házaspárokat keresnek, nem kérnek tapasztalatot, de előnyt élvez, aki dolgozott már a mezőgazdaságban. Azt is ígérik, hogy a munkásokat higiénikus környezetben szállásolják el és tesztelik is őket. Legközelebb májusban lehet jelentkezni.

Egy marosvásárhelyi munkaközvetítő cég szintén németországi eper- és szederszedésre keres munkaerőt, de már csak május 15-e utánra vannak szabad helyek. Azoknak, akik hamarabb akarnak kezdeni, azt tanácsolják, hogy személyautókkal induljanak el, mert úgy könnyebben átengedik őket a határon. Egy német húsfeldolgozó üzem pedig bruttó 9,96 euró órabért ígér. Ebből kell fedezni a havi 300 euróba kerülő szállást a moduláris konténerekben, és a havi 50 euró utazási költséget.

Félnek a szegénységtől

Aki a koronavírus-járvány ellenére úgy dönt, hogy külföldön vállal idénymunkát, egyetlen dolog hajtja: a szegénységtől való félelem – derül ki az összeállításból, mely nemcsak a munkaközvetítő cégeket, hanem néhány munkavállalót is megszólaltatott. Mindannyian jobban tartanak a szegénységtől, mint a koronavírustól.

A német sajtó arról írt, hogy a Düsseldorfba szállított román idénymunkások mindegyikét tesztelik a koronavírusra, mielőtt munkához látnának a mezőkön. Más munkásoktól távol tartják őket, és csak kis csoportokat alkotva dolgozhatnak. Míg a német gazdálkodók megkönnyebbültek, mert lehetővé vált a román munkaerő alkalmazása, mások - beleértve egyes német politikusokat is - attól tartanak, hogy a románok érkezése a járvány továbbterjedéséhez vezet.

A németországi mezőgazdasági szakszervezetek félelme az, hogy túlzsúfolják a szálláshelyeket, így nehéz lesz betartani az általános higiéniát. Kérik, hogy legfeljebb két személyt szállásoljanak el egy szobában.

Sok munka hárul kevés emberre

Németországba évenként mintegy 300 ezer vendégmunkás dolgozik, elsősorban Romániából és Lengyelországból. Azonban a járvány miatt idén áprilisban és májusban legfeljebb 80 ezer munkás fog gürizni a német földeken, ami azt sejteti, hogy nagyon sok munkával terhelik majd le a munkásokat.

Faire Mobilität egy ingyenesen hívható telefonszámon (0800 0005602), román nyelven is segíti azokat, akiket valamelyik munkáltató nem fizet ki rendesen, vagy jogtalanul magas szállási és étkezési költségeket tart vissza a fizetésből. Ugyanis a román vendégmunkásokat sok igazságtalanság is érheti. A szerződés aláírásának pillanatától a munkásoknak nincs lehetőségük váltani, még akkor sem, ha esetleg rosszak a körülmények a szálláshelyen, vagy túlhajszolják őket a földeken.

A járvány miatt az előző éveknél még szigorúbb szabályok betartására kötelezik őket. Valós óvintézkedésekről szó sincs, bár a munkásokat a barakkokon belül tartják, semmilyen kapcsolatuk nincs a külvilággal. A német hatóságokat elsősorban az foglalkoztatja, hogy a Romániából érkezett munkások ne érintkezzenek a német lakossággal, és nem az, hogy a szálláshelyeken egymástól távol tartsák őket. Így viszont nehéz lesz megakadályozni, hogy a vírus elterjedjen a munkások között, ha már vannak közöttük fertőzöttek.