// 2025. november 8., szombat // Zsombor

Így nézhetett ki a nagyváradi vár a 15. században (VIDEÓVAL)

// HIRDETÉS

Egy fiatal képzőművész régészekkel közreműködve 3D-ben rekonstruálta a Szent László egykori sírhelyének is otthont adó nagyváradi várat. Bámulatos munkáját a Szent László Napokon vetítették le először.

A digitális „ipari forradalom” új kihívások elé állítja a régészetet, illetve a történelemtudományokat, hiszen technikai lehetőséget teremt történelmi események, helyszínek és épületek virtuális rekonstruálására. Soha nem volt még ilyen közel a múlt, pontosabban ennyire életszerű képet aligha kaphattunk történelmünkről, mint napjainkban a 3D-s technológiának köszönhetően. Míg nyugaton egyre többen foglalkoznak ilyesmivel, addig Erdélyben egyelőre kevés próbálkozásról számolhatunk be.

 

 

Ezért is kiemelkedő a Partiumi Keresztény Egyetem mesteri szakos képzőművészének, Bíró Róbertnek a középkori nagyváradi várat rekonstruáló munkája, melyet Mihálka Nándor és Porsztner Kitti régészek szakmai közreműködésével és a témavezető Antik Sándor egyetemi professzorral közösen, de a kivitelezést tekintve egyedül valósított meg. Bíró Róbert immár öt éve foglalkozik 3D-tervezéssel, az alapokat autodidakta módon, a kizárólag angol nyelven elérhető szakirodalom böngészésével sajátította el. A tervezéshez alapos informatikai tudás is szükséges, amit debreceni tanulmányai biztosítottak számára.

 

Az általa készített videót a Szent László Napok keretében, szombaton láthatta először a közönség. A vár izgalmas történetéről Mihálka Nándor régész beszélt (egy vele készített korábbi videónkat a témában itt találhatják), majd Bíró Róbert avatott be a munkafázisokba. Az előadást és vetítést követően beszélgettünk a fiatal képzőművésszel.

 

Elmondta: eredetileg a nagyváradi 19. századi kávéházi élet műemléképületeit, a Nagyvásár teret, a Szent László teret, a Fő utcát szerette volna rekonstruálni 3D-ben, de foglalkoztatta a nagyváradi vár is, melyről még első évesként infografikákat szeretett volna készíteni. Témavezető tanára ösztönözte arra, hogy térjen vissza eredeti tervéhez, és próbálja meg a gazdag történelmi múlttal rendelkező vár rekonstruálását. A projektet különösen aktuálissá tette, hogy Szent László trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából a magyar kormány Szent László évének nyilvánította a 2017-es esztendőt.

 

 

Mivel hitelességre törekedett, eltért eredeti tervétől, és a 11. század helyett a 15. századra fókuszált, mely időszakból több forrás elérhető.

 

A tervek elkészítésekor a régészeti ásatások során talált épületmaradványok vonalát követte, tehát az épületek – a székesegyház, a püspöki palota, a Kisebbik Szűz Mária templom, a várfal és a tornyok – ténylegesen úgy helyezkedtek el, mint ahogy a kisfilmen látható. Mivel a vár többi épületéről nincsenek történeti dokumentumok, ezért a kisfilmen helyettük füves terület látható. Néhány épületelemet ugyanakkor csak a látvány kedvéért helyezett el – magyarázta Bíró Róbert.

 

Az elsődleges források tehát a régészeti feltárások voltak, ugyanis a várábrázolások egyetlen perspektívából mutatják az erődítményt. Ráadásul arányaiban nem tükrözik az épületek méreteit. A Georgius Hufnagel-metszet fontos referenciapont, de nem hiteles, látszik, hogy készítője soha nem járt Váradon. Mint ahogy Mihálka Nándor is kifejtette az előadásában: a vár első „képeslapjai” támpontokként szolgáltak, de hitelességük megkérdőjelezhető. Vannak egészen idealizált 17. századi képek, melyek például egy hegytetőn ábrázolják a várat, holott tény, hogy az építmény egy szigeten, a Pece és a Körös által határolva terül el.

 

 

 

Érdekes részlet a nevezetes Kolozsvári testvérek nevéhez köthető, az egykoron a vártemplom előtt álló három állószobor – Szent István, Szent Imre és Szent László –, valamint utóbbi lovas szobrának rekonstruálása. A törökök 1660-as támadásakor ezeket lerombolták, de a 16. századi metszet alapján sikerült virtuálisan újra megalkotni a felirataikkal együtt.

 

A projekt folytatásáról Bíró Róbert elmondta: szeretné kiterjeszteni még több régész és történész bevonásával, illetve még több levéltári forrás felkutatásával. Sok múlik azon, hogy sikerül-e finanszírozót találni, hiszen a komoly munka költségekkel járhat. Magyarországon például egy erre szakosodott cég mintegy harminc embert foglalkoztat, ami jól mutatja, hogy nem egyemberes feladat a történelmi 3D-tervezés.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Sorin Grindeanu mosolya – egy szimbólum és ami mögötte van

Fall Sándor

Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.

A jogállamiság elvénél csak egyvalami fontosabb: az önérdek

Varga László Edgár

Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Volt hírszerző tisztek által vezetett hálózat csempészte volna ki az országból Călin Georgescut – hírmix
Főtér

Volt hírszerző tisztek által vezetett hálózat csempészte volna ki az országból Călin Georgescut – hírmix

További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.

Nagy sebességű vasút: Bukarestből Budapestre 6 óra alatt a jelenlegi 15 helyett
Krónika

Nagy sebességű vasút: Bukarestből Budapestre 6 óra alatt a jelenlegi 15 helyett

Az Európai Bizottság átfogó tervet terjesztett elő szerdán a nagy sebességű vasút fejlesztésének felgyorsítására, jelentősen csökkentve az utazási időt. Például Bukarest és Budapest között a jelenlegi 15 órát alig több mint 6 órára csökkentenék.

Fiatal nők estek egymásnak egy kolozsvári Halloween-buli után (VIDEÓ) – hírmix
Főtér

Fiatal nők estek egymásnak egy kolozsvári Halloween-buli után (VIDEÓ) – hírmix

Megrongálták a Sepsi OSK utánpótláscsapatának autóbuszát Craiován. Nem vár tovább, megnősül Nicușor Dan.

Emberölési kísérlet miatt négy év letöltendőt kapott az ismert manele-énekes
Székelyhon

Emberölési kísérlet miatt négy év letöltendőt kapott az ismert manele-énekes

Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.

Felpofozott két diáklányt, őrizetbe vették az erdélyi város iskolájának tanárát
Krónika

Felpofozott két diáklányt, őrizetbe vették az erdélyi város iskolájának tanárát

Őrizetbe vették szerdán egy lugosi iskola pedagógusát, miután azzal gyanúsítják, hogy tanítás közben felpofozott két tízéves diáklányt. A városi rendőrséget a gyerekek szülei értesítették a történtekről.

Késelésbe torkollt egy vita, egy 47 éves férfi életét vesztette
Székelyhon

Késelésbe torkollt egy vita, egy 47 éves férfi életét vesztette

Egy adósság miatt keletkezett konfliktusban vesztette életét egy 47 éves Hargita megyei férfi, miután egy 21 éves mikóújfalusi fiatal késsel szívtájékon szúrta. Az áldozat még autóba szállt, hogy hazamenjen, de útközben elvérzett.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Sorin Grindeanu mosolya – egy szimbólum és ami mögötte van

Fall Sándor

Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.

A jogállamiság elvénél csak egyvalami fontosabb: az önérdek

Varga László Edgár

Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS