// 2026. március 27., péntek // Hajnalka

Így nézhetett ki a nagyváradi vár a 15. században (VIDEÓVAL)

// HIRDETÉS

Egy fiatal képzőművész régészekkel közreműködve 3D-ben rekonstruálta a Szent László egykori sírhelyének is otthont adó nagyváradi várat. Bámulatos munkáját a Szent László Napokon vetítették le először.

A digitális „ipari forradalom” új kihívások elé állítja a régészetet, illetve a történelemtudományokat, hiszen technikai lehetőséget teremt történelmi események, helyszínek és épületek virtuális rekonstruálására. Soha nem volt még ilyen közel a múlt, pontosabban ennyire életszerű képet aligha kaphattunk történelmünkről, mint napjainkban a 3D-s technológiának köszönhetően. Míg nyugaton egyre többen foglalkoznak ilyesmivel, addig Erdélyben egyelőre kevés próbálkozásról számolhatunk be.

 

 

Ezért is kiemelkedő a Partiumi Keresztény Egyetem mesteri szakos képzőművészének, Bíró Róbertnek a középkori nagyváradi várat rekonstruáló munkája, melyet Mihálka Nándor és Porsztner Kitti régészek szakmai közreműködésével és a témavezető Antik Sándor egyetemi professzorral közösen, de a kivitelezést tekintve egyedül valósított meg. Bíró Róbert immár öt éve foglalkozik 3D-tervezéssel, az alapokat autodidakta módon, a kizárólag angol nyelven elérhető szakirodalom böngészésével sajátította el. A tervezéshez alapos informatikai tudás is szükséges, amit debreceni tanulmányai biztosítottak számára.

 

Az általa készített videót a Szent László Napok keretében, szombaton láthatta először a közönség. A vár izgalmas történetéről Mihálka Nándor régész beszélt (egy vele készített korábbi videónkat a témában itt találhatják), majd Bíró Róbert avatott be a munkafázisokba. Az előadást és vetítést követően beszélgettünk a fiatal képzőművésszel.

 

Elmondta: eredetileg a nagyváradi 19. századi kávéházi élet műemléképületeit, a Nagyvásár teret, a Szent László teret, a Fő utcát szerette volna rekonstruálni 3D-ben, de foglalkoztatta a nagyváradi vár is, melyről még első évesként infografikákat szeretett volna készíteni. Témavezető tanára ösztönözte arra, hogy térjen vissza eredeti tervéhez, és próbálja meg a gazdag történelmi múlttal rendelkező vár rekonstruálását. A projektet különösen aktuálissá tette, hogy Szent László trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából a magyar kormány Szent László évének nyilvánította a 2017-es esztendőt.

 

 

Mivel hitelességre törekedett, eltért eredeti tervétől, és a 11. század helyett a 15. századra fókuszált, mely időszakból több forrás elérhető.

 

A tervek elkészítésekor a régészeti ásatások során talált épületmaradványok vonalát követte, tehát az épületek – a székesegyház, a püspöki palota, a Kisebbik Szűz Mária templom, a várfal és a tornyok – ténylegesen úgy helyezkedtek el, mint ahogy a kisfilmen látható. Mivel a vár többi épületéről nincsenek történeti dokumentumok, ezért a kisfilmen helyettük füves terület látható. Néhány épületelemet ugyanakkor csak a látvány kedvéért helyezett el – magyarázta Bíró Róbert.

 

Az elsődleges források tehát a régészeti feltárások voltak, ugyanis a várábrázolások egyetlen perspektívából mutatják az erődítményt. Ráadásul arányaiban nem tükrözik az épületek méreteit. A Georgius Hufnagel-metszet fontos referenciapont, de nem hiteles, látszik, hogy készítője soha nem járt Váradon. Mint ahogy Mihálka Nándor is kifejtette az előadásában: a vár első „képeslapjai” támpontokként szolgáltak, de hitelességük megkérdőjelezhető. Vannak egészen idealizált 17. századi képek, melyek például egy hegytetőn ábrázolják a várat, holott tény, hogy az építmény egy szigeten, a Pece és a Körös által határolva terül el.

 

 

 

Érdekes részlet a nevezetes Kolozsvári testvérek nevéhez köthető, az egykoron a vártemplom előtt álló három állószobor – Szent István, Szent Imre és Szent László –, valamint utóbbi lovas szobrának rekonstruálása. A törökök 1660-as támadásakor ezeket lerombolták, de a 16. századi metszet alapján sikerült virtuálisan újra megalkotni a felirataikkal együtt.

 

A projekt folytatásáról Bíró Róbert elmondta: szeretné kiterjeszteni még több régész és történész bevonásával, illetve még több levéltári forrás felkutatásával. Sok múlik azon, hogy sikerül-e finanszírozót találni, hiszen a komoly munka költségekkel járhat. Magyarországon például egy erre szakosodott cég mintegy harminc embert foglalkoztat, ami jól mutatja, hogy nem egyemberes feladat a történelmi 3D-tervezés.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”
Főtér

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”

A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.

Szakorvosi rendelés is lesz a Nagyváradon magyar állami támogatással tető alá hozott „református laborban”
Krónika

Szakorvosi rendelés is lesz a Nagyváradon magyar állami támogatással tető alá hozott „református laborban”

Alig fél évvel az ünnepélyes megnyitót követően máris szakorvosi rendelésekkel készül bővíteni szolgáltatásai sorát a Királyhágómelléki Református Egyházkerület orvosdiagnosztikai laboratóriuma.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Főtér

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában
Székelyhon

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.

Trágyaszag keseríti meg egy erdélyi és egy partiumi város lakóinak életét
Krónika

Trágyaszag keseríti meg egy erdélyi és egy partiumi város lakóinak életét

Erős trágyaszag miatt panaszkodtak csütörtökön a Kolozsváron és Aradon (illetve a két megyeszékhely vonzáskörzetében) élő lakosok. Az orrfacsaró bűz nem először okoz kellemetlenséget mindkét városban.

Történelmi nap a benzinkutaknál
Székelyhon

Történelmi nap a benzinkutaknál

Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.

// még több főtér.ro
Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS