// 2025. december 30., kedd // Dávid

Így nézhetett ki a nagyváradi vár a 15. században (VIDEÓVAL)

// HIRDETÉS

Egy fiatal képzőművész régészekkel közreműködve 3D-ben rekonstruálta a Szent László egykori sírhelyének is otthont adó nagyváradi várat. Bámulatos munkáját a Szent László Napokon vetítették le először.

A digitális „ipari forradalom” új kihívások elé állítja a régészetet, illetve a történelemtudományokat, hiszen technikai lehetőséget teremt történelmi események, helyszínek és épületek virtuális rekonstruálására. Soha nem volt még ilyen közel a múlt, pontosabban ennyire életszerű képet aligha kaphattunk történelmünkről, mint napjainkban a 3D-s technológiának köszönhetően. Míg nyugaton egyre többen foglalkoznak ilyesmivel, addig Erdélyben egyelőre kevés próbálkozásról számolhatunk be.

 

 

Ezért is kiemelkedő a Partiumi Keresztény Egyetem mesteri szakos képzőművészének, Bíró Róbertnek a középkori nagyváradi várat rekonstruáló munkája, melyet Mihálka Nándor és Porsztner Kitti régészek szakmai közreműködésével és a témavezető Antik Sándor egyetemi professzorral közösen, de a kivitelezést tekintve egyedül valósított meg. Bíró Róbert immár öt éve foglalkozik 3D-tervezéssel, az alapokat autodidakta módon, a kizárólag angol nyelven elérhető szakirodalom böngészésével sajátította el. A tervezéshez alapos informatikai tudás is szükséges, amit debreceni tanulmányai biztosítottak számára.

 

Az általa készített videót a Szent László Napok keretében, szombaton láthatta először a közönség. A vár izgalmas történetéről Mihálka Nándor régész beszélt (egy vele készített korábbi videónkat a témában itt találhatják), majd Bíró Róbert avatott be a munkafázisokba. Az előadást és vetítést követően beszélgettünk a fiatal képzőművésszel.

 

Elmondta: eredetileg a nagyváradi 19. századi kávéházi élet műemléképületeit, a Nagyvásár teret, a Szent László teret, a Fő utcát szerette volna rekonstruálni 3D-ben, de foglalkoztatta a nagyváradi vár is, melyről még első évesként infografikákat szeretett volna készíteni. Témavezető tanára ösztönözte arra, hogy térjen vissza eredeti tervéhez, és próbálja meg a gazdag történelmi múlttal rendelkező vár rekonstruálását. A projektet különösen aktuálissá tette, hogy Szent László trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából a magyar kormány Szent László évének nyilvánította a 2017-es esztendőt.

 

 

Mivel hitelességre törekedett, eltért eredeti tervétől, és a 11. század helyett a 15. századra fókuszált, mely időszakból több forrás elérhető.

 

A tervek elkészítésekor a régészeti ásatások során talált épületmaradványok vonalát követte, tehát az épületek – a székesegyház, a püspöki palota, a Kisebbik Szűz Mária templom, a várfal és a tornyok – ténylegesen úgy helyezkedtek el, mint ahogy a kisfilmen látható. Mivel a vár többi épületéről nincsenek történeti dokumentumok, ezért a kisfilmen helyettük füves terület látható. Néhány épületelemet ugyanakkor csak a látvány kedvéért helyezett el – magyarázta Bíró Róbert.

 

Az elsődleges források tehát a régészeti feltárások voltak, ugyanis a várábrázolások egyetlen perspektívából mutatják az erődítményt. Ráadásul arányaiban nem tükrözik az épületek méreteit. A Georgius Hufnagel-metszet fontos referenciapont, de nem hiteles, látszik, hogy készítője soha nem járt Váradon. Mint ahogy Mihálka Nándor is kifejtette az előadásában: a vár első „képeslapjai” támpontokként szolgáltak, de hitelességük megkérdőjelezhető. Vannak egészen idealizált 17. századi képek, melyek például egy hegytetőn ábrázolják a várat, holott tény, hogy az építmény egy szigeten, a Pece és a Körös által határolva terül el.

 

 

 

Érdekes részlet a nevezetes Kolozsvári testvérek nevéhez köthető, az egykoron a vártemplom előtt álló három állószobor – Szent István, Szent Imre és Szent László –, valamint utóbbi lovas szobrának rekonstruálása. A törökök 1660-as támadásakor ezeket lerombolták, de a 16. századi metszet alapján sikerült virtuálisan újra megalkotni a felirataikkal együtt.

 

A projekt folytatásáról Bíró Róbert elmondta: szeretné kiterjeszteni még több régész és történész bevonásával, illetve még több levéltári forrás felkutatásával. Sok múlik azon, hogy sikerül-e finanszírozót találni, hiszen a komoly munka költségekkel járhat. Magyarországon például egy erre szakosodott cég mintegy harminc embert foglalkoztat, ami jól mutatja, hogy nem egyemberes feladat a történelmi 3D-tervezés.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mit keresnek a diákjaink egy (szabaduló)szobában Ceaușescuval?

Varga László Edgár

Egy brassói kezdeményezés szemléletesen, élményszerűen igyekszik megmutatni a fiataloknak a diktatúra igazi arcát.

Nem mind korrupció, ami zajlik?

Sólyom István

Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”

Sólyom István

A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.

Drakula bekapja… és élvezi!

Szántai János

A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Petri a Petryben: így lesz a növendékmarhalábszár-sonkából emléktábla (kettő)
Főtér

Petri a Petryben: így lesz a növendékmarhalábszár-sonkából emléktábla (kettő)

Petri György költőnek avattak emléktáblát két nyelven az egyik kolozsvári Petry hús- és hentesáruboltban, és ez a legelvontabb és legjobb dolog, ami 2025 végén történhetett.

Felmérés: négypárti parlament alakulna, rosszul áll az RMDSZ szénája
Krónika

Felmérés: négypárti parlament alakulna, rosszul áll az RMDSZ szénája

Csupán négy párt jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

„F-i m-ai bun!” – kifogott a nyelvtan a franciasalátát készítő brăilai háziasszonyon – hírek karácsony másnapján
Főtér

„F-i m-ai bun!” – kifogott a nyelvtan a franciasalátát készítő brăilai háziasszonyon – hírek karácsony másnapján

Négyszáz darab csempésztojással bukott le egy román kamionos Olaszországban. Fejbe vertek egy férfit Bánffyhunyadon, mert nem tudta a karácsonyi ének szövegét.

Gyanús ismétlődés: újabb egyházi ingatlan vált a lángok martalékává Kászonjakabfalván
Székelyhon

Gyanús ismétlődés: újabb egyházi ingatlan vált a lángok martalékává Kászonjakabfalván

Újabb tűzeset történt Kászonjakabfalván: az elmúlt éjszaka leégett a plébánia csűrje. Mindössze tíz nappal korábban, ugyanitt, a templom közvetlen közelében egy fatároló semmisült meg. Két hónapon belül ez már a harmadik, helyi egyházat érintő eset.

Romániai tömegkarambol: „a nyájszellem” okozhatta, fontos a biztonságos távolság
Krónika

Romániai tömegkarambol: „a nyájszellem” okozhatta, fontos a biztonságos távolság

A volt román raliversenyző, Titi Aur elmagyarázta, hogy Pitești-Craiova autópályán történt pénteki tömegkarambol – amelyben 12 autó és 32 személy volt érintett – oka az úgynevezett „nyájszellem” volt.

Halálos tűzeset történt Hargita megyében: egy idős férfi életét vesztette
Székelyhon

Halálos tűzeset történt Hargita megyében: egy idős férfi életét vesztette

Tragédiával végződött egy lakástűz hétfő reggel Marosfőn: az égő házban egy 92 éves férfi holttestét találták meg a tűzoltók.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mit keresnek a diákjaink egy (szabaduló)szobában Ceaușescuval?

Varga László Edgár

Egy brassói kezdeményezés szemléletesen, élményszerűen igyekszik megmutatni a fiataloknak a diktatúra igazi arcát.

Nem mind korrupció, ami zajlik?

Sólyom István

Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”

Sólyom István

A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.

Drakula bekapja… és élvezi!

Szántai János

A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.

// HIRDETÉS