Beavatkozik a kormány, ha nagyon elszáll az üzemanyagok ára – hírek pénteken

Egy Iránt támogató hackercsoport megtámadta a román adóhatóság (ANAF) honlapját, amely emiatt egy órára leállt csütörtökön.

A 313-as Csapat– Iszlamista Kibernetikai Ellenállás néven ismert digitális bűnözői csoport által publikált üzenet szerint akciójuk válasz arra, hogy a román vezetés jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok közel-keleti hadműveletekre használjon romániai katonai bázisokat.

– idézi a Profit.ro portál a hackerek üzenetét.

A bukaresti hatóságok egyelőre nem adtak ki tájékoztatást az ügyben.

Az adóhatóság honlapja az egyik leglátogatottabb kormányzati online felület, mivel a cégek és egyéb gazdasági szereplők azon keresztül nyújtják be az adónyilatkozataikat

A 313-as Csapatot online biztonságtechnikai körökben Irán-párti hackerekként ismerik, akik korábban több túlterheléses (DDoS) támadást indítottak közel-keleti kormányzati honlapok ellen, például Bahreinben, Szaúd-Arábiában, Izraelben. Kuvaitban például a védelmi minisztérium és a hadsereg online felületeit támadták.

Nicușor Dan államfő a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) szerdai ülése után bejelentette: az országot érintő biztonsági kérdésekben illetékes testület jóváhagyta, hogy az Amerikai Egyesült Államok katonai utántöltő repülőgépeket, megfigyelő és kommunikációs rendszereket hozzon a Konstanca melletti Mihail Kogălniceanu légibázisra. A döntést a parlament is jóváhagyta.

Két hete támadta meg az Egyesült Államok és Izrael Iránt, azóta pedig folyamatosan emelkedik az olaj ára, mivel a világ olajellátásának nagy részét a közel-keleti államok biztosítják, Irán pedig lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a tankhajók az olajat szállítják.

Ez közvetlenül hat az üzemanyagárakra, a benzin és a gázolaj Romániában is folyamatosan drágul. A gázolaj ára átlépte a 9 lejt, nem sokkal kevesebbe kerül egy liter benzin is. Az üzemanyagárak emelkedése pedig lényegében minden termék és szolgáltatás árát befolyásolja. Egyes forgatókönyvek szerint a gázolaj literenkénti ára március végére elérheti a 10 lejt.

A dráguláshullám megfékezésére a kormány csütörtökön tett konkrét lépést, mégpedig az idei állami költségvetésbe beépítve. Az intézkedés értelmében az idei év végéig meghosszabbítják a fuvarozók által felhasznált gázolaj literenkénti 85 banis állami támogatását.

Ha az üzemanyagok tovább drágulnak, akkor további állami beavatkozásra lehet szükség. Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken azt mondta: ha a következő időszakban a „riadószint” fölé emelkedik az üzemanyag ára, akkor a kormány közbelép.

Bolojan nem említett konkrét számokat, és arról sem beszélt, hogy pontosan milyen eszközökkel avatkozik közbe az állam, csak annyit mondott: a kormány a rendelkezésére álló eszközöket alkalmazza, hogy csökkentse az üzemanyag-drágulás hatásait.

De mit tehet a kormány? Az üzemanyagár két legfontosabb összetevőjét csökkentheti: a jövedéki adót és az áfát. Jelenleg a gázolaj fogyasztói árának 52 százaléka jövedéki adó és áfa, míg a benzin esetében ez az arány 57 százalék. A benzin anyagára a fogyasztói árnak csak alig valamivel több, mint a 30 százaléka, míg a benzinkút költségei csak 15 százalékát jelenti a végső árnak.

A 18 és 35 év közötti fiatalok 56,7 százalékának van munkahelye, 43,2 százalékuk nem dolgozik – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató felméréséből, amit a fiatalok helyzetéről készítettek.

Az elmúlt év végén történt adatgyűjtés alapján most elkészült felmérés szerint a válaszadók közel 29 százaléka akar munkát keresni a következő egy évben, 13,6 százalékuk továbbra sem tervez dolgozni.

A fiatalok 43,6 százaléka szerint a megfelelő munkahely megtalálásának legfőbb akadálya a túl kicsi fizetések, 25,6 százalék a szakmai tapasztalat hiányát jelölte meg. 8,7 százalék azt mondja: a lakóhelye térségében nincs elegendő munkahely a kívánt szakterületen, 4,4 százalék szerint pedig nincs elegendő információ a munkahelyekkel kapcsolatban.

A válaszadók 27,6 százaléka akar a következő évben külföldön munkát vállalni vagy tanulni, 70,6 százalékuk nem tervez ilyesmit.

A megkérdezettek 64,7 százaléka elsősorban a jobb fizetésért menne külföldre dolgozni, 10 százalékuk a romániai korrupció miatt, szintén 10 százalékuk pedig új életet kezdene egy más országban. 6,1 százalékuk a jobb közszolgáltatásokért költözne külföldre, 3,2 százalék amiatt, hogy Románia nem demokratikus országgá válik, 1,5 százalékuk pedig a háborútól fél.

A felmérésből az is kiderül, hogy a 18 és 35 év közötti fiatalok 38,1 százalékának van saját tulajdonú lakása, 36,6 százalékuk pedig azt mondja: jelenleg a szüleivel vagy a tágabb családjával él. 19,2 százalékuk albérletben lakik.

A válaszadók közel 40 százaléka mondta, hogy az utóbbi egy évben mentális problémákkal küzdött (pl. erős stresszel, szorongással, depresszióval, pánikrohamokkal). A fiatalok elsöprő többsége (84,4 százalék) úgy gondolja, hogy az államnak évente ingyenesen biztosítania kellene egy minimális számú pszichoterápiát vagy lelki tanácsadást a fiataloknak.

A felmérés 2025. október végén és november elején készült 1100 fős reprezentatív mintán, telefonos kérdőíves módszerrel, maximális hibalehetősége plusz-mínusz 2,95 százalék.