// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Elpusztult volna-e Erdély egy atomháborúban?

// HIRDETÉS

Megnéztük, mely romániai célpontokat bombázták volna le az amerikaiak a harmadik világháború kitörése esetén.

Az Amerikai Nemzetbiztonsági Levéltár nyilvánosságra hozta azon célpontoknak a listáját, amelyeket '89 előtt, egy amerikai-szovjet háború esetén atomcsapás ér(hetet)t volna – legalábbis azt a részét, amelynek a titkosítását mára feloldották.

A listán 1100 katonai és polgári célpont szerepel,

köztük magyarországi és romániai települések is, ami nem csoda, hiszen mindkét ország a volt kommunista tömbhöz tartozott. A 444 feltérképezte a magyarországi célpontokat, amelyek szinte kizárólag repterek.

A 15 magyarországi target mellett azonban bőven szerepelnek romániai települések is az elpusztítandó helyek listáján: mi 25-öt számoltunk össze ezen az interaktív térképen.

A térképen egyébként nem csak a helyszíneket lehet megtekinteni: ha a kurzort rávisszük valamelyik célpontra, megjelenik a település neve és a Detonate felirat, amelyre rákattintva megkapjuk a pusztítás becsült adatait is (vagyis tulajdonképpen mi magunk robbanthatjuk fel a bombát – persze csak virtuálisan).

Hogy érzékeltessük, miről van szó:

ha például Brassót érte volna atomtámadás, az mintegy 210 ezer halálos áldozattal és 109 ezer sebesülttel járt volna. A környéket – nagyjából a Vidombák-Négyfalu-Szászhermány vonalon – a robbanás teljesen letarolta volna, a legközelebb székelyföldi települést, Kököst azonban alig (vagy egyáltalán nem) érintette volna a csapás.

Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban a következő célpontok kerültek az atomrakéta „hatókörébe”: Szatmár, Arad, Temesvár, Karánsebes (itt katonai repülőtér volt), Torda, Szeben, Brassó és Vidombák (utóbbi vélhetőleg az ottani repülő- és helikoptergyár miatt).

A legcélzottabb régiók,

a lista alapján, a Regát és a Fekete-tenger partja: a déli részeket egy háború teljesen letarolta volna. Csak Bukarestben három célpontot is feltüntettek, közülük az egyik az Otopeni (ma Henri Coandă) repülőtér.

A Székelyföld viszont többé-kevésbé túlélte volna az atomháborút: itt nem szerepel egyetlen célpont sem.

Azt nem mertük kipróbálni – még csak virtuálisan sem –, mekkora pusztítást okozott volna az összes romániai célpont felrobbantása.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS