Ha marad az öbölháborús helyzet, májusra akár 11 lej is lehet egy liter benzin a kutaknál…

Bármit is olvasnak a témában, nyájas Olvasók, egy dologra mérget lehet venni: senki, de tényleg senki nem tudja, mennyi ideig húzódik el Amerika és Izrael háborúja Irán ellen. Lehet, pár hét múlva beharangozzák a békét, de az is lehet, hogy hónapokig elhúzódnak a harcok.

Tehát, ismételjük: ez az egy dolog, ami holt biztos. A többi (hol alapos, hol légből kapott) becslés. Ha pedig ez így van, akkor nem kell csodálkozni azon, hogy a Perzsa-öböltől ugyan távol levő, ám az iráni (és egyéb közel-keleti országokból származó) olajtól akár közvetetten nagyon is függő országok (mind például Románia) gazdasági szakértői elkezdtek számolni. A mioritikus hazában az jött ki, hogy ha marad a háborús helyzet, májusra akár a 11 lejt is megugorhatja egy liter üzemagyag ára a hazai kutaknál.

Két uniós ország, Horvátország és Olaszország kormányai máris léptek: a horvátok árstopot vezetnek be, az olaszok pedig csökkenteni fogják az üzemanyagra kivetett jövedéki adót.

És Tartuffe, kérdezi Molière híres színjátékában. És Románia, kérdezik az adófizető állampolgárok a hazai élet nagy színpadán.

Nos, kiszivárgott, hogy három forgatókönyv is van, amelyeket a román kormány… fontolgat. Az első, ha tetszik, az olasz minta, vagyis az üzemanyag jövedéki adójának időszakos csökkentése. Ez vagány lenne, na de épp az államnak nem jönne jól, hiszen a jövedéki adók az államkasszát hizlalják.

A második forgatókönyv a leginkább érintett szakmai kategóriák – szállítók, mezőgazdák – támogatása, vagyis nekik olcsóbb lesz az üzemanyag (ha…), ami azt is jelenti, hogy nem drágulnak a leszállított és megtermelt árucikkek. Ez történt 2022-ben is, az ukrajnai orosz inváziót követően, amikor is az üzemanyag ára váratlanul felugrott kilenc lej fölé literenként.

A harmadik megoldás (a kiszivárgott infók alapján legalábbis) az lenne, hogy Románia mástól is vásárolna kőolajat, tekintettel az öbölháborús állapotokra. Hogy kitől, arra egyelőre nincs válasz.

A magunk részéről szurkolunk a drága jó román kormánynak. Főleg azért, hogy sikerüljön gyorsan dönteni. Mert ismét a nép fogja megfizetni a totojázás árát.

Az ügyeletes szerkesztő belemerül a viharos világpolitikába, aztán váratlanul szembejön vele egy hír, ami úgy szíven üti, mint egy robogó vonat. Hogy miért? A tragédián túl azért, mert: Románia, 21. század.

A Iași megyei Mădârjac községben történt, hogy egy hét hónapos terhes asszonynál váratlanul (és nagyon idő előtt) beindult a szülés. A család értelemszerűen hívta a 112-es sürgősségi számot, a központ küldte is a mentőt, ám az elakadt a sárban (!), az odavezető úton.

Erre a központ elindított egy második és harmadik mentőt is (utóbbiban koraszülötteknek való inkubátor is volt). Arról nem szólt a fáma, melyik egység érkezett oda elsőként, de a hívástól számítva eltelt egy jó óra. Az asszony közben megszült, a gyermeket pedig szívstoppos állapotban találták az orvosok, akik azonnal elkezdték az élesztést, de a babát már nem tudták megmenteni.

És – figyelem! – nem ez az eső ilyen eset Mădârjacban. Idén februárban egy 52 éves szívbeteg férfi halt meg, mire kiért hozzá az útközben egy ideig szintén sárban ragadt mentőautó.

A Mădârjacba vezető útnak van egy hat kilométeres szakasza, amely nincs leaszfaltozva. A község alpolgármestere jelezte, hogy számtalanszor üzentek az ügyben az utat fenntartó megyei tanácsnak, de nem változott semmi. Az aszfaltozás hatmillió euróba kerülne. Igaz, tervbe van véve. Addig meg ne legyenek betegek az emberek. És ne is szüljenek! Abszurdisztán ez, nem Románia.

Halkan jegyezzük meg, ezekért az emberekért senki überprogresszív aktivista nem fog zászlót lengetni a nagyvárosok terein, két latte között.

Van pár állatfaj (nyugi, nem a barnamedve), amely az idők során kihalt a mai Románia területén. Ilyen például a szakállas saskeselyű, az európai jávorszarvas, a pusztai mormota, a mediterrán barátfóka, több lepkefaj ésatöbbi, hogy csak néhányat említsünk. Így járt a fakó keselyű is, amely a múlt század dereka táján tűnt el a hazai fauna térképéről.

Az ok? Elsősorban a mérgezett csalik, amelyekkel az ember a dúvadak ellen viselt háborút. Igen ám, de a fakó keselyű afféle szemetese a természetnek, ugyanis dögevő. A madarak megették a mérgezett csalétkeket és kimúltak. Emellett vadásztak is rájuk, persze, mert az volt az eszme, hogy a keselyűk kártékonyak, elviszik a kisbárányokat.

Tehát vagy 70 éve nincs keselyűprobléma, hurrá! Pedig ezek a hatalmas madarak igen nagy szolgálatot tesznek, ami az állatdögök eltüntetését illeti. Na és akkor a jó hír: egy hazai alapítvány, a Milvus Egyesület, a Fogarasi-havasok tövében fekvő községekből összeállt konzorcium, állami szervek és egy spanyolországi szervezet közös akciója eredményeképpen megérkezett az országba az első 25 darab fakó keselyű! És nem, nem cirkuszi látványosságként. A fiatal madarakból álló csapattal az a szakemberek célja, hogy visszatelepítse a fajt a Fogarasi-havasokba.

Erre csak azt tudjuk mondani: hajrá!