// 2026. március 26., csütörtök // Emánuel

Így nézhetett ki a nagyváradi vár a 15. században (VIDEÓVAL)

// HIRDETÉS

Egy fiatal képzőművész régészekkel közreműködve 3D-ben rekonstruálta a Szent László egykori sírhelyének is otthont adó nagyváradi várat. Bámulatos munkáját a Szent László Napokon vetítették le először.

A digitális „ipari forradalom” új kihívások elé állítja a régészetet, illetve a történelemtudományokat, hiszen technikai lehetőséget teremt történelmi események, helyszínek és épületek virtuális rekonstruálására. Soha nem volt még ilyen közel a múlt, pontosabban ennyire életszerű képet aligha kaphattunk történelmünkről, mint napjainkban a 3D-s technológiának köszönhetően. Míg nyugaton egyre többen foglalkoznak ilyesmivel, addig Erdélyben egyelőre kevés próbálkozásról számolhatunk be.

 

 

Ezért is kiemelkedő a Partiumi Keresztény Egyetem mesteri szakos képzőművészének, Bíró Róbertnek a középkori nagyváradi várat rekonstruáló munkája, melyet Mihálka Nándor és Porsztner Kitti régészek szakmai közreműködésével és a témavezető Antik Sándor egyetemi professzorral közösen, de a kivitelezést tekintve egyedül valósított meg. Bíró Róbert immár öt éve foglalkozik 3D-tervezéssel, az alapokat autodidakta módon, a kizárólag angol nyelven elérhető szakirodalom böngészésével sajátította el. A tervezéshez alapos informatikai tudás is szükséges, amit debreceni tanulmányai biztosítottak számára.

 

Az általa készített videót a Szent László Napok keretében, szombaton láthatta először a közönség. A vár izgalmas történetéről Mihálka Nándor régész beszélt (egy vele készített korábbi videónkat a témában itt találhatják), majd Bíró Róbert avatott be a munkafázisokba. Az előadást és vetítést követően beszélgettünk a fiatal képzőművésszel.

 

Elmondta: eredetileg a nagyváradi 19. századi kávéházi élet műemléképületeit, a Nagyvásár teret, a Szent László teret, a Fő utcát szerette volna rekonstruálni 3D-ben, de foglalkoztatta a nagyváradi vár is, melyről még első évesként infografikákat szeretett volna készíteni. Témavezető tanára ösztönözte arra, hogy térjen vissza eredeti tervéhez, és próbálja meg a gazdag történelmi múlttal rendelkező vár rekonstruálását. A projektet különösen aktuálissá tette, hogy Szent László trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából a magyar kormány Szent László évének nyilvánította a 2017-es esztendőt.

 

 

Mivel hitelességre törekedett, eltért eredeti tervétől, és a 11. század helyett a 15. századra fókuszált, mely időszakból több forrás elérhető.

 

A tervek elkészítésekor a régészeti ásatások során talált épületmaradványok vonalát követte, tehát az épületek – a székesegyház, a püspöki palota, a Kisebbik Szűz Mária templom, a várfal és a tornyok – ténylegesen úgy helyezkedtek el, mint ahogy a kisfilmen látható. Mivel a vár többi épületéről nincsenek történeti dokumentumok, ezért a kisfilmen helyettük füves terület látható. Néhány épületelemet ugyanakkor csak a látvány kedvéért helyezett el – magyarázta Bíró Róbert.

 

Az elsődleges források tehát a régészeti feltárások voltak, ugyanis a várábrázolások egyetlen perspektívából mutatják az erődítményt. Ráadásul arányaiban nem tükrözik az épületek méreteit. A Georgius Hufnagel-metszet fontos referenciapont, de nem hiteles, látszik, hogy készítője soha nem járt Váradon. Mint ahogy Mihálka Nándor is kifejtette az előadásában: a vár első „képeslapjai” támpontokként szolgáltak, de hitelességük megkérdőjelezhető. Vannak egészen idealizált 17. századi képek, melyek például egy hegytetőn ábrázolják a várat, holott tény, hogy az építmény egy szigeten, a Pece és a Körös által határolva terül el.

 

 

 

Érdekes részlet a nevezetes Kolozsvári testvérek nevéhez köthető, az egykoron a vártemplom előtt álló három állószobor – Szent István, Szent Imre és Szent László –, valamint utóbbi lovas szobrának rekonstruálása. A törökök 1660-as támadásakor ezeket lerombolták, de a 16. századi metszet alapján sikerült virtuálisan újra megalkotni a felirataikkal együtt.

 

A projekt folytatásáról Bíró Róbert elmondta: szeretné kiterjeszteni még több régész és történész bevonásával, illetve még több levéltári forrás felkutatásával. Sok múlik azon, hogy sikerül-e finanszírozót találni, hiszen a komoly munka költségekkel járhat. Magyarországon például egy erre szakosodott cég mintegy harminc embert foglalkoztat, ami jól mutatja, hogy nem egyemberes feladat a történelmi 3D-tervezés.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A járdán gázoltak halálra egy terhes nőt. Hibáztatás helyett ideje lenne a saját felelősségünkön is elgondolkodni
Főtér

A járdán gázoltak halálra egy terhes nőt. Hibáztatás helyett ideje lenne a saját felelősségünkön is elgondolkodni

A rendszer rossz, ez tény. De nem lehet mindent a rendszerre kenni. Talán a sofőrök egyéni hozzáállásával is baj van, méghozzá nem is kicsi.

Elektromos autó az üzemanyagválság ellen? Kiszámoltuk: meghökkentő a különbség
Krónika

Elektromos autó az üzemanyagválság ellen? Kiszámoltuk: meghökkentő a különbség

Az iráni háború által okozott üzemanyagársokk új lendületet adhat az elektromos autók piacának, de nem mindenhol ugyanúgy, valódi mentalitásváltást pedig valószínűleg csak egy hosszasan elhúzódó olajválság idézhet elő.

Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy
Főtér

Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy

Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.

Holtan találták meg a Gyergyóalfaluból eltűnt férfit
Székelyhon

Holtan találták meg a Gyergyóalfaluból eltűnt férfit

Megtalálták, de sajnos már nem volt életben a Gyergyóalfaluból eltűnt 63 éves férfi – közölték Gyergyóalfalu község Facebook-oldalán a hétfői nagyszabású keresőakciót követően.

Bocsánatkérésre szólítja Zelenszkijt a székelyföldi parlamenti képviselő
Krónika

Bocsánatkérésre szólítja Zelenszkijt a székelyföldi parlamenti képviselő

Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.

Történelmi nap a benzinkutaknál
Székelyhon

Történelmi nap a benzinkutaknál

Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.

// még több főtér.ro
Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS