// 2024. november 26., kedd // Virág
Rabszolgamunka

Jobban félnek a szegénységtől, mint a koronavírustól, ezért mennek tömegesen Németországba a romániai spárgaszedők

// HIRDETÉS

Miért vállalják a kockázatot a románok a koronavírus-járvány idején is? Mennyit keresnek majd és mi várja őket Németországban?

A múlt héten bejárta a hazai és a nemzetközi sajtót a fotó, amin az látható, hogy a koronavírus-járvány megfékezésére megkövetelt társadalmi távolságtartásra fittyet hányva, az összezsúfolódott romániai idénymunkások arra várnak, hogy felszálljon a Németországba tartó gépük a kolozsvári reptérről. Nem kérdés, hogy milyen nagy szükség van a román munkaerőre: az állásközvetítő oldalak tele vannak külföldi munkalehetőségek hirdetéseivel. Elsősorban Németországba, Nagy-Britanniába és Olaszországba toboroznak embereket mezőgazdasági munkára vagy húsfeldolgozó üzembeli árucsomagolásra.

Hirdetések vannak bőven, lehetőség már egyre kevesebb

Hivatalosan nehéz információt szerezni, hogy milyen feltételek között kell dolgozni, hogyan történik az utazás, milyen óvintézkedéseket tesznek, hogy megvédjék a munkásokat a járványtól, hiszen a munkaközvetítők és a munkáltatók is arra törekszenek, minél kisebb legyen a felhajtás a téma körül. De ha vendégmunkásként érdeklődik az ember, akkor gyorsan kiderül, az áprilisra tervezett charterjáratok mindegyike zsúfolásig telt, már csak a májusi járatokra lehet jelentkezni. Egy idénymunka elviekben 2-3 hónapra szól, tehát aki májusban megy, az legfeljebb egy hónapot „fog ki” a szezonból.

Az interneten fellelhető hirdetések közül szemezgetve a Hotnews hírportál kiderítette, hogy például a heti 40 órában történő németországi spárgaszedésért havi 1 800 eurót, teljes ellátást és egészségügyi biztosítást ígérnek. A munkaközvetítők azokat részesítik előnyben, akiknek van tapasztalatuk a mezőgazdasági munkában. Az sem mindegy, hogy melyik településen él a jelentkező, mert vannak önkormányzatok (például egyes bukaresti kerületek hivatalai), melyek nehezebben állítják ki a munkavállaláshoz szükséges igazolást.

Mire van szükség a jelentkezéshez?

A spárgaszedésre való jelentkezéshez a személyi igazolvány mellett a keresztlevélre, esetenként házassági igazolásra, a bűnügyi nyilvántartástól kért erkölcsi bizonyítványra, az utolsó iskolai végzettséget igazoló diplomára, illetve egy orvosi igazolásra is szükség van.

Az eperszedőknek bruttó 9 euró órabért ígérnek, napi legtöbb 12 óra munkáért. A szállás konténerekben történik, ennek költsége napi 6,69 euró, a mezőkre való utaztatás havi 100 euró – mindezt utólag vonják le a fizetésből. Az étkezést mindenki maga oldja meg, de legalább lehet rá előleget kérni.

Egy kolozsvári munkaközvetítő cég napi 8-10 óra németországi eperszedésre keres munkásokat, és 5000 eurót keresetet ígér a teljes idényre. Nőket, illetve házaspárokat keresnek, nem kérnek tapasztalatot, de előnyt élvez, aki dolgozott már a mezőgazdaságban. Azt is ígérik, hogy a munkásokat higiénikus környezetben szállásolják el és tesztelik is őket. Legközelebb májusban lehet jelentkezni.

Egy marosvásárhelyi munkaközvetítő cég szintén németországi eper- és szederszedésre keres munkaerőt, de már csak május 15-e utánra vannak szabad helyek. Azoknak, akik hamarabb akarnak kezdeni, azt tanácsolják, hogy személyautókkal induljanak el, mert úgy könnyebben átengedik őket a határon. Egy német húsfeldolgozó üzem pedig bruttó 9,96 euró órabért ígér. Ebből kell fedezni a havi 300 euróba kerülő szállást a moduláris konténerekben, és a havi 50 euró utazási költséget.

Félnek a szegénységtől

Aki a koronavírus-járvány ellenére úgy dönt, hogy külföldön vállal idénymunkát, egyetlen dolog hajtja: a szegénységtől való félelem – derül ki az összeállításból, mely nemcsak a munkaközvetítő cégeket, hanem néhány munkavállalót is megszólaltatott. Mindannyian jobban tartanak a szegénységtől, mint a koronavírustól.

A német sajtó arról írt, hogy a Düsseldorfba szállított román idénymunkások mindegyikét tesztelik a koronavírusra, mielőtt munkához látnának a mezőkön. Más munkásoktól távol tartják őket, és csak kis csoportokat alkotva dolgozhatnak. Míg a német gazdálkodók megkönnyebbültek, mert lehetővé vált a román munkaerő alkalmazása, mások - beleértve egyes német politikusokat is - attól tartanak, hogy a románok érkezése a járvány továbbterjedéséhez vezet.

A németországi mezőgazdasági szakszervezetek félelme az, hogy túlzsúfolják a szálláshelyeket, így nehéz lesz betartani az általános higiéniát. Kérik, hogy legfeljebb két személyt szállásoljanak el egy szobában.

Sok munka hárul kevés emberre

Németországba évenként mintegy 300 ezer vendégmunkás dolgozik, elsősorban Romániából és Lengyelországból. Azonban a járvány miatt idén áprilisban és májusban legfeljebb 80 ezer munkás fog gürizni a német földeken, ami azt sejteti, hogy nagyon sok munkával terhelik majd le a munkásokat.

Faire Mobilität egy ingyenesen hívható telefonszámon (0800 0005602), román nyelven is segíti azokat, akiket valamelyik munkáltató nem fizet ki rendesen, vagy jogtalanul magas szállási és étkezési költségeket tart vissza a fizetésből. Ugyanis a román vendégmunkásokat sok igazságtalanság is érheti. A szerződés aláírásának pillanatától a munkásoknak nincs lehetőségük váltani, még akkor sem, ha esetleg rosszak a körülmények a szálláshelyen, vagy túlhajszolják őket a földeken.

A járvány miatt az előző éveknél még szigorúbb szabályok betartására kötelezik őket. Valós óvintézkedésekről szó sincs, bár a munkásokat a barakkokon belül tartják, semmilyen kapcsolatuk nincs a külvilággal. A német hatóságokat elsősorban az foglalkoztatja, hogy a Romániából érkezett munkások ne érintkezzenek a német lakossággal, és nem az, hogy a szálláshelyeken egymástól távol tartsák őket. Így viszont nehéz lesz megakadályozni, hogy a vírus elterjedjen a munkások között, ha már vannak közöttük fertőzöttek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS