// 2026. november 9., hétfő // Tivadar

Így nézhetett ki a nagyváradi vár a 15. században (VIDEÓVAL)

// HIRDETÉS

Egy fiatal képzőművész régészekkel közreműködve 3D-ben rekonstruálta a Szent László egykori sírhelyének is otthont adó nagyváradi várat. Bámulatos munkáját a Szent László Napokon vetítették le először.

A digitális „ipari forradalom” új kihívások elé állítja a régészetet, illetve a történelemtudományokat, hiszen technikai lehetőséget teremt történelmi események, helyszínek és épületek virtuális rekonstruálására. Soha nem volt még ilyen közel a múlt, pontosabban ennyire életszerű képet aligha kaphattunk történelmünkről, mint napjainkban a 3D-s technológiának köszönhetően. Míg nyugaton egyre többen foglalkoznak ilyesmivel, addig Erdélyben egyelőre kevés próbálkozásról számolhatunk be.

 

 

Ezért is kiemelkedő a Partiumi Keresztény Egyetem mesteri szakos képzőművészének, Bíró Róbertnek a középkori nagyváradi várat rekonstruáló munkája, melyet Mihálka Nándor és Porsztner Kitti régészek szakmai közreműködésével és a témavezető Antik Sándor egyetemi professzorral közösen, de a kivitelezést tekintve egyedül valósított meg. Bíró Róbert immár öt éve foglalkozik 3D-tervezéssel, az alapokat autodidakta módon, a kizárólag angol nyelven elérhető szakirodalom böngészésével sajátította el. A tervezéshez alapos informatikai tudás is szükséges, amit debreceni tanulmányai biztosítottak számára.

 

Az általa készített videót a Szent László Napok keretében, szombaton láthatta először a közönség. A vár izgalmas történetéről Mihálka Nándor régész beszélt (egy vele készített korábbi videónkat a témában itt találhatják), majd Bíró Róbert avatott be a munkafázisokba. Az előadást és vetítést követően beszélgettünk a fiatal képzőművésszel.

 

Elmondta: eredetileg a nagyváradi 19. századi kávéházi élet műemléképületeit, a Nagyvásár teret, a Szent László teret, a Fő utcát szerette volna rekonstruálni 3D-ben, de foglalkoztatta a nagyváradi vár is, melyről még első évesként infografikákat szeretett volna készíteni. Témavezető tanára ösztönözte arra, hogy térjen vissza eredeti tervéhez, és próbálja meg a gazdag történelmi múlttal rendelkező vár rekonstruálását. A projektet különösen aktuálissá tette, hogy Szent László trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából a magyar kormány Szent László évének nyilvánította a 2017-es esztendőt.

 

 

Mivel hitelességre törekedett, eltért eredeti tervétől, és a 11. század helyett a 15. századra fókuszált, mely időszakból több forrás elérhető.

 

A tervek elkészítésekor a régészeti ásatások során talált épületmaradványok vonalát követte, tehát az épületek – a székesegyház, a püspöki palota, a Kisebbik Szűz Mária templom, a várfal és a tornyok – ténylegesen úgy helyezkedtek el, mint ahogy a kisfilmen látható. Mivel a vár többi épületéről nincsenek történeti dokumentumok, ezért a kisfilmen helyettük füves terület látható. Néhány épületelemet ugyanakkor csak a látvány kedvéért helyezett el – magyarázta Bíró Róbert.

 

Az elsődleges források tehát a régészeti feltárások voltak, ugyanis a várábrázolások egyetlen perspektívából mutatják az erődítményt. Ráadásul arányaiban nem tükrözik az épületek méreteit. A Georgius Hufnagel-metszet fontos referenciapont, de nem hiteles, látszik, hogy készítője soha nem járt Váradon. Mint ahogy Mihálka Nándor is kifejtette az előadásában: a vár első „képeslapjai” támpontokként szolgáltak, de hitelességük megkérdőjelezhető. Vannak egészen idealizált 17. századi képek, melyek például egy hegytetőn ábrázolják a várat, holott tény, hogy az építmény egy szigeten, a Pece és a Körös által határolva terül el.

 

 

 

Érdekes részlet a nevezetes Kolozsvári testvérek nevéhez köthető, az egykoron a vártemplom előtt álló három állószobor – Szent István, Szent Imre és Szent László –, valamint utóbbi lovas szobrának rekonstruálása. A törökök 1660-as támadásakor ezeket lerombolták, de a 16. századi metszet alapján sikerült virtuálisan újra megalkotni a felirataikkal együtt.

 

A projekt folytatásáról Bíró Róbert elmondta: szeretné kiterjeszteni még több régész és történész bevonásával, illetve még több levéltári forrás felkutatásával. Sok múlik azon, hogy sikerül-e finanszírozót találni, hiszen a komoly munka költségekkel járhat. Magyarországon például egy erre szakosodott cég mintegy harminc embert foglalkoztat, ami jól mutatja, hogy nem egyemberes feladat a történelmi 3D-tervezés.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?
Főtér

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?

A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.

Egy nap alatt kétszer is súlyos milliókkal drágult az erdélyi megalétesítmény
Krónika

Egy nap alatt kétszer is súlyos milliókkal drágult az erdélyi megalétesítmény

Újból megdrágultak az ország legnagyobb, Erdélyben épülő sportcsarnokának kivitelezési munkálatai. Szerdán ugyanis néhány óra leforgása alatt két, a szerződés értékének módosítására vonatkozó hirdetmény is megjelent.

Trikolórban hordták a növényi hulladékot egy AUR-os vezetésű község közmunkásai – hírmix
Főtér

Trikolórban hordták a növényi hulladékot egy AUR-os vezetésű község közmunkásai – hírmix

Az államfő tanácsadója szerint pár éven belül normalizálódhatnak az energiaárak Romániában. A kirámolt házban aludt el egy román tolvaj Olaszországban.

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“
Székelyhon

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség
Krónika

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség

Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…

Helikopterből figyelik a forgalmat Hargita megyében
Székelyhon

Helikopterből figyelik a forgalmat Hargita megyében

Vasárnap légi közúti ellenőrzéseket tartanak Hargita megyében, így érdemes betartani a forgalmi szabályokat.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS